Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-12-28 / 1456. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. december 28. HÍREK MAGYARORSZÄGBOL — SZEMELVÉNYEK A MAGYARORSZÁGI LAPOKBÓL — Levente vezér bűnei A katonapolitikai osztály he-1 tekig tartó nyomozása után tisztázta Kudriczy István altábornagy, a régi honvédség egyik legszélsőségesebb beállítottságú tábornokának viselt dolgait. Kudriczky, mint vezérőrnagy, a háború alatt három esztendőn át a leventék országos parancsnoka volt és mindent elkövetett, hogy szélsőjobboldali, militarista németbarát gondolkodással fertőzze meg a nevelésére bízott leventék lelkét. Ő szerkesztette a leventék “Szebb Jövőt” cimü lapját is, amelyben háborús uszítást folytatott és náci Németország imperialista háborúját a magyarság érdekében folytatott háborúnak igyekezett feltüntetni. Működése annyira szélsőséges volt, hogy a végén a szintén háborús bűnös, Béldy Alajos vezérezredes is megsokallotta tevékenységét és leváltotta, addigra azonban már késő volt: a méreg, amelyet elhintett az ifjúság lelkében, ottmaradt és elvette a félrevezetett leventeif- juság nagyrészének tisztánlátását. Eyen beállítottság mellett nem csoda, hogy amikor a fegyverszüneti proklamáció elhangzott, nem tekintette alkotmányosnak, a Szálasi-kormányt mint törvényes kormányt ismerte el, esküt tett Szálasira és a nyilas rendszert támogatva vállalkozott a harc további folytatására. Szálasiéknak kapóra jött egy nyilas tábornok, a nyilas kormány különös bizalommal fordult feléje, előléptették altábornaggyá és hadtestparancsnoknak nevezték ki. Parancsnoksága alá került a II. hadtest és azt a feladatot kapta, hogy Baja és Paks között biztosítsa a Duna-vonalat. Haditudományával azonban nem sokra ment, az oroszok délről felgöngyölítették a Duna-vona- lat és szétverték a hadtestet. Utána is igyekezett azonban támogatni a német hadigépezetet. A dunántúli, különösen Ba- laton-vidéki harcok során rábízták a német parancsnokságnak teljesen kiszolgáltatott magyar csapatok ellátásának *és belszol- gálatának vezetését, azonkívül hatáskörébe tartozott a Balaton északi partjának megfigyelése. A katonapolitikai osztály nyomozásának lefolytatása ' után Kudriczy altábornagyót átkisér- ték a népügyészségre, ahol dr. Szekeres Károly népügyész foglalkozott az ügyével, majd vádiratot adott ki ellene. Háborús bűntett vele szemben a vád. réteg kárörömmel nézi, mennyi akadály tornyosul a munka elé. Ötvenezer bányász dolgozik az államosított bányákban, hozzátartozóikkal együtt közel 200,- 000 ember ellátásáról gondoskodunk. A termelés növekedésével a deficit csökken. A termelés egyre fokozódik. Júliusban 700 vágón volt a napi termelés, ma 2500 vágón. Hogy mégis szénszükéről beszélhetünk, ennek oka: megnövekedett ipari kapacitásunk. Tervszerű, racionális beosztással azonban egyensúlyban lehet tartani a termelést és a fogyasztást. BAROMFI PESTIS JÁRVÁNY Terjed a baromfipestis és a veszettség. Pest, Borsod, Heves, Tolna és Somogy megyékben baromfipestit-járvány pusztította el a baromfiállomány 80-90 százalékát. — Szabolcs, Szat- már és Békés megyékben aggasztó mértékben ismét elterjedt a veszettség. Harminchét községben láttak kóborló veszett ebeket és macskákat. A juhállomány katasztrofális apadása miatt nem tudnak a szérumgyárak megfelelő veszettségelleni szérumot gyártani. VÁLÓPER-HULLÁM AZ ÁLLAMOSÍTOTT SZÉNBÁNYÁK BUDAPEST — Az államosított bányák helyzetéről tartott előadást a bányászszakszervezet értelmiségi tagjai előtt Tímár László, az Állami Szénbányák Rt. alelnöke. A bányák államosítása — mondotta —, a stabilizáció kezdetekor történt meg. A bányavállalatok élére kiküldött miniszteri biztosok jóformán a semmiből indították meg az államosított bányákban a termelést. Volt azonban az államosított bányáknak egy titkos finanszírozója: a bá.nyamunkásság. Ez a munkásság dolgozott, termelt, nélkülözött. A munkások nélkül a végrehajtóbizottság minden felkészültsége, jószándéka ellenére, tehetetlen lett volna. — A bányák államosításával nagy problémák merültek fel. Az államosítással ellenszenvező Hivatalos megállapítások szerint valóságos válóper-hullám öntötte el az országot, ami azonban nem különleges magyar jelenség, igy van az egész világon. Az uj házassági törvény lehetőséget ad a válóperek gyors elintézésére, amennyiben a házasságot bármely fél kívánságára fel lehet bontani ötévi különélés vagy kétévi házasság után is közös megegyezéssel. Ilymódon évtizedek óta húzódó perek kerülnek most törvényszék elé. A forint bevezetése is megsokszorozta a vállásokat. Azonban a válási költségek meglehe- hetősen magasak. Bontóperes ítéletnél 150 forint illetéket, minden tárgyalási jegyzőkönyvre 45 forint értékű bélyeget kell leróni. A házasságvédő dij 40 forint, ügyvédi meghatalmazás 12 forint. Ha ehhez hozzászámítjuk a mellékletek bélyegköltségeit és a minimális 200 forint ügyvédi tiszteledijat, akkor kereken 500 forintba kerül egy válás. íövető éjjel kirabolta a fogházat, melyben addig ült. Amikor kiszabadult Zöldi a pestvidéki fogházból, ahol kasz- szafurásért és betörésért töltötte ki büntetését, még aznap éjjel visszament a fogházba, ahol fogsága idején, ugylátszik, alapos környezettanulmányokat végezhetett, vállával kiemelt a sarkából egy hátsó kiskaput, majd elkerülve az őröket, akikről pontosan tudta, hogy mikor és hol tartózkodnak, az udvaron egy esőcsatornán felmászott az első emeletre.^ Ott enyves parir- ral benyomott egy ablakot, kifordított sarkából még egy-két ajtót, letörte a bünjelkamra lakatját és a tartalom értékesebb részét, ékszereket, ruhaneműt és két fényképezőgépet magához véve, ugyanazon az utón, melyen jött, feltűnés nélkül távozott. A rendőrség sokáig nem tudott a vakmerő betörő nyomára akadni, amig néhány nappal ezelőtt a Szántó-csoport de- tektivjei a Teleki téren elfogták amikor a lopott fényképezőgépek egyikét értékesíteni akarta. Az összes lopott holmikat megtalálták nála, úgyhogy azok kis kiruccanás után most újra a bűn jelkamrában várják az újabb betörőt. KIJÄTSZÄK A WAGNER TÖRVÉNYEKET FELROBBANT A MISKOLCI OLAJGYÁR nevű bírótól tiltóparancsot vett ki, amely nem csak a piketelést tiltotta el, de azt is, hogy a bojkottot bármilyen módon publikálják. A következő AFL konvención szóbakerült ez az ügy és a bojkott mellett számosán beszéltek a delegátusok közül. Ezen beszédek lényegét bevették a jegyzőkönyvbe, amit viszont az AFL lapok leközöltek. Ugyancsak ez történt a United Mine Workers konvencióján is. A bíróság a jegyzőkönyveknek a publikálását a tiltóparancs megszegésének vette és Samuel Gomperst, az AFL elnökét egy évi fegyházra,. Frank Morrison titkárt kilenc hónapra, John Mitchell United Mine Workers Union elnököt pedig hat hónapi fegyházra Ítélte. A District of Columbia felsőbb bíróság 1909ben nagyon drasztikusnak találta az ítéletet s lejebb szállította a büntetéseket, amelyet azonban még igy sem ültek le az elitéit szervezeti tisztviselők, mert két év múltán, vagyis 1911-ben a kályhagyár kiegyezett a szervezettel és a tiltóparancsnak ha- tályonkivüli helyezetését kérte. Igaz ugyan, hogy ennek dacára is a kerületi Court of Appeals (fellebvitei bíróság) még 1912- ben is megerősítette az Ítéletet, leszállítván a börtönbüntetést 30-30 napra s 500 dollár pénzbírságot szabott ki, azonban 1914-ben a United States Supreme Court véglegesen úgy döntött, hogy a vádlottak cselekedete nem volt kriminális bűnügy, hanem csak polgári pör, amelyre a büntetés már régen elavult. Miskolcon a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének a tulajdonában levő olajgyár valószínűen rövidzárlat következtében felrobbant és rombadőlt az egész üzeni. Négy munkáshalottja, kilenc súlyos, tizennégy könnyebben sérült sebesültje van a szerencsétlenségnek. Az első robbanás a sűrítő helyiségben történt, ahol többezer liter benzinnel dolgoztak. A munkások szerint az egyik cső, amelyben vízgőzzel kevert benzingőz keveredett, megrepedt a kiszivárgó benzingőz pedig meggyulladt és felrobbant. Hat hatalmas benzintartály egymásután repült a levegőbe. A robbanás szétvetette a modern gyárépület falát és a robbanás után az épület olyan képet mutatott, mintha repülőbomba telitalálat érte volna. A munkások lélekjelenléte megmentette a földbeépitett benzintartályt, amelyben 160 mázsa benzin volt. HARTFORD, Conn. — Connecticut állam Supreme Court- ja olyan Ítéletet hozott, amely utat nyit ezen állam munkáltatóinak a szervezkedés szabadságát biztositó Wagner törvények kijátszására. New Haven városban a Bigelow Company két munkást elküldött a munkából azért, mert azok a munkaidő alatt union felvételi kártyákat osztottak ki. Az elbocsájtott munkások folyamodtak a munkanélküli segélyért, amit megtagadtak tőlük azon indokolással, hogy a munkájukat saját hibájuk folytán vesztették el. A union pör- rel támadta meg ezt a végzést, amit azonban a felsőbb bíróság helybenhagyott. A management azzal indokolta meg a két munkás elbocsáj- tását, hogy megszegték azt az egyezséget, amit aláírtak akkor, amidőn a munkát elvállalták. A munkát kérő felvételi Ívben ugyanis odatették azt a mondatot, hogy munkaidőben a munkán kívül semmi mást sem fognak csinálni. Az állami Supreme Court erre a mondatra alapította a döntését, noha egyben azt is kimondotta, hogy a felvételi Ívben ily mondatnak a bevétele nyilvánvalóan a Wagner törvények kijátszására irányul. Az ily manipulációk eltiltása azonban már a szövetségi birósgra tartozik. EZ MÁR IGAZÁN LENSÉG SZEMTEA napokban fogta el a rendőrség Zöldi Mihály közismert kasszafurót, aki a szemtelenség legfelső magaslatáig jutott el azzal a jóformán példátlan tettével, hogy a szabadulását Edward Corsi, New York állami Industrial Commissioner jelentése szerint New York államban az építő munkások átlagos heti keresete 61.84. Ausztrália példája mutatja, hogy a kötelező egyeztetés törvények nem szüntetik meg a sztrájkokat.
