Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-17 / 1437. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. augusztus 17. SZEMELVÉNYEK Magyarországi Lapokból a jövő A haladó demokrácia erői egy évszázad alatt három nagy har­cot vivtak- a gyemekekért. Mind a hármat a népi politika jegyé­ben, az alkotmányosság síkján vitték győzelemre. Az első a gyermekmunka eltörléséért, a második a tankötelezettség be­vezetéséért, a harmadik a 14 éves korig terjedő általános is­kolatípus megteremtéséért volt. Mindhárom célkitűzésnél a a haladó köznevelés erői szem­betalálták magukat az akkori reakció kíméletlen ütegeivel. És mindhárom küzdelemben — me­lyek mind a haladás szószólói­nak győzelmével végződtek — a reakció oldaláról egy és ugyan­azt az érvelést kísérelték meg. Az államnak nincs joga meg­akadályozni — mondták — azt, hogy a szülők munkába küldjék gyermekeiket. Ezzel a jelszóval védték a döbbenetes állapotot, hogy Európaszerte 6—10 éves gyerekek napi 8—10—12 órát dolgoztak a szövőgyárakban, fazekasmühelyekben, fémgyá­rakban. Az államnak nincs joga arra kényszeríteni a szülőket — je­lentette ki néhány évtizeddel később —, hogy iskolába járas­sák gyermekeiket. És igy pró­báltak gáncsot vetni a felvilá­gosodás és a népi tömegmozgal­mak követeléseinek: a kötelező népoktatás megvalósításának. Az államnak nincs joga meg­szabni — mondották —, hogy milyen iskolába írassák a szülők gyermekeiket. Az általános is- * kólák egységes rendszerének be­vezetését igyekeztek meggátol­ni igy azok, akik kétfajta alap­iskola fenntartását kívánták: egyet a nép és egyet az uriosz- tály számára. Mindhárom kérdésben az ál­lam jogát vitatták. Azért kellett erre emlékeztet­nünk, mert néhány hete ismét találkoztunk Magyarországon ezzel az érveléssel. Mindszenty hercegprímás fejtegette három egymást követő beszédében, hogy a nevelés joga nem az álla­mot, hanem a szülőket illeti és az iskolák államosítása illeték­telen beavatkozás lenne a csalá­dok ügyeibe. De kiderült ezekből a beszé­dekből az is, hogy “a gyermek az egyházé is” tehát a családok nevelési előjogát védve, a her­cegprímás az egyházi iskolák egyeduralmáért szállt síkra. Ahogy 100 esztendővel eze­lőtt, a szülők jogaira hivatkoz­va, a kapitalizmus mohó gyer­mekkereskedelmét védték; aho­gyan 80 esztendővel ezelőtt, ugyancsak a szülők jogaira hi­vatkozva, a népi tömegek elnyo­mását biztositó analfabétizmust védelmezték, ugyanúgy, ugyan­azokkal az érvekkel védi ma Mindszenty hercegprímás a fe­lekezeti iskolák feltétlen előjo­gát. Miért vált aktuálissá Magyar- országon a felekezeti iskolák kérdése ? 1. A demokratikus Magyaror­szág uj tankönyvet kívánt adni ZÁLOGA az ifjúság kezébe, 25 soviniszta, nemzetiségi gyűlöletet hirdető, rabló háborúra uszító tanköny­vei helyett. A felekezeti iskolák egy része, kijátszva a rendele­tet, tovább tanított a régi tan­könyvekből. 2. A köznevelés reformja so­rán megkezdődött az általános iskolák kiépítése. A felekezeti iskolák egy része, kihasználva a rendelet laza kereteit, csak név­legesen állította fel az általános iskola felső tagozatát, lényegé­ben folytatja az úri iskolát. 3. A nevelés demokratikus új­jászervezése révén bekerült a tentervbe a kézmunka (műhely­gyakorlat) is, — minden haladó pedagógiai irány régi követelé­se. A felekezeti iskolák egy ré­sze azonban nem is gondol en­nek megvalósítására, a szülőkre s gyermekekre gyakorolt tekin­télyét felhasználva, a 10 éves kortól való latintanulást szor­galmazza. 4. Az uj Magyarország azt várja iskoláitól, hogy helyreál­lítsák az emberi megbecsülést, az állampolgárok egyenjogúsá­gán alapuló szolidaritást. A fe­lekezeti iskolák és felekezeti ok­tatók egy része azonban folytat­ja az áldatlan felekezeti szembe­állítást, átszövik az iskolákat, már ez elemiben is, olyan szer­vezetekkel, egyesületekkel, me­lyek a vallási türelmetlenség és kizárás alapján állnak. Magyarország erkölcsi újjá­születésének elengedhetetlen fel­tétele, hogy egyszersmindenkor- ra véget vessünk a faji megkü­lönböztetésnek és az ebből fa­kadó. emberhez méltatlan faj­gyűlöletnek. A felekezeti isko­lák egy részében egyesek to­vábbra is a katedráról hirdetik a fajgyűlöletet. 6. A magyar demokráciának ki kell söpörnie a közszolgálat­ból azokat, akik az ország népi újjászületése követelményeinek nem tudnak vagy nem akarnak eleget tenni. S egyre-másra ta­pasztaljuk, hogy a felekezeti is­kolákban gyakran papi talárok mögött bújnak meg a demokra­tikus újjászületés esküdt ellen­ségei. 7. Az ország esélyeit a béke­tárgyalásokon egyetlen ténye­ző biztosíthatja: a demokratizá­lódás, a fasizmussal való teljes leszámolás. Egyes felekezeti is­kolákban pedig fasiszta összees­küvéseket szőnek; orgyilkos bandákat szerveznek gyerekek­ből, súlyosan veszélyeztetve Ma­gyarország külpolitikai helyze­tét is. Ezek a jelenségek helyezték előtérbe az iskolák államosítá­sának kérdését. De az iskolák államosítása Magyarországon több mint poli­tikai aktualitás. A magyar demokrácia, amely évszázadok politikai program­ját valósítja meg a romokból j újjáépülő országban, felosztot­ta a földet, megteremtette a köztársaságot, megkezdte az ál­lamosítást, helyreállította a sza­badságjogokat, testvéri kezét nyújtotta a szomszéd népek fe­lé és biztosította a dolgozók jo­gait. Magyarország polgárai va­lóban állampolgárok lettek. Oly demokratikus választójog g a 1 rendelkeznek, amilyen soha Ma­gyarország történetében még nem volt. Ezzel a joggal élni is kell. Ehhez pedig állampolgári nevelés szükséges. A közoktatási rendszer re­formja a magyar demokrácia egyik alapkérdése. Olyan isko­lák kellenek, melyek az állam- polgári jogok gyakorlására az uj népi demokrácia szellemében készítik elő az ország jövendő polgárait. Ez elsősorban az ál­lam feladata, sőt kötelessége. Az iskolák államosítása igy, a politikai aktualitáson túl, a magyar demokrácia egyik lét­kérdése. Magyarország iskoláinak kö­rülbelül fele a különböző hitfe- lekezetek kezén van, a nevelőin­tézetek (óvónőképző, tanítókép­ző, tanitónőképző) háromne­gyedrészben az egyházaké. A magyar közoktatás intézménye­inek nagy részét tehát a hitfele- kezeteknek és elsősorban a ka­tolikus egyháznak kellene fenn­tartania. Erre azonban képte­len. A győzelmes földosztás, az egyházi birtokok felosztása után ehhez már nem lehetnek meg az anyagi eszközei. Mindszenty hercegprímás ezt a problémát úgy próbálja meg­oldani, hogy “az egyház igenis kívánja és megadja a jogot és kötelességet az államnak, hogy . . . támogassa az iskolát”. Azt kívánja tehát, hogy az iskolákat az egyház tartsa fenn az állam pénzén. Az államnak azonban nem ez a feladata. A magyar állam jó­val szegényebb, mintsem, hogy nem állami, hanem lényegében magánjellegű iskolák (minthogy a vallás mindenkinek tisztelet­reméltó magánügye) fenntartá­sára fordítsa közoktatásügyi költségvetésének jelentős részét. Nem tarthatja fenn a dolgo­zók adóiból pl. azt a gyöngyösi iskolát, amely fölött csak mér­sékelt felügyeleti jogot gyako­rolhat és amelyben fasiszta ösz- szeesküvések szálait szőtték. Mind az újjáépítés adott fel­tételei, mind az ország demok­ratizálódásának történelmi útja azt kívánják, hogy az iskolák elsősorban az állam irányítása alatt álljanak. Egyedül igy válik lehetővé a népi és nemzeti kultúrpolitika megteremtése, az az állampol­gári nevelés, melyre független ország szabad fiainak szüksé­gük van. A demokratikus kormány egységes irányítása alatt álló köznevelési rendszer Magyaror­szág jövőjének egyik alapköve, a jövő záloga. Mérei Ferenc (Uj Szó) ZSIRPANAMISTA FŐJEGYZŐ Nagyszabású visszaélésre jöt­tek rá a veszprémmegyei Deve- csen községben a politikai rend­őrség detektívjei. A községben már hosszabb idő óta súlyos panaszok merül­tek fel a közellátásra. A vizsgá­lat során kiderült, hogy a köz­ség vezetősége, az alkalmazott tisztviselők, a főjegyzővel az élükön, elsikkasztották a köz­ség liszt és zsiradékkészletének a legnagyobb részét. Sebestyén György közellátási tisztviselő mázsaszámra lopta el a lisztet. Bakos segédjegyzőn kívül Ba­lázs Árpád főjegyző szintén ré­szese volt a panamáknak. A vizsgálat megállapította, hogy Bakos és Sebestyén is a nyilas­keresztes párt tagjai voltak. Mindhármukat letartóztatták. A “NÉVTELEN MUNKÁS” SZOBRA Az istvántelki főműhely dol­gozói szobrot emeltek a “Névte­len munkás”-nak. A leleplezésen Tildy Zoltán köztársasági elnök és Gerő Ernő közlekedési mi­niszter is megjelent. A szobor­leleplezéssel egyidőben ünnepel­ték a tízezredik vasúti kocsi el­készültét is. JAVUL AZ ÉLELMISZER­FELHOZATAL BUDAPEST — 1946 julius 19. Kővágó József polgármester­nek és Bechtler Péter alpolgár­mesternek naponként tesznek jelentést Budapest közellátási helyzetéről. Csütörtökön közöl­ték, hogy a Budapestre való élelmiszer behozatal javul és ma 72 vágón élelmiszert hoztak föl a fővárosba. Ebből 12 vágón burgonya volt. Hajón 52 méter­mázsa élelmiszer érkezett a Nagyvásártelepre. A főváros vezetőségének az az intenciója, hogy augusztus első két hetére megfelelő meny- nyiségü élelmiszert tartalékolja­nak, hogy a forint bevezetésével kapcsolatban az élelmiszerpia­con semmiféle fennakadás ne történjen. A Községi Élelmiszerüzem emberei napok óta vidéken tar­tózkodnak, ahol nagymennyisé­gű élelmiszert vásárolnak, ame­lyeket már augusztusra tartalé­kolnak. ÉPITŐGÁRDA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S., Hollywood 8.00 J. Bercsa, Los Angeles ....12.00 J- Buzay, Cleveland...........12.00 L. Decsi, Akron ............... 8.00 J. Engli, Cleveland ......... 6.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron .............11.00 L. Fishbein, New York ....12.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kanchar, Bay City ........12.00 J Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 9.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 9.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 8.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 8.00 J. Mogor, Cleveland ......... 6.00 J. Pataky, Brooklyn ........10.00 L. Pall, Ambridge ........... 6.00 A. Patchy, Montrovia.......12.00 P. Pika, Chicago ........ 9.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 8.00 J. Reppman, Detroit ....... 8.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park....... 5.00 J. Vizi, Akron ...................12.00 G. Wiener, Oceanville ........12.00 J. Zára, Chicago ..............12.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom