Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-04-26 / 1473. szám

1947. április 26. BÉRMUNKÁS 3 oldal Két tűz között... Irta: KŐVÁRI MIHÁLY a Bérmunkás budapesti tudósítója A magyarországi összeeskü­vést a demokratikus magyar rendőrségnek teljes egészében sikerült felgöngyölíteni és a magyar Népbiróság már meg is kezdte az összeesküvők első cso­portjának tárgyalását. Ezzel az összeesküvés belföldi hullámai végéhez közelednek, azonban nemzetközi téren újabb ese­ményt idézett elő. Az Egyesült Államok kormánya jegyzéket intézett a Szovjet Unió kormá­nyához és a budapesti Szövetsé­ges Ellenőrző Bizottság orosz elnökéhez. Ebben a jegyzékben az Egyesült Államok kormánya az összeesküvéssel kapcsolat­ban több kifogást emel és erős kételyeket támaszt az összees­küvés komolyságáról. így a jegyzék kifogást emel a Kisgaz­dapárt főtitkárának orosz rész­ről, valamint több kisgazdapár­ti képviselőnek a magyar ható­ságok részéről foganatosított letartóztatása ellen és egyben a Baloldali Blokk kisebbségben levő pártjainak: kommunisták­nak, szocialistáknak és a pa­rasztpártnak erőszakos hata­lomra való törekvését és a több­ségben levő Kisgazdapártnak ezen pártok részéről való elnyo­mását kifogásolja. Mialatt a magyar nép a fel- szabadulás óta komoly épitő- munkát folytat, erős akarattal és tettekkel állítja helyre a há­ború okozta károkat, ezalatt a magyar demokrácia világi és egyházi ellenségei félvilágra ki­terjedő összeesküvést szőttek. Hogy ez nem sikerült, annak minden demokratikusan érző magyar a munkássággal együtt csak örülhet, mert igy Magyar- ország nem vált újra a fehér fa­siszta terror színhelyévé. Ebbe az örömbe vegyült be az Egye­sült Államok jegyzéke és a szov­jet megszálló hatóságok letar- tóztatási cselekedete, amely — szerintünk — egyik sem volt in­dokolt. A magyar Köztársaság rendőrsége hivatása magasla­tán áll, annak intézkedésébe még a szovjet katonai hatósá­goknak is fölösleges beavatkoz­nia. A magyar rendőrség min­denkit le fog, aki akár magyar, akár szovjet polgárok élete el­len tör. Az Egyesült Államok kormányának jegyzéke pedig súlyos tartalmi hibákban szen­ved, mert a Baloldali Blokk pártjai diktatórikus uralomra nem törekednek, ellenkezőleg teljes egészében elismerik a Kisgazdapártnak a legdemok­ratikusabb választáson szerzett többségét azzal, hogy ez a több­ség valóban demokratikus és a Köztársaság alapján álló több­ség legyen, de mivel a Kisgaz­dapártban megbúvó elemek a magyar demokrácia ellen össze­esküvést szőttek, természetesen, hogy ennek konzekvenciáit en­nek a pártnak le kell vonnia. Vagy megtisztul és a magyar Köztársaság őrzőjévé és védel- bezőjévé válik, vagy teljesen jobbra tolódik s akkor döntsön a nép újra, hogy kiknek a kezé­be teszi le sorsának az irányítá­sát. Pusztán az Egyesült Államok jegyzéke és a Szovjet katonai hatóságok ténykedése mély megdöbbenéssel töltik el a ma­gyar népet, mert ebben újra megismétlődését látja a jobbra vagy balra tologatásának. Már pedig a magyar nép több Ízben a saját bőrén tapasztalta, hogy ez mit jelent és igy nem kér többet belőle. A magyar népnek, de főleg a magyar munkásság­nak keserves tapasztalatai van­nak a múltból, hogy mit jelent egyik vagy másik idegen hata­lom “érdeklődése” az ország belügyei iránt. A magyar nép elég erősnek érzi magát, hogy megvédje demokratikus köztár­saságát minden belső ellenség­gel szemben' és képesnek tartja az igazán a népért dolgozó veze­tőit, de saját magát is arra, hogy a jelenlegi rendszerét megerősítse, sőt tovább fejlesz- sze és még jobban tökéletesítse. Ezért nem kéri és nem fogadja el idegen hatalmak gyámkodá­sát maga fölött, mert tisztában van azzal, hogy a nagyhatalmak részéről Magyarország népe nem élvezett és a jelenben sem élvez valamilyen különleges ba­ráti támogatást. A magyar nép­nek elég volt a két tűz, a belső és külső ellenség között élni, (Vi.) A Wallace körül dü­höngő vihart csak úgy érthet­jük meg, ha annak az előidéző­jével, Mr. Churchillel vonjuk párhuzamban. Ugyanis az úgy­nevezett; átkeresztelt “Truman Doktrína” mely ellen Wallace és minden békét óhajtó egyén har­col, nem más, mint az a terve­zet, melyet Mr. Churchill adott el Trumannak amikor itt vendé­geskedett és Truman védnöksé­ge alatt elmondta a fultoni ve- szédét. Hogy ez mennyire igaz, a N. Y. Times, a Life heti folyóirat és más lapok hivatalos nyilat­kozat alapján ismertetik, hogy Churchül saját bevallása sze­rint a Trumannak tulajdoní­tott doktrína nem más, mint amit ő már két éve hirdet, de Angliában nem tudott eladni, nem volt rá vevő. Tehát Wallace ennek a haditervezetnek a szü­lőhelyére, Angliába ment ellene harcolni. Ezt nagy bűnnek ve­szik, de amikor Mr. Churchill it­ten árulta az oroszok elleni gyű­löletet és tervezetet, akkor nagy kegyesen, nem csak hogy min­den segítséget megadtak neki, hanem még az elnök félhivata­los jelenlétével, majd később Byrnes jelenlétével és félhivata­los támogatásával beszélt, árul­ta a tervezetét. Valamint a rá­dió állomásokon keresztül kür­tölte világgá. Mégis most a törvényeket vizsgálják nagyitó üvegen ke­resztül, hogy milyen paragra­fust találnának, melynek alap­ján el tudnák Wallacet hallgat­tatni. Elliot Rooseveltet a hadi- törvényszék elé állítással fenye­gették meg és úgy hallgattatták el, mivel tartalékos katonatiszt. De Wallace nem kormányhiva­elég volt a többszöri megszállás “gyönyörei” és elég volt a ha­mis, kétes értékű barátok “jóin­dulatát élvezni” ... A magyar nép eddig örökös harcban élt, most már békés viszonyok kö­zött akar magának, de minden népnek egy emberibb társadal­mat alkotni. Ehhez pedig sem nagyhatalmi jegyzékre, sem pe­dig kardcsörtetésre nincs szük­ség, hanem kizárólag a nemze­tek közötti békés összefogásra és együttműködésre. Budapest, március hó ELÍTÉLTÉK a magyar ÖSSZEESKÜVŐKET BUDAPEST — A Magyar Köztársaság elleni összeeskü­vők bünperében a bíróság meg­hozta az első ítéletet. A népbi­róság ötös tanácsa halálra Ítél­te az összeesküvés három veze­tőjét; Dalnoki Veres Lajos nyu­galmazott vezérezredest, Dr. Donáth Györgyöt és András Sándor ny. vezérőrnagyot. Szentmiklóssy István ny. ve­zérkari őrnagy és Arany Bálint életfogytigalni börtönt, 8 másik vádlott pedig egy évtől 14 évig terjedő börtönbüntetést kapott. A vádlottak fellebbezhetnek a Népbiróságok Országos Taná­csához s az ítélet csak ezen ta­nács jóváhagyása után lesz jog­erős. talnok, nem katonatiszt, de még is lázasan kutatnak azután, hogy milyen törvénycikk, vagy ósdi szabályok alapján tudná­nak szájkosarat tenni a szájára. És hogy mennyire piszkos eszközökkel dolgoznak, hogy ezen tory tervezetet! doktrínát Amerikára rákényszeritsék még a náci barátokat, ezek között Lindberghet is megszólaltatják. Lindberghet, akit Hitler kitün­tetett, akit a világháborúban nem engedtek szolgálatba állni, mert tudták róla, hogy náciba­rát. Most nagy garral hirdetik, hogy ez a Lindbergh helyesli a Truman Doktrínát. Hogyne he­lyeselné? Nagyon is helyeselte a Hitler diktatúrát is, melynek ugyan csak a vörösök elleni harc volt a fő célja. Hogy mennyire kétféle mér­leggel mérik a szólásszabadsá­got az amerikai urak, amikor minden liberális szónok, iró el­len szájkosarat igyekeznek fel­rakni, mindazokat akik békét, más országokkal, még szociális- ta országokkal is együttműkö­dést akarnak és hirdetnek, nem csak a kormányból rugdalják ki őket, hanem még a rádió szóno­kokat, írókat is egymás után bocsájtják el. De ugyan akkor minden reakciós gyűlölet-apos­tolt, közismert nácibarátot elő­szednek és a Truman doktrína mellé állítanak. Azoknak sza­bad beszélni, agitálni még akkor is, ha kormányemberek, vagy katonatisztek. Ami legjobban fáj ezen szoci­alizmus elleni hadakozóknak és az angol-amerikai toryknak az, hogy Wallace éppen oda ment beszélni és nagy eredménnyel, ahol ez az eszme született és ahol a legnagyobb erővel tud­nak ellene harcolni a munkások, ha egyszer meglátják a vesze­delmet, egy újabb és még bor­zasztóbb világháború veszedel­mét, melyben Anglia lenne majd az egyik hadibázis . . . csatatér. Ha Anglia és Franciaország nem áll kötélnek, nem engedik meg, hogy az országukat csata­térré változtassák megint, ak­kor a Truman-Churchill terve­zet, doktrína nem sikerülhet. Franciaországba is meghív­ták előadást tartani Wallecet és ott még többen vannak, akik nem akarják, hogy ezen nem­zetközi bankárokat mentő tory tervezethez kapcsolják a franci­ák földjét is. Már ottan is De- Gaull vezetése alatt szervezke­dik a reakció és amerikai támo­gatással igyekeztek ezen szoci- álista ellenes doktrína mellé ál­lítani a franciákat. Ezt a terve­zetet csirájában tudják megfoj­tani Wallace segítségével. Nem engedik meg, hogy ami Hitler­nek nem sikerült, most Church- hillnek sikerüljön, hogy a fran- ‘ ciákat is a Szovjet ellenes ten­gelyhez csatolják. És ennek az alapján minden radikálist, vö­röst, vagy vörösnek festett egyént éppen úgy üldözzenek, bebörtönözzenek, koncentrációs táborokba dobjanak, mint Hit- lerék tették. A Churchill-Truman doktrína háborút jelent, Wallace és tár­sai békét akarnak és ha nem is mindenben, de abban a munká­sok milliói megegyezhetnek azokkal akik békét, fejlődést, építést és nem rombolást akar­nak. NEM ELÉG PUSZTÍTÓ AZ ATOMBOMBA WASHINGTON — Az ameri­kai tengerészet (Navy) nyilat­kozatot adott ki, amelyben azt állítja, hogy még nagyon mesz- sze van az az idő, amikor atom­bombát raket-lövegek módjára, 3-4 ezer mérföld távolságra le­het majd küldeni egy gomb megnyomásával. A Navy véle­ménye szerint ez még csak a fantázia szülötte, mert ennek megvalósításához olyan alapve­tő találmányokra lenne szükség, mint maga az atombomba. De azonkívül azt is elmondja ez a nyilatkozat, hogy az atom­bombázásra még a repülőgép sem nagyon alkalmas, mert az ellenség útját állhatja a gépnek és a nagyon is költséges atom­bomba felrobbanhat olyan he­lyen, ahol “nem lenne elég ha­tásos”. Szerintük atombomba háborút “gazdaságosan” csak nagy hadihajókról vagy hadi­bázisokról lehet folytatni. Azért a Navy az ily bázisok egész so­rozatának a felállítását akarja. ALBÁNIÁT VILÁGBIRÓSÁG ELÉ VISZIK LAKE SUCCESS, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa megszavazta, hogy Anglia panaszára a Hágai Vi- lágbiróság elé viszik Albániát, mert a Corfu csatornában akná­kat rakott le. Ezen aknák két angol hajót felrobbantottak és 44 tengerészt öltek meg. A sza­vazásnál a Szovjet Union és Lengyelország delegátusai nem szavaztak. Churchill -Wallace

Next

/
Oldalképek
Tartalom