Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-04-12 / 1471. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. április 12. HÍREK MA6YAR0RSZAGBÓL — SZEMELVÉNYEK A MAGYARORSZÁGI LAPOKBÓL — A magyar Parasztszövetség FEKETÉZTEK, CSALTAK, SIKKASZTOTTAK A PARASZT­SZÖVETSÉG PUCCSISTA VEZETŐI A Gazdasági Főtanács, a fő- kapitányság államvédelmi osz­tálya és a Gazdasági Rendőrség revizorai kéthetes megfeszített munka után befejezték a Pa­rasztszövetség anyagi ügykeze­lésének felülvizsgálását. A vizsgálatról szóló összefog­laló jelentés hetvenkét oldal ter­jedelmű és 153 bűnjelet csatol­tak hozzá. A jelentés megálla­pítja, hogy a Parasztszövetség ügykezelése bűnös gondatlan­sággal történt. A parasztok ré­szére kapott állami hiteleket a Parasztszövetség vezetői fekete üzletek lebonyolítására használ­ták fel, vagy elsikkasztották. SÓGOROK URALMA A Parasztszövetség gazdasá­gi vezetése Kovács Béla és Salá­ta Kálmán bizalmi embere Hé- der János kezébe került. Hor­váth János képviselő vallomása szerint Héder a Saláta Kálmán­tól és Kovács Bélától nyert telj­hatalmat “saját egyéni és anya­gi céljaira használta fel”, ezért 1946 júniusában elmozdították. November végére azonban Salá- táék visszahozták és ezúttal még szélesebb rendelkezési jog­körrel bízták meg. A Paraszt­szövetség anyagi ügyeit “csalá­di alapon” intézték. A vezetők Horváth János és Hamza András sógorok voltak. Ibrányi Gyula húgát pedig Kiss Sándor képviselő vette felesé­gül, mire a pénztáros és köny­velő egy személyben Ibrányi Éva, Ibrányi Gyula másik húga volt. • A Parasztszövetség hatalmas összegű hiteleket kapott az ál­lamtól Parasztnapok céljaira. Az állami pénzekkel nem szá­moltak el, ellenben Ibrányi Gyu­la a Parasztnapok idején nap­nap után éjjeli mulatókban pezsgőzött. Kiss Sándor közvet­lenül a Parasztnapok után vette feleségül. Ibrányi húgát és egy újpesti asztalosnál tizenötezer forintért bútort vásárolt — a Parasztszövetség számlájára. Októberben a sikkasztás kide­rült, Kiss Sándor felajánlotta, hogy a pénzt visszafizeti, Hor­váth János képviselő azonban úgy határozott “napirendre tér­nek” a kínos ügy felett. A Magyar Általános Hitel­banktól múlt ősszel tizenötezer forint hitelt kapott a Paraszt­szövetség. Ezt az összeget — rejtélyes körülmények között — visszafizetés nélkül törölte a Hitelbank a Parasztszövetség számlájáról. Az összeg hovafor­dításáról egyetlen adat sem sze­repel a Parasztszövetség köny­veiben. AZ “ELLOPOTT” AUTÓ A két igazgató, Ibrányi és Hamza, akik alig múltak hu­szonnégy esztendősek, a “jólsi­került” Parasztnapok után ha­talmas Horch-gyártmányu lux­usgépkocsit vásároltak 30.000 forintért. Elhatározták, hogy a kocsira külön hitelt szereznek. Megkér­ték Kiss Imrét, a Parasztszövet­ség ugyancsak huszonnégy éves bankárát, a Háziipari Hitelinté­zet Rt. ifjú vezérigazgatóját, hogy vegyen fel kölcsönt a ko­csira. A kocsi forgalmi engedé­lyét Kiss Imre magához vette. Másnap a kocsit “ellopták”, a Parasztszövetség Báthory-utcai székháza elől, harmadnap pedig Kiss Imre bankár Ausztria irá­nyában elhagyta az országot. Azóta semmi nyoma a parasz­tok pénzén vásárolt fényűző ko­csinak. A földmivelésügyi minisztéri­um egy alkalommal 25.000 fo­rintot utalt ki a Parasztszövet­ségnek szövetkezetek céljaira. Oláh István, a Parasztszövetség szövetkezet osztályának vezető­je, vallomásában elmondja, hogy ebből a pénzből mindössze 1780 forintot költöttek a pa­rasztszövetkezetek céljaira, a többit a vezetők egymás között szétosztották. Ilyen és ehhez hasonló esetek sokaságát tartalmazza a revizo­ri jelentés, bizonyítékául annak, hová fordították a parasztok és az állam pénzét Kovács Béla és Saláta Kálmán bizalmi emberei. (Szabadság) MEZŐGAZDASÁGI PROBLÉ­MÁK BUDAPEST — A miniszter- tanács Nagy Ferenc miniszter- elnök elnöklésével hosszasabban foglalkozott a mezőgazdasági problémákkal, amelyek folya­mán elhatározta, hogy a búzá­ban kivetett földadó fizetése a többi adónemektől eltérőleg nem negyedévenként, hanem éven­ként augusztus 1-ével esedékes. Az egyenesadókból a fővárost megillető részesedést az augusz­tusban megállapított 35 száza­lékról 25 százalékra szállítják le. Az 1946. évi termésű dohány beváltási ára után 20 százalékos aszálykárpótlék visszafizetését rendelte el a minisztertanács. Hatályon kívül helyezik az in­flációs időknek azt a rendeletét, hogy saját használatára min­denki szabadon termelhet 200 tő dohányt. A minisztertanács úgy hatá­rozott, hogy az 1946-ban ter­melt és beszolgáltatott cukorré­pa után métermázsánkénti 3 ki­ló cukron felül további 10 deka cukrot kell a cukorrépaterme­lőknek kiadni. Ez a kiadás az 1947. évi termésű cukorrépa be­szolgáltatása alkalmával az uj cukorrépatermelésből történhe­tik. A cukorrépa átvételi árát 1947re is métermázsánként 3 kiló cukorban kell megállapíta­ni. A dohány aszálypótlékban és a cukorrépa után kifizetendő termelési jutalomban csak azok a gazdálkodók részesíthetek, akik 1947-ben is legalább akko­ra területen termelnek dohányt, illetőleg cukorrépát, mint amek­kora területen 1946-ben termel­tek. ÓHAZAI ÜGYEK INTÉZÉSE A “Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda”, amelynek cime: Budapest, VI. Eötvös utca 7, a washingtoni kö- vetségi iroda sajtóosztálya ré­vén közli, hogy az alábbi dol­gokban díjtalanul áll az ameri­kai magyarság szolgálatára: 1. Óhazában élő rokonok fel­kutatása. 2. óhazából okmányok meg­szerzése. 3. Óhaza hagyatéki és peren- kivüli eljárások lebonyolítása. Ezen iroda az ily szolgálato­kat díjtalanul intézi és csupán a ténylegesen felmerült készkia­dások megtérítését kéri. Kéri továbbá az iroda, hogy levélbeli megkereséseknél az érdekeltek mellékeljenek nemzetközi vá­laszbélyeget. FÖLDMŰVELŐK TÁRSADAL­MI BIZTOSÍTÁSA Elfogadta a minisztertanács a gazdasági munkavállalók tár­sadalombiztosításával kapcsola­tos egyes kérdések rendezéséről szóló tervezetet. Egyelőre a gazdasági munka- vállalók közül 1947 augusztus első napjáig csak azok esnek biztosítási kötelezttség alá, akik saját használatukban levő gaz­dasággal nem rendelkeznek. A házkörüli kert és gyümöl­csös, ha 800 négyzetmétert meg nem halad, nem tekinthető gaz­daságnak. Ries István, igazságügymi­niszter előterjesztésére elfogad­ja a minisztertanács a magyar zsidóságot ért üldözés megbé­lyegzéséről és következményei­nek enyhítéséről szóló 1946. évi XXV. törvénycikk végrehajtási utasítását tartalmazó rendelet- tervezetet. Hozzájárult a minisztertanács ahhoz, hogy a belügyminiszter olyan törvénytervezetet terjesz- szen a nemzetgyűlés elé, amely szerint az a külföldön tartózko­dó magyar állampolgár, aki el­len a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényben meghatározott bűntett gyanúja miatt nyomozás van folyamat­ban, amennyiben az illetékes mi­niszter felhívására 30 napon be­lül nem tér haza, magyar állam- polgárságától megfosztható A törvény rendelkezéseit vissza­menőleg is lehet alkalmazni. EGYEZSÉG A KOALÍCIÓS PÁRTOK KÖZÖTT A Magyar Távirati Iroda je­lenti: Általános megítélés sze­rint a koalíciós pártok megegye­zése politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt nagy hordere­jű. A hároméves gazdasági terv megvalósítása hozzájárul ah­hoz, hogy az újjáépítési munka ne veszítsen lendületéből. A po­litikai helyzet enyhülése és a pártok együttműködése fontos tényező gazdasági életünk to­vábbfejlődésében és elősegíti Magyarországot abban, hogy Középeurópában példáké p ü 1 szolgáljon a többi államoknak. A koalíciós pártok egyezsége alapján a minisztériumot átala­kították. Tájékoztatási minisz­ternek Mihályfi Ernőt, pénzügy- miniszternek Dr. Nyáradi Mik­lóst, honvédelmi miniszternek Dinnyés Lajost, közoktatásügyi miniszternek Ortutay Gyulát és az újjáépítési minisztérium ve­zetőjének Veres Pétert nevezték ki. MÉG MINDIG SOK CSOMAG VAN TRIESZTBEN A Magyarok Világszövetsége közli, hogy március közepén az UNRRA vonattal 21 vagont ki­tevő 22,500 szeretetcsomag ér­kezett Triesztből Magyarország­ba. Triesztben még mindig 80 vagon szeretetcsomag vár to­vábbszállításra. AZ UJ MAGYAR PÉNZÜGY- MINISZTER A legutóbbi kormány átalakí­tás során a pénzügyi tárca veze­tésére Dr. Nyáradi Miklós pénz­ügyminiszteri államtitkárt ne­vezték ki. Dr. Nyáradit Wash­ingtonban érte kineveztetésének hire, ahová azért jött, hogy tár­gyalásokat folytasson az ame­rikai kormánnyal a nyugatra hurcolt és jelenleg az amerikai zónákban levő magyar javak hazaszállításáról. A tárgyalá­sok sikerrel jártak s befejezé­sük után Dr. Nyáradi hazauta­zott, hogy átvegye uj hivatalát. ÉPITŐGÁRDA 1946-47-ik évre J. Bercsa, Los Ang.............. 2.00 Birtalan L., Cleveland ..... 5.00 Buzay J. Cleveland ........... 4.00 L. Decsi, Akron ........... 5.00 Farkas J., Akron ............. 5.00 Feczkó J., New York....... 2.00 Fodor J., Cuy. Falls.........10.00 L. Gáncs, Carolina ............12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland....:...... 6.00 Hering P., Buffalo _____ 8.00 Kollár J., Cleveland ......... 4.00 Kucher A., Pittsburgh__ 7.00 Kovách E., Cleveland....... 2.00 Lelkó A., Pittsburgh ....... 7.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 6.00 Mácsay J., Detroit ...._.... 6.00 Mogor J., Cleveland ____ 3'.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Molnár A., Cleveland ....... 5.00 Munczi J., Cleveland ....... 2.00 Pika P., Chicago............... 5.00 Páll L., Ambridge ........... 6.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 5.00 J. Reppman, Detroit......... 6.00 Z. Revesz, Hollywood.......12.00 Szigeti E., New York....... 2.00 A. Székely, Cleveland....... 6.25 St. Visi, Detroit________ 6.00 Vizi J., Akron ......;______ 7,00 Zára J., Chicago _______ 6.00 A NÁCIK SZÁMA BERLIN — A United States Military Government nyilatko­zata szerint az amerikai övezet­ben 11,825,000 kérdőivet töltöt­tek ki, amelyek átnézése után a nácik számát 3,278,00-ben álla­pították meg. Ebből eddig 233,- 449 esetben hoztak döntést, me­lyeknél csak 450 “nagyobb” ná­ci bűnöst találtak, akiket mun­katáborokba vittek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom