Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-08-17 / 1437. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. augusztus 17. SZEMELVÉNYEK Magyarországi Lapokból a jövő A haladó demokrácia erői egy évszázad alatt három nagy harcot vivtak- a gyemekekért. Mind a hármat a népi politika jegyében, az alkotmányosság síkján vitték győzelemre. Az első a gyermekmunka eltörléséért, a második a tankötelezettség bevezetéséért, a harmadik a 14 éves korig terjedő általános iskolatípus megteremtéséért volt. Mindhárom célkitűzésnél a a haladó köznevelés erői szembetalálták magukat az akkori reakció kíméletlen ütegeivel. És mindhárom küzdelemben — melyek mind a haladás szószólóinak győzelmével végződtek — a reakció oldaláról egy és ugyanazt az érvelést kísérelték meg. Az államnak nincs joga megakadályozni — mondták — azt, hogy a szülők munkába küldjék gyermekeiket. Ezzel a jelszóval védték a döbbenetes állapotot, hogy Európaszerte 6—10 éves gyerekek napi 8—10—12 órát dolgoztak a szövőgyárakban, fazekasmühelyekben, fémgyárakban. Az államnak nincs joga arra kényszeríteni a szülőket — jelentette ki néhány évtizeddel később —, hogy iskolába járassák gyermekeiket. És igy próbáltak gáncsot vetni a felvilágosodás és a népi tömegmozgalmak követeléseinek: a kötelező népoktatás megvalósításának. Az államnak nincs joga megszabni — mondották —, hogy milyen iskolába írassák a szülők gyermekeiket. Az általános is- * kólák egységes rendszerének bevezetését igyekeztek meggátolni igy azok, akik kétfajta alapiskola fenntartását kívánták: egyet a nép és egyet az uriosz- tály számára. Mindhárom kérdésben az állam jogát vitatták. Azért kellett erre emlékeztetnünk, mert néhány hete ismét találkoztunk Magyarországon ezzel az érveléssel. Mindszenty hercegprímás fejtegette három egymást követő beszédében, hogy a nevelés joga nem az államot, hanem a szülőket illeti és az iskolák államosítása illetéktelen beavatkozás lenne a családok ügyeibe. De kiderült ezekből a beszédekből az is, hogy “a gyermek az egyházé is” tehát a családok nevelési előjogát védve, a hercegprímás az egyházi iskolák egyeduralmáért szállt síkra. Ahogy 100 esztendővel ezelőtt, a szülők jogaira hivatkozva, a kapitalizmus mohó gyermekkereskedelmét védték; ahogyan 80 esztendővel ezelőtt, ugyancsak a szülők jogaira hivatkozva, a népi tömegek elnyomását biztositó analfabétizmust védelmezték, ugyanúgy, ugyanazokkal az érvekkel védi ma Mindszenty hercegprímás a felekezeti iskolák feltétlen előjogát. Miért vált aktuálissá Magyar- országon a felekezeti iskolák kérdése ? 1. A demokratikus Magyarország uj tankönyvet kívánt adni ZÁLOGA az ifjúság kezébe, 25 soviniszta, nemzetiségi gyűlöletet hirdető, rabló háborúra uszító tankönyvei helyett. A felekezeti iskolák egy része, kijátszva a rendeletet, tovább tanított a régi tankönyvekből. 2. A köznevelés reformja során megkezdődött az általános iskolák kiépítése. A felekezeti iskolák egy része, kihasználva a rendelet laza kereteit, csak névlegesen állította fel az általános iskola felső tagozatát, lényegében folytatja az úri iskolát. 3. A nevelés demokratikus újjászervezése révén bekerült a tentervbe a kézmunka (műhelygyakorlat) is, — minden haladó pedagógiai irány régi követelése. A felekezeti iskolák egy része azonban nem is gondol ennek megvalósítására, a szülőkre s gyermekekre gyakorolt tekintélyét felhasználva, a 10 éves kortól való latintanulást szorgalmazza. 4. Az uj Magyarország azt várja iskoláitól, hogy helyreállítsák az emberi megbecsülést, az állampolgárok egyenjogúságán alapuló szolidaritást. A felekezeti iskolák és felekezeti oktatók egy része azonban folytatja az áldatlan felekezeti szembeállítást, átszövik az iskolákat, már ez elemiben is, olyan szervezetekkel, egyesületekkel, melyek a vallási türelmetlenség és kizárás alapján állnak. Magyarország erkölcsi újjászületésének elengedhetetlen feltétele, hogy egyszersmindenkor- ra véget vessünk a faji megkülönböztetésnek és az ebből fakadó. emberhez méltatlan fajgyűlöletnek. A felekezeti iskolák egy részében egyesek továbbra is a katedráról hirdetik a fajgyűlöletet. 6. A magyar demokráciának ki kell söpörnie a közszolgálatból azokat, akik az ország népi újjászületése követelményeinek nem tudnak vagy nem akarnak eleget tenni. S egyre-másra tapasztaljuk, hogy a felekezeti iskolákban gyakran papi talárok mögött bújnak meg a demokratikus újjászületés esküdt ellenségei. 7. Az ország esélyeit a béketárgyalásokon egyetlen tényező biztosíthatja: a demokratizálódás, a fasizmussal való teljes leszámolás. Egyes felekezeti iskolákban pedig fasiszta összeesküvéseket szőnek; orgyilkos bandákat szerveznek gyerekekből, súlyosan veszélyeztetve Magyarország külpolitikai helyzetét is. Ezek a jelenségek helyezték előtérbe az iskolák államosításának kérdését. De az iskolák államosítása Magyarországon több mint politikai aktualitás. A magyar demokrácia, amely évszázadok politikai programját valósítja meg a romokból j újjáépülő országban, felosztotta a földet, megteremtette a köztársaságot, megkezdte az államosítást, helyreállította a szabadságjogokat, testvéri kezét nyújtotta a szomszéd népek felé és biztosította a dolgozók jogait. Magyarország polgárai valóban állampolgárok lettek. Oly demokratikus választójog g a 1 rendelkeznek, amilyen soha Magyarország történetében még nem volt. Ezzel a joggal élni is kell. Ehhez pedig állampolgári nevelés szükséges. A közoktatási rendszer reformja a magyar demokrácia egyik alapkérdése. Olyan iskolák kellenek, melyek az állam- polgári jogok gyakorlására az uj népi demokrácia szellemében készítik elő az ország jövendő polgárait. Ez elsősorban az állam feladata, sőt kötelessége. Az iskolák államosítása igy, a politikai aktualitáson túl, a magyar demokrácia egyik létkérdése. Magyarország iskoláinak körülbelül fele a különböző hitfe- lekezetek kezén van, a nevelőintézetek (óvónőképző, tanítóképző, tanitónőképző) háromnegyedrészben az egyházaké. A magyar közoktatás intézményeinek nagy részét tehát a hitfele- kezeteknek és elsősorban a katolikus egyháznak kellene fenntartania. Erre azonban képtelen. A győzelmes földosztás, az egyházi birtokok felosztása után ehhez már nem lehetnek meg az anyagi eszközei. Mindszenty hercegprímás ezt a problémát úgy próbálja megoldani, hogy “az egyház igenis kívánja és megadja a jogot és kötelességet az államnak, hogy . . . támogassa az iskolát”. Azt kívánja tehát, hogy az iskolákat az egyház tartsa fenn az állam pénzén. Az államnak azonban nem ez a feladata. A magyar állam jóval szegényebb, mintsem, hogy nem állami, hanem lényegében magánjellegű iskolák (minthogy a vallás mindenkinek tiszteletreméltó magánügye) fenntartására fordítsa közoktatásügyi költségvetésének jelentős részét. Nem tarthatja fenn a dolgozók adóiból pl. azt a gyöngyösi iskolát, amely fölött csak mérsékelt felügyeleti jogot gyakorolhat és amelyben fasiszta ösz- szeesküvések szálait szőtték. Mind az újjáépítés adott feltételei, mind az ország demokratizálódásának történelmi útja azt kívánják, hogy az iskolák elsősorban az állam irányítása alatt álljanak. Egyedül igy válik lehetővé a népi és nemzeti kultúrpolitika megteremtése, az az állampolgári nevelés, melyre független ország szabad fiainak szükségük van. A demokratikus kormány egységes irányítása alatt álló köznevelési rendszer Magyarország jövőjének egyik alapköve, a jövő záloga. Mérei Ferenc (Uj Szó) ZSIRPANAMISTA FŐJEGYZŐ Nagyszabású visszaélésre jöttek rá a veszprémmegyei Deve- csen községben a politikai rendőrség detektívjei. A községben már hosszabb idő óta súlyos panaszok merültek fel a közellátásra. A vizsgálat során kiderült, hogy a község vezetősége, az alkalmazott tisztviselők, a főjegyzővel az élükön, elsikkasztották a község liszt és zsiradékkészletének a legnagyobb részét. Sebestyén György közellátási tisztviselő mázsaszámra lopta el a lisztet. Bakos segédjegyzőn kívül Balázs Árpád főjegyző szintén részese volt a panamáknak. A vizsgálat megállapította, hogy Bakos és Sebestyén is a nyilaskeresztes párt tagjai voltak. Mindhármukat letartóztatták. A “NÉVTELEN MUNKÁS” SZOBRA Az istvántelki főműhely dolgozói szobrot emeltek a “Névtelen munkás”-nak. A leleplezésen Tildy Zoltán köztársasági elnök és Gerő Ernő közlekedési miniszter is megjelent. A szoborleleplezéssel egyidőben ünnepelték a tízezredik vasúti kocsi elkészültét is. JAVUL AZ ÉLELMISZERFELHOZATAL BUDAPEST — 1946 julius 19. Kővágó József polgármesternek és Bechtler Péter alpolgármesternek naponként tesznek jelentést Budapest közellátási helyzetéről. Csütörtökön közölték, hogy a Budapestre való élelmiszer behozatal javul és ma 72 vágón élelmiszert hoztak föl a fővárosba. Ebből 12 vágón burgonya volt. Hajón 52 métermázsa élelmiszer érkezett a Nagyvásártelepre. A főváros vezetőségének az az intenciója, hogy augusztus első két hetére megfelelő meny- nyiségü élelmiszert tartalékoljanak, hogy a forint bevezetésével kapcsolatban az élelmiszerpiacon semmiféle fennakadás ne történjen. A Községi Élelmiszerüzem emberei napok óta vidéken tartózkodnak, ahol nagymennyiségű élelmiszert vásárolnak, amelyeket már augusztusra tartalékolnak. ÉPITŐGÁRDA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S., Hollywood 8.00 J. Bercsa, Los Angeles ....12.00 J- Buzay, Cleveland...........12.00 L. Decsi, Akron ............... 8.00 J. Engli, Cleveland ......... 6.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron .............11.00 L. Fishbein, New York ....12.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kanchar, Bay City ........12.00 J Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 9.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 9.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 8.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 8.00 J. Mogor, Cleveland ......... 6.00 J. Pataky, Brooklyn ........10.00 L. Pall, Ambridge ........... 6.00 A. Patchy, Montrovia.......12.00 P. Pika, Chicago ........ 9.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 8.00 J. Reppman, Detroit ....... 8.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park....... 5.00 J. Vizi, Akron ...................12.00 G. Wiener, Oceanville ........12.00 J. Zára, Chicago ..............12.00
