Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-24 / 1438. szám

1946. augusztus 24.

BÉRMUNKÁS

5 oldal

AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL

___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI

VIGYÁZÓ SZEMEITEKET PARISRA VESSÉTEK

mondotta a magyar költő a francia nagy forradalom idején, mert akkor a haladó világ úgy látta, hogy a szabadság napja Párisba kel fel.

Ma is nagyon aktuális, hogy a haladás barátai vigyázó szemeiket Párisra vessék. De most ott nem az emberiség boldogságának, szabadságának a napja kel fel, hanem “békét” csinálnak, de a béke angyalok többsége inkább saskeselyühöz hasonlít és a béke csinálás ürügye alatt, az emberiség legborzalmasabb háborúját készitik elő.

A háború befejeződött, a Hitleri fortéimét megsemmisítették, na persze nem egészen, mert hisz Kínában éppen úgy áll a harc, mint egy-két évvel ezelőtt. Palesztinában 18 fiatal zsidót ítéltek halálra és hajórakomány számra viszik a zsidókat a koncentrációs táborokba. Magyarországon, lengyel földön, Szlovákiában újra ölik a zsidókat. Indiában 90 halott és 600 sebesült dicséri a palesztinai- akkal együtt az angol demokráciát, amely éppen úgy sortüzel, akasztat és koncentrációs táborba rak, mint Hitler cselekedte.

sorakoztak fel, de ott látjuk a saját hazájuk ellen uszító magyar mágnásokat, külföldre szökött nyilas bitangokat, zsidó nagykapitalistákat, velük szoros egységfrontba működnek a lengyel mágnások, a román bojárok és a többi baloldali országokból menekült élősdiek mindent elkövetnek, hogy a vagyonukat és a velejáró politikai hatalmukat visszaszerezzék.

Jól tudják ezek a bitang ámítok, hogy a nép a földet, a gyárat, a hatalmat önként ki nem adja a kezéből, azért uszítanak háborúra, hogy az amerikai, az angol és más “western” oldali országok munkás ifjai menjenek a vágóhidra megöletni magukat, hogy ez az ingyenélő csürhe banda, újra agyonzabál- hassa magát, hogy a népek újra szolgaságba és nyomorba sü- lyedjenek.

Amikor mindenki tisztán lát- miként készitik elő a háborút, akkor szomorúan tapasztaljuk, hogy az érdekeltek, a háborúk áldozatai, a munkásosztály szótlanul, bambán nézi a jövő borzalmainak az előkészítését. Megint csak akkor ébred majd fel, amikor már késő.

Anyagilag, erkölcsileg megy tönkre a munkásosztály, mert ha ostobán leveri a más országok munkásságát, a győztes kapitalizmus a saját osztály ellenségei ellen fordul és meg fog semmisíteni, minden nehéz harcok által elért jogot, szabadságot és életnívót.

A munkásosztálynak addig kell a sarkára állnia, amig nem késő és értésére adni az illetékes köröknek, hogy egy kisujjukat sem hajlandók megmozdítani azért, hogy herceg Eszterházy újra fejedelmi jövedelemhez jusson.

Meg kell mondani, hogy minden ország munkásságának a saját ügye az, hogy milyen kormányzatot akar. Intézzék ők el a maguk dolgát a legjobb belátásuk szerint, mint ahogy egyszer a “western” munkásság is megmozdul és kezet nyújt a “szláv” testvéreinek és megtanulja tőlük azt, hogy melyik ut vezet a tényleges békéhez és egyenlőségéhez, minden poklok és minden atombomba ellenére

is.

HETI KRÓNIKA

(Folytatás az 1-ső oldalról)

A béke gyárosok is szépen két táborra oszoltak. Ha megakarjuk tudni, hogy ki hol fog állni a következő háborúban, akkor csak figyelni kell a “béke” konferenciát és látjuk a western és a “szláv” csoportosulást is, miután a béke csinálóknál többségbe vannak a western-isták, bizony nem lehet a szlávoknak olyan javaslatuk, amelyet a többség elfogadna.

A western csoporthoz tartozó Olaszország, amely ugyan köztársaság, de a pápai áldással kérkedő parlamenti többségnek az első cselekedete volt, hogy a fasisztákat kiengedje a börtö- tönkből, elfelejtik Olaszországnak Abessziniát, a görög inváziót, a Hitler oldalon való aktív közreműködést gazdaságilag és katonailag, az könnyű békét fog kapni, de Románia, Bulgária és Magyarország, amely földet osztott, gyárakat és bányákat köztulajdonba vesz, amelyek szabadságot és demokráciát adtak a népeiknek, ahol tényleg kemény kézzel irtják a fasizmus csökevényeit, súlyos büntetésre számíthatnak, mert a “szláv” csoportba esnék.

Amig a reakciós fasiszta izü görög kormányt dédelgetik, addig a baloldali Jugoszlávia és Lengyelország, minden szövetséges voltuk dacára is, mostoha gyerekek. Az ilyen módon készült béke nem más, mint felkészülés a háborúra, amely nem az egyik kapitalista csoport harca lesz a másik ellen, hanem tiszta, szabályos osztályháboru lesz és a célja a “Moszkovita pestis” összetörése, illetve a kapitalista rendszer visszaállítása azokban az országokban, amelyek azt megszüntették, vagy megnyirbálták.

A front kialakult Párisban, nem csak az államok képviselői

kai délibáb kergetése a jövőben ne ismétlődjék meg. De mivel ezt nem teszi és mivel láttuk a sztrájkok leverését és most látjuk gyalázatos ténykedésüket a néptömegek ellen, az angol munkáspárt, mint a munkáscélok árulója kerül a történelem lapjaira.

Na és most tekintsünk át a világ másik tájára Csehszlovákiába. Mint tudjuk a hitleriz- mus előtt Csehszlovákia mint az uj demokrácia tükre volt a világ előtt. Olyan országokkal körülvéve, mint amilyen Magyar- ország volt Horthyék alatt, Csehországot bátran lehetett demokráciának nevezni. Bizonyos jogokat adtak a nemzetiségeknek és az ipari munkásság pedig olyan előnyöket élvezett, melyekkel versenyképesek voltak az úgynevezett nyugati demokráciákkal. Akár igaz volt akár nem, az azonban biztos, hogy Csehország nem volt rosz- szabb, mint a körülötte levő többi országok és ami a fő, nem fasiszta diktatúra alatt nyögő ország volt. Ezért több oldalról kedvező elbírálás alá került.

Aztán jött Hitlerék háborúja és mint azt is tudjuk, kormányuk nem hódolt be, hanem menekült mint a pestis elől, hátrahagyva a földalatti ellentállást, mellyel nem kis bajt okoztak hitlerék bandájának. Aztán jött a nácizmus leverése s a magyar részek visszacsatolása Csehországhoz. És ezt a helyzetet akarjuk ismét egy kissé közelebbről megvizsgálni és a munkásszempontot rávetni arra a helyzetre, melyet a csehek az angol munkáspárthoz hasonlóan gyalázatos módon akarnak megoldani. Azt is tudjuk, hogy vagy hatszázezer magyart akarnak kitelepíteni Csehországból,

olyanokat is, akiknek elődjeik néhány száz év óta azon a területen laktak. A csehek azzal okolják meg kegyetlen eljárásukat, hogy a magyarok többsége náci volt és minden segítséget megadott Hitleréknek velük szemben, igy megbízhatatlanok és ezért egyszerűen kitoloncolni akarják őket. Hasonló módon járnak el a magyarok jelenleg a svábokkal, akiket külön vonatokkal zsuppolnak ki Magyarországból.

Mi öntudatos munkások semmi esetre sem akarjuk a nemzetiségi kérdést máról holnapra megoldani, de a kitoloncolással azonban sémikor sem. Senki sem tehet saját maga arról, hogy valamilyen nemzet fiának született, sőt nagyon sokan nem tehetnek arról sem, ha náci-fasiszták foglalták el azt a földet, ahol lakóhelyük volt. Születésük miatt népek üldözése a nácizmus egyik válfaja még akkor is, ha a demokrácia leple alatt is gyakorolják azt. A nemzeti érzelem végsőkig való fölkorbácsolása szintén a nácizmus egyik vállfája és csak sajnálni tudjuk, hogy ez is a cseheket any- nyira megfertőzte. Mint a hírek mondják, Prágában ha valaki magyarul merészel beszélni lin- cselésnek teszi ki magát.

És mindezt csak azért mondjuk el, mert végtelenül sajnáljuk, hogy ilyen nemzetiségi őrület környezetben, egy másik politikai kormányzat irányit, Csehországban többségbe került kommunista párt. Nem tudjuk elképzelni, hogy hogyan fajulhattak el a munkásosztály pártmozgalmai, (melyekben habár nekünk semmi reményünk nem volt) annyira, hogy nemzetiségi őrület irányítóivá vállnak, a nemzetköziség megváltó eszméinek a hirdetése helyett. Habár a cseh kommunisták csak nem régen kerültek az irányitó hatalom élére, az igazság kedvéért ezt is megjegyezni kívánjuk, de eddig nem hogy mást mutattak volna a nemzeti kérdésnél, hanem csak a régi gyalázatos nemzetiségi politikának a hatványozott folytatását. így tehát nem látunk különbséget az angol munkáspárt és a cseh kommunista párt politikai irányítás között. Csak az a meggyőződésünk erősbödik, hogy minél távolabb kerülünk a politikai pártirányzatoktól, annál biztosabban haladunk a munkásosztály nemzetközi fölszabadulása felé.

TUDÓSOK AZ ATOMENERGIÁÉRT

TRENTON, N. J. — Dr. Albert Einstein, világhírű tudós és számos más nagynevű amerikai tudós New Jersey államtól szabadalomlevelet vettek az “Emergency Committee of Atom Scientists” korporáció megalakítására. A kérvény értelmében ennek a korporációnak a célja: 1) Az atomenergiának az emberiség hasznára való kifejlesztése.

2) Az atomenergiáról szóló ismeretek terjesztése. 3) Ismertetése annak, hogy milyen hatással lesz az atomenergia az Egyesült Államok népére és általában a társadalomra, hogy az átlagos polgár intelligensen foglalhasson állást, hogy úgy a saját, mint általában az emberiség érdekeit szolgálja.

Az uj korporáció profitmentes, tisztán csak a tudomány szolgálatában álló egyesület kíván lenni.

SZTRÁJKOLNAK AZ ARANY- BÁNYÁSZOK IS.

JOHANNESBURG, Délafrika — Az angol nyelv egy sajátos kifejezése szerint amidőn az arany után kutató bányász rátalál az aranyérre, azt mondják, hogy “strike gold”. A délafrikai aranybányákban azonban most

50,000 bányász a szó eredeti értelmében sztrájkol, mert az általuk kibányászott aranyból hihetetlenül kevés részesedést kaptak.

A sztrájkról szóló jelentések szerint az aranybányászok most napi 2 dollár munkabért követelnek. Miután eddig csak fél dollárt kaptak naponta, a munkáltatók hallani sem akarnak a bérek “négyszeres” emeléséről. A sztrájkolok óriási többsége a benszülöttek közé tartozik, akiket minden munkánál ily módon zsákmányolnak ki.

A bérkövetelésnél azonban fontosabb az, hogy a sztrájkolok uniont alakítottak és követelik szervezeteik elismerését. A bányatársulatok a szokott módon terrorral igyekszenek megtörni a sztrájkot. A sztrájkolok közül sokakat elfogtak, mert “veszélyes” fegyvereket találtak náluk. Mindjárt fel is sorolták a “veszélyes” fegyvereket, amelyek pálcák, botok és kövek voltak. Johannesburg város benszülött alkalmazottai szintén sztrájkolnak és ugyancsak napi két dollárt követelnek.

I