Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-08-17 / 1437. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under tjie__Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 AUG. 17 NO. 1437 SZÄM Csehszlovákia határkiiga- zitást ajánl POZSONY KÖRNYÉKÉNEK MEGNAGYOBBITASAÉRT HAJLANDÓ A CSALLÓKÖZ VAGY A BODROGKÖZT VISSZAADNI MAGYARORSZÁGNAK. — A OROSZOK ÁLLÍTÓLAG HELYESLIK A TERVET. PARIS — A New York Times itteni levelezője értesülése szerint a csehek nagyon szeretnék kiterjeszteni Csehország határait Pozsony körül, hogy Szlovákia fővárosa ne essen mindjárt az ország határára. Csehszlovákia határa ugyan Pozsonynál jelenleg a Duna túlsó oldalán van és az osztrák lakossággal biró Engerau képezi a hídfőt, ezt azonban most szeretnék kibővíteni részben Ausztráiból, részben pedig Magyarországból vett sávval. Ausztriából Marcheg város- _____________________________ kát a környező 84 négyzetmérföld területtel kérik, Magyarországtól pedig 54 négyzetmérföldet akarnak. Ellenérték gyanánt a csehek Ausztriának jóval nagyobb területet hajlandók adni valamivel északabbra. Magyarországnak pedig a tiszta magyarság által lakott Csallóközből, vagy a Bodrogközből hajlandók kárpótlást adni. Hogy mennyit, azt még nem mondották meg. ELVÁGNÁ A BÉCS-BUDAPEST VASÚTVONALAT Hogy vájjon akár az osztrákok, akár a magyarok elfogják- e fogadni az ajánlatot, nagyon kétséges, mert a szóbanforgó területen vezet át a Bécset és Budapestet összekötő vasútvonal. így ezt a vonalat, ami mindkét országra nagyon fontos, a csehek elvágnák. Ez annál is károsabb lenne a két országra, mert az Ausztria és Magyarország közötti dunai közlekedést már úgyis elvágta Csehország az engeraui hidfőnél. Az 54 mérföld hosszú Csallóköznek 127,000 magyar lakosa van s ott a tótok száma igen kevés, a Bodrogköznek pedig 32,000 lakosa van, színtiszta magyarok. Miután ezeket Csehszlovákia ki akarja telepíteni, a magyarok joggal mondják, hogy ily nagy tömegeket nem tudnak elhelyezni a kis Magyar- országon. A magyar kormány állítása szerint Csehszlovákiában 612 magyar helység van, amelynek 3320 négyzetmérföld a területe. Ezek között vannak olyan városok, mint Érsekújvár, Komárom, Párkány, Léva, Ipolyság, Losonc, Rimaszombat és Rozsnyó. Az 1941-es magyar nép- számlálás szerint a magyar területen 651,061 ember lakott, akiknek 92.7 százaléka 603.534 magyar nyelvű volt. A csehek azonban csak 71.8 százalékot ismertek el 1930-ban. A magyar kormány békeajánlata tehát az, hogy miután Csehszlovákia nem HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . akar határain belül idegennyel- vü kissebbséget, szabják meg a határokat az etnikai követelmények szerint, vagyis úgy, hogy ez a nagy tömeg magyarság visszakerüljön Magyarországhoz, ugyanakkor a magyarok hajlandók beleegyezni abba, hogy a Kassa körüli tótajku falvakat, amelyekben 18,000, többségben tót nyelvű ember él. csatolják Csehszlovákiához. MOSZKVA HELYESLI A TERVET Párisban úgy hírlik, hogy a csehek a határkiigazitásra vonatkozó tervüket először Moszkvában tették szóvá, ahol a terv helyesléssel találkozott. Gott- wald csehszlovákiai miniszter- elnök ebben az ügyben járt Moszkvában a múlt hetekben. Ugyancsak hire van annak is, hogy az Egyesült Államok kormánya is szívesen látná, ha a csehszlovák-magyar határkérdés barátságos megegyezés révén jutna valamilyen megoldáshoz. A Párisban időző Jan Masa- ryk, csehszlovák külügyminiszter elismerte, hogy a csehszlovák kormánynak van valamilyen ajánlata Magyarország részére a határkérdésre vonatkozólag, de a részleteket még nem mondotta meg. A hatalmas FBI, mely a legrafináltabb kémeket fölkutatni képes, telj esen tehetetlennek bizonyult a georgiai kis faluban megtalálni a lincselőket. Egy olyan területen, ahol alig van több néhány száz családnál, képzett detektívek időznek jó néhány hete, de a tetteseket még mindig nem sikerült nekik kézrekeriteni. Az egész országban tiltakozó tömegek követelik a néger lincselők törvényes előállítását és méltó büntetését. De még mindig ott vannak az ügyben a hires detektívek, ahol a kezdetnél voltak. Senki se látta és senkisem ismeri a lincselőket, ami persze csakis azt bizonyítja, hogy jól ismert ben- szülöttek voltak a tettesek. Hiszen abban a faluban ha egy idegen végigmegy az utcán az ablakokhoz futnak és úgy nézik meg. Nem kell hát ezen csodálkozni ha vannak sokan olyanok, akik azt mondják, hogy a vizsgálók, a lincselők takarását intézik, nem pedig a földerítésüket. Egyébként is a kormányközegek lincselési vizsgálatát maguk a lincselők sem veszik komolyan, mert a vizsgálat megkezdése óta, többfelé az országban újból voltak lincselések és az azokat megelőző kereszt égetések. Nem csak a délen, ahol az ilyesmi nem is feltűnő, hanem New York közvetlen közelében, Long Islandon és a közeli Bridgeport városban is. A bridge- porti keresztégetéssel akarunk egy kicsit foglalkozni, mert ez a város a Mi Lapunk papi újság főfészke. Mint tudjuk ennek az újságnak a szerkesztői naponta háromszor vörösöket falnak föl, mint legelvetemültebb embereket. Ezek oktatják Bridgeport népét a testvér szeretetre és vörös gyűlöletre. Vörösök alatt persze azok értelmezendők, akik nem járnak a templomba és küAz IWYV magyar tagjai, a Bérmunkás fentartói SZEPTEMBER 1-én, VASÁRNAP D. E. 9 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban 8637 Buckeye Roadon levő Verho- vay teremben. Kérjük a magyar nyelvű ipari unionistákat és a Bérmunkás olvasóit, hogy szeptember 1-én Clevelandon legyenek, hogy további irányát megszabják az ipari unionizmust hirdető Bérmunkásnak. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. lönösen azok, akik a lelkipásztor által kiosztott borítékokat üresen küldik vissza. Ezek megvetendő istentagadók, akiket elátkozva, máris a kezükbe nyomták a pokolba szóló útlevelet a papi szószék gyűjtő mesterei. Egy ilyen területen a kereszt égetés valóban különleges jelenség, mondhatjuk égi tünemény. Nem akarjuk azt mondani, hogy isten jelent meg az égő kereszt mögött, akárcsak az égő csipkebokorban, azt azonban biztosan tudjuk, hogy nem az istentagadó vörösök égették el, a bridge- porti néger negyed közelében a keresztet. Azt sem akarjuk mondani, hogy a kereszt égetők bolondok voltak, de azt biztosan merjük állítani, hogy valamilyen más vallás istenhivői közé tartoznak. Hiszen nem kell külön bizonyíték arra, hogy a Ku Klux Klan követői minden alkalommal az istenhez szóló szent imával égetik a keresztet. Nem lepődünk meg azon sem, hogy a bridgeporti papok nem isten segítségét kérték, a kereszt égetés ellen, hanem azonnal a bridgeporti polgármester segítségéhez fordultak, hogy a további kereszt égetéseket akadályozza meg. A keresztégetések ellen éppen úgy, mint a lincselések ellen mi, a vörös vonalra helyezett istentagadók a legerélyesebben tiltakozunk. Tiltakozunk még pedig azért, mert a keresztégetés az előhírnöke a keresztények égetésének. Már pedig mi, mint öntudatos munkások, nem akarunk látni olyan helyzetet, ahol embereket a vallásuk vagy a színük, avagy a társadalmi meggyőződésük miatt elégetnek. A szabadjára engedett keresztégetések, Hitlerék és a Horthy nyilasok Amerikába importált rendszeréhez vezetnének el és csak természetes, ha az ilyen rendszerek letörését segítettük odaát, csak annál inkább harcolunk ellene itt. Jó volna ha a bridgeporti keresztégetés a vörös falásba belekábult papjai, legalább csak annyira tisztességesen észretérnének, hogy meglátnák a keresztégetés lángjánál, hogy ott nem éppen vörösöket égetnek el. És meglátnák azt is, hogy az istentagadók “emberszeretetre” épült hitetlensége, a legerősebb harci fegyver a vallásgyülölet megakadályozására. Azt a bűzt, amit May képviselő megérintésével piszkáltak meg, már érzik nem csak Washingtonban, hanem az egész or(Folytatás az 5-ik oldalon)
