Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-12-14 / 1454. szám
1946. december 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN--------------------------(gb) ROVATA------------------------CIVILIZÁLJÁK ARÁBIÁT Már a háború alatt is, de különösen a háború befejezte óta egyre többet hallunk Arábiáról, erről a roppant nagy terjedelmű misztikus homoksivata g r ó 1, melyről előzőleg csak a francia idegen légióval kapcsolatban hallottunk meséket lefátyolozott asszonyokról, nomád életet élő beduinokról és a hires arab lovakról. Hogy az eddig egészen jelentéktelen arab törzseknek valami fontosabb szerep jutott a történelmi események keverésében is, arra akkor lettünk először figyelmessé, amikor a teherani konferenciáról hazatérő Roosevelt elnök útját úgy irányították, hogy az amerkiai hadihajón találkozót adhatott három arab királynak, vagy főnöknek, már aszerint, hogy milyen címeket adnak maguknak. Azóta mind többször szerepelnek az arabok, hol a palesztinia ügyekkel kapcsolatban, hol pedig az Egyesült Nemzetek tanácskozásain. Az arab világ jelentőségének üy emelkedésére érdekes világot vet a mostanában Arábiát járó Carl. L. Sulzberg amerikai újságíró, akinek a New York Timesban megjelent cikksorozata igen érdekes adatokat hoz a nyilvánosságra. Nagyon értékes Sulzberger írása már csak azért is, mert érdekes képet nyújt arról, hogy miként dolgozik a modern imperializmus, miként szerzik ma a piacokat és miként alakulnak át igen nagy gyorsasággal az ily piacok a mai gyors termelés szükségleteinek megfelelőig. Az alábbi adatokat tehát a Carl L. Sulzberger cikkeiből veszem. OLAJ A HOMOK ALATT Azon amerikai utazó, aki manapság Saudi Arábia azon részére érkezik, amely a tenger felé néz és Dammam, Qatif és Abu Hadrya falvak közé esik, azt hiszi, hogy Texasba került, mert amerre csak néz, minden irányból az olajkutak magas álványait látja. Mióta az angol és amerikai geológusok rájöttek, hogy az arab sivatagok alatt van a világ leggazdagabb olajlerakódása, egyre-másra fúrják az olajkutakat és szállítják innen a modern civilizáció eme fontos kellékét a világ minden tájára. Az amerikai geológusok véleménye szerint legalább is 21 billió hordó olaj vár itt kiaknázásra, amelyre eddig egy angol és két amerikai társaság nyert koncessziót. A Standard Oil of Texas és a Standard Oil of California társaságok már eddig köribeiül 200 millió dollárt fektettek be az arábiai olajkutak- ba. Ezek közül az egyik, a cali- fomiai, mint canadai cég van bejegyezve s igy nem csak amerikai, hanem angol érdekeltségeket is szolgál. Az amerikai cég nagy olajfinomítót építtetett Ras Tanúra falunál. Itt napi 90,000 hordó olajat dolgoznak fel, a kész ter-1 melvényt mind az amerikai ten-1 gerészet részére szállítják. Egy másik olajfinomító Bahreinben a Perzsa öböl egyik szigetén van, ahová a szárazföldről 18 mérföldön át viz alá süllyesztett csövön pumpáljáka nyers olajat. Ez az olajfinomító naponta 120,000 hordó olajat dolgozik fel. A californiai cég most egy 1000 mértföldes csővonalat épit. A 26 incs bőségü cső az arab félszigeten, Trans-Jordan és Palesztinán át az Atlanti óceán partjához fogja szállítani az olajat. Csak maga ez a cső vonal 100 millió dolláros befektetést igényel. Természetesen nem csinálnak ily nagy befektetéseket igen busás profit kilátás nélkül. MEGVÁLTQZTATJA A VIDÉKET A petróleum azonban nem csak a messziről is látható olajkutakat és a földalá dugott csővonalakat jelenti, hanem az egész vidék arculatának a gyors megváltoztatását is. Alig fúrták meg az első kutakat, máris megkezdték a repülőterek készítését. Ma már számos igen jó repülőteret használnak az amerikai és az angol repülőgépek. Az arab beduin, aki még lovaskocsit is aligha látott, most azt mérlegeli, hogy melyik a jobb repülőgép. A Mackay Radio Company is betelepedett Arábiába, Jidda városban Ibn Saud király kormányának 100 ezer dolláros rádió leadó állomást épített. Az Egyesült Államok több repülő bázist épített Jidda, Dhahran és más városokban. Saud Arábia nap- ról-napra többet vészit középkori kinézéséből, szokásaiból és törvényeiből. Amig 1933-ban Saudi Arábia teljes állami bevétele 16 millió dollár volt, addig ma csupán az olaj után ennek igen sokszorosát kapja. Az eddig csak a bibliai civilizáció 1 korszakában élő Saud Arábia megindult a modem civilizáció utján. Amikor Ibn Saud király első ízben be akarta vezettetni a telefont a szent városba, Jiddaba, a tanácsadói ezt vallás ellenes merényletnek tartották. Csak akkor nyugodtak bele a dologba, amikor az első felszerelt készüléken át a Koránból, vagyis az arabok szent könyvéből olvastak fel nekik részleteket. BARBÁR BÜNTETÉSEK A nyugati civilzáció szerint az arabok roppant szigorúan büntetik a bűntényeket, de különösen a lopást. Akárhová letehettél egy kalap aranyat és pár nap múltán hiánytalanul ott találtad, ahol hagytad. Mert a bűnöst ma is megcsonkítással büntetik: levágják a kezét, vagy a lábát. A modern civilizáció ezen még csak annyit tudott változtatni, hogy azelőtt a biró által kirendelt személy egyszerűen egy kötéllel át- szoritotta a bűnöző karját és a kötél mellett egy bárddaí lecsapta a kijelölt végtagot. Ma ily ítéleteknél a Standard Oil orvosait használják fel, akik az orvosi tudomány minden eszközét felhasználják, hogy az amputálásnál a bűnös kevesebbet szenvedjen és a fertőzést megakadályozzák, ami igen gyakran követte a régi rendszert. Természetesen sok furcsaság adja elő magát, amikor a több száz évvel elmaradt népet a modern civilizáció keretébe vonják, így például amikor az építkezésnél arabokat kezdtek alkalmazni, azok leszedték a tolótalicskákról a kerekeket és a vállaikra emelték a terhet, mert az arabok nagy többsége nem igen látott még kerekeket. És mindazon által nem lepődtek meg túlságosan az uj nagy találmányokon. A repülőgépet, a rádiót, az automobilt csak Alah rendeletének mondják. Azonban amikor látták, hogy egy gép kiköltött csirketojásokat, azon mári nagyon csodálkoztak. A fontosabb olajközpontok körül már modem városok alapjait rakják le. Ilyenek például Bahrain és Saharja az angol, Dhaham, Ras Tanúra és Apqa- iq az amerikai körzetben. Az angol politikai ügynökök az olaj- roj altinak csak egy harmadát fizetik a földtulajdonos Sheik - eknek, kétharmadát pedig közcélokra fordítják. Ezek között első helyen szerepelnek az utak, amelyek egyre messzebb és messzebb nyúlnak be a sivatagba s kötik össze az olajközpontokat. AMERIKAI TELEPEK Az olaj mellett nagymennyiségű természetes gázokat is találtak, amelyeket szintén felhasználnak. Az amerikai telepen mintegy 140 amerikai lakik modem, hűsített levegőjű házakban, amelyek mögött terül az arabok faluja, ahol körülbelül 1200 benszülött lakik. Az olajkutak körüli napszámos munkát vad kinézésű, rongyos ruháju arab beduinok végzik, akiknek egészségére az amerikából hozott és a legmodernabb felszereléssel ellátott orvosok ügyelnek. Az amerikaiak ha halat vásárolnak, olyan halásztól veszik, aki még mindig a több száz évvel ezelőtt szokásos fonott kosárral fogja a halat; ugyanakkor a finom kárpittal bevont irodákban arról tárgyalnak, hogy miként lehetne az arab asszonyokat rávenni, hogy tegyék félre a fátyolt és jöjjenek dolgozni az irodákba s a tervbevett különböző ipartelepekre. Dhah- ranban a legnagyobb amerikai kolóniában nem csak uszodákat és klubbházakat találunk, hanem az elmaradhatatlan baseball játékteret is. Az air-cooled házak előtt nagy gonddal ápolják a zöld bokrokat, amelyek előbb csak makacskodva nyújtják le gyökereiket a homokba. És a kolónia körül mindenütt csak a rongyos, rendkívül piszkos benszülöttek végzik a napszámos munkát. NINCS SZERVEZETÜK A munkásoknak nincs semmiféle szervezetük. Ibn Saud király nem tűrne el sztrájkot, amely a jövedelmét csökkentené. Két évvel ezelőtt ugyan megállt a munka rövid időre, de a bérmozgalmat kiegyezés révén hamar elintézték. A munkások ál-1 tálában hat napon át heti 48 órát dolgoznak. A fizetésük napi 2 “rials”-szal (60 cent) kezdődik s megy feljebb szaktudásuk szerint. Az angol és amerikai alkalmazottak természetesen sokkal nagyobb fizetést kapnak. Az élelmiszer árak emelkedése esetén a munkások drágasági pótlékot kapnak. Azonkívül a hét végén a kompánia szállítja őket haza s vissza a munkába. És végre évenként két heti fizetett vakációt is kapnak. Ezen engedményeknek tudható be, hogy az arabok az olaj kiaknázását nem tekintik olyan gyarmati kizsákmányolásnak, mint az angol, belga, portugál és más gyarmatokon teszik. Egyébiránt megfelelő propagandával is gondoskodnak az i arab nép megnyeréséről. Az arabok írástudatlanok, talán 5 százalékra tehető az irni-olvasni tudók száma. Rádiót azonban mindenki képes hallgatni. Az arabok tehát az újságok korszakát átugorva most csak a rádió utján értesülnek a világeseményekről, — természetesen úgy színezve, ahogy az az amerikai érdekeltségeknek megfelel. Az araboknál nagy ünnepség számba megy a rádió hallgatás. A barátok, ismerősök egymást kávéra invitálva csoportosan hallgatják a rádiót, élvezik a zenét, vagy beszélik meg a világeseményeket a rádión leadott információk alapján. A magasba emelkedve az éghajlat körülbelül minden száz lábbal annyit változik, mintha északra mennénk egy szélességi fokkal. FLORIDAI TUDÓSÍTÁS Tisztelt Munkástársak: Fischbein László munkástársunk november 25-én egy heti tartózkodásra Miami városba jött. Igyekeztünk arra, hogy a rövid vakációját kellemesen töltse el az itteni munkástársak között, de egyben alkalmat találtunk arra is, hogy az osztályharc ügyét szolgáljuk. Az itteni Magyar Kultur Clubban előadást rendeztünk, amelyen Fischbein munkástárs “Világesemények és a munkásmozgalom” címmel tartott igen értékes tudományos előadást, amit a nagyszámban megjelent közönség megelégedéssel hallgatott. Fischbein munkástárs hűen elemezte a mai termelési rendszert bűneit. Különös érdeklődést váltott ki a hús és a szénhiány összehasonlításával. Elmondotta, hogy a husbárókat semmi bántódás, nem érte, amikor a husárok felemeléséért, hushiányt okozták, akkor azt hazafiságnak mondották, ellenben most, amikor a bányászok néhány cent órabér javításért sztrájkba mentek, hazaárulóknak minősitik és nagy büntetést szabnak ki rájuk. Fischbein munkástárs aztán kifejtette, hogy az ily bűnös rendszer megszüntetésének az egyetlen módja az, hogy a munkások átveszik a termelőeszközöket és megszüntetik a bérrendszert. R. Deutsch Miami, Fia.
