Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-08-10 / 1436. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 AUG. 1( NO. 1436 SZÁM Marakodnak Magyarország felett AMERIKA ÉS A SZOVJET UNION EGYMÁST VÁDOLJÁK MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI LEROMLÁSÁÉRT. — A NAGYTŐKE ÁLL AZ AMERIKAI JEGYZÉK MÖGÖTT. Az amerikai lapok s azok nyomán az egész világ sajtója nagy szenzációként ismertette a közönséggel az amerikai külügyminisz­tériumnak a Szovjet kormányhoz intézett azon átiratát, amely­ben Magyarország gazdasági leromlásáért a Szovjetet okozza. A jegyzék szerint a Szovjet megszálló hadsereg 2 millió ton­na gabonanemüt rekvirált Ma-®­ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . gyarországon és azonkívül a már újból felépített és üzembe­vett gyárak termelvényeinek a nagy része a Szovjet Unionnak megy jóvátétel címén. Ugyan­csak felsorolja ez a jegyzék azon gépeket és egyéb értéke­ket, amiket az oroszok a meg­szállás után elvittek Magyaror­szágról és végre arra a konklú­zióra jut, hogy Magyarország gazdasági letöréséért részben a Szovjet Union felelős. Az amerikai lapok részben el­hallgatták, részben pedig csak egy-két szóval említették meg, hogy ez az amerikai jegyzék tu­lajdonképen válasz volt a Szov­jet kormánynak Vishinszky he­lyettes külügyminiszter által alájegyzett és még április má­sodik felében küldött átiratára, amelyben Vishinszky rámuta­tott a magyarok teljes gazdasá­gi lezüllésére és kérte az ameri­kai kormányt, hogy a Szovjet kormánnyal együtt segítsen a magyar gazdasági helyzet javí­tásán. AZ OROSZ JEGYZÉK Az orosz jegyzék rámutatott arra, hogy Magyarország újbóli gazdasági talpraállitásához visz- sza kell adni a Magyarországból a németek és a nyilasok által ki­hurcolt nagymennyiségű ara­nyat és egyéb javakat, közöttük a dunai hajókat is, melyek mind az amerikai hadsereg kezébe ke­rültek, részben Németország­ban, részben az amerikaiak ál­tal megszállt osztrák területen. Több mint három hónap kel­lett az amerikai kormánynak arra, hogy erre a jegyzékre vá­laszoljon. Ebben a válaszban az­tán viszonvád gyanánt felsorol­ták az oroszok rekvirálásait, csak azt nem mondották meg, hogy mikor történtek ezen rek- virálások. Sőt a lapok úgy kö­zölték ezt a dolgot, mintha az oroszok még ma is rekvirálná- nak mindent Magyarországon. Elhallgatták azt, hogy az emlí­tett élelmiszert az oroszok a^ fel­szabadító harcok alatt és a megszállás első hónapjaiban rekvirálták, amikor az a harcok sikeres folytatásához szükséges volt. És elhallgatták azt^ is, hogy azóta milyen mennyiségű gabonát szállítottak az oroszok a Szovjet Unionból Magyaror­szágra. A SZOVJET SZERZŐDÉSEK A most nyilvánosságra hozott ideiglenes békeszerződés szöve­géből láthatjuk,, hogy az oro­szok nem lépték túl az ezen szerződés pontjaiban tett meg­állapodásokat. Viszont az ame­rikai jegyzékből azt láthatjuk, hogy az amerikai külügyminisz­tériumot nem annyira a magya­rok éhezése bántja, hanem in­kább az, hogy a Szovjet Union olyan gazdasági szerződést köt a környező kisebb államokall, — közöttük Magyarországgal is, — amely nagy mértékben korlátozza, sőt sok esetben tel­jesen kizárja az amerikai tőkét. Úgy az angol, mint az ameri­kai nagytőkések megütközéssel figyelik a Szovjet kormány leg­újabb gazdasági politikáját, amely odairányul, hogy a kör­nyező államokban részben a re- paráció fejében, részben pedig gépek, nyersanyagok és esetleg élelem hozzájárulásával társas alapon újjáélesztik nagy ipar­üzemeiket. Az ily üzemekben a Szovjet kormány éppen úgy tár­sul, mint más helyeken az angol vagy az amerikai tőke. A társu­lási viszony rendesen 50 százalé­kos. Hogy vájjon az ilyen üzemek­ben, amelyeket felerészben a Szovjet Union, felerészben pe­dig akár a magyar állam, akár pedig magános részvénytársa­ság bir, milyen helyzete lesz a munkásoknak, csak a jövő fog­ja megmutatni és jelenleg csak vita tárgyát képezheti, ami kie­sik a hir keretéből. Itt csak ar­ra mutathatunk rá, hogy az ily gazdasági újjáépítés révén ki­szorított angol és amerikai tőke késztette az amerikai State De- partmentet az annyira kiszíne­zett jegyzék megírására. 44 FONTIG LEHET POSTÁN CSOMAGOT KÜLDENI A U.S. posta leszállította az Európába küldött csomagok küldési árát, ugyanakkor fele­melte a csomag súlyát. E szerint 11 fontos csomag Magyaror­szágra és Csehszlovákiába 1.71 Ha valaki egy kényes ügyben akar véleményt mondani, úgy vegye elő az orosz kérdést. Mert ennél a kérdésnél nincs középút. Ha valaki azt mondja, hogy nin­csen igazuk, úgy nyomban a Szovjet Union ellenségeinek az oldalára került. Ha pedig vala­ki azt mondja, hogy igenis iga­zuk van, úgy nagy lendülettel beevezett Stalinék oldalára. Mint magyar nyelvű bérmun­kássok, csak természetes, hogy örömmel vettük, a Horthy-fa- sizta uralom megdöntését Ma­gyarországon és ezen vélemé­nyünket nem egyszer nyilvání­tottuk lapunk hasábjain. A re­akciós sajtó viszont dühöngött és dühöng még ma is az oroszok ellen. így tehát mi legfeljebb csak büszkék lehetünk arra, hogy a mérleg másik oldalára kerültünk. De, viszont ez aztán még nem jelenti azt, hogy a kommunista hiszekegy hitsorsosai lettünk és Stalinék minden cselekményére egyszerűen csak rá mondjuk az áment. Itt van pl. a napokban érkezett válasz az amerikai kor­mány Oroszországhoz küldött jegyzékére. Mint tudjuk ebben a jegyzékben az amerikai kor­mány diplomatikus hangon egy­szerűen rablóknak bélyegezte az oroszokat, akik kifosztották Magyarországot és ennek a kö­vetkezménye a gazdasági lerom­lás és a nagy infláció. Ebben a kérdésben is már régebben meg­írtuk, hogy Magyarország szo­morú helyzetéért a Horthv-fa- siszták felelősek, akik segítet­ték a német nácikat Magyaror­szágot minden értékéből kira­bolni. Mire az oroszok Magyar- országba értek, onnét már min­den vihetőt elvittek Horthyék kebelbarátjai. Annál meglepőbb a mi ré­szünkre az amerikai jegyzékre küldött orosz válasz. Ebben a válaszban habár az oroszok eré­lyesen tiltakoznak az amerikai vádak ellen,, elismerik, hogy 1945-ben összesen csak tiz mil­cent. 20 fontos csomag 3.13 cent. 25 fontos csomag 3.99 cent. 44 fontos csomag 6.81 cent. Román területre 11 fontos csomag 1.62, 22 fontos csomag 3.16. Ennél nagyobb csomagot román területre még nem lehet postán küldeni. Jugoszláviába a 11 fontos csomag dija 1.62, a 44 fontos csomag dija 6.24 cent. A csomagok átmérője nem haladhatja túl a 72 inchet. lió dollárt kaptak Magyaror­szágtól, de viszont több mint hat millió dollár értékű anyagot adtak cserébe vissza. Szóval az egész összeg, amit 1945-ben Ma­gyarországtól kaptak, nem tesz ki még négy millió dollárt sem. És ez aztán ami meglepő, hogy a hatalmas Szovjet Unió úgy­szólván ilyen semmit jelentő összegért, miért teszi ki magát olyan lesújtó kritikának, mint amilyen az amerikai jegyzék volt. Nem vitatjuk el a Szovjet Unió azon jogát, hogy azokért a pótolhatatlan pusztításokért és veszteségekért, amiket a nácik támadása idézett elő, kárpótlást követeljenek maguknak. De ezt a kárpótlást onnét vegyék ahol van. A magyar népnek nem ma­radt semmije, aminek szomorú bizonyítéka, hogy egy ország, egy egész év leforgása alatt 4 milliót volt képes kiizzadni a hadisarcra. A 160 milliós nép arányszámához ha nem volna ennyire szomorú, csak nevetni lehetne rajta. És nehogy valaki félreértsen, én is nagyon jól tu­dom, hogy a lerombolt Szov­jetnek ezer és ezer milliókra van szüksége, hogy ismét lábra álljon. Náluk azonban a magyar nép négy milliója négy kis fillér értékéhez hasonlítható. Én úgy érzem, hogy Szovjet Uniónak más példát kellene mu­tatni még a hadisarc körüli be­hajtásoknál is, mint a kapitalis­ta imperialista országok, vagy amilyent a levert fasiszta dikta­túrák mutattak. És egész biz­tos, hogy kifelé, felmérhetetlen erkölcsi értéket jelentett volna, a négy kis magyar millióról va­ló lemondás. Ellenben annak a kis népnek, melynek pénzértéki alapja 1945-ben csak hét millió dollár volt, nagyon sokat jelen­tett volna. Valahol bajok vannak a Szov­jet külpolitika körül és szeret­ném ha végre a “mindenáron orosz barátok” is megértenék, hogy ez a néhány sor, nem tá­madás, hanem építő kritika kí­ván lenni. Mert arra kell töre­kednünk, hogy kivegyük a gyeplőt a reakciós bandita ura­lom felé törtető álhazafias ma­gyar nyilasok kezéből. Már pe­dig az ilyen aktus inkább meg­erősíti a reakciós bandát és megnehezíti a munkásmozgalom felé vezető agitációt, a félreve­zetett tömegek soraiban. Pár héttel ezelőtt a kivégzett OPA idején azt irtuk, hogy nem kell annyira siránkozni, mert (Folytatás a 3-ik oldalon) HETI KRÓNIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom