Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-12-07 / 1453. szám
1946. december 7. BÉRMUNKÁS 7 oldal Természeti kincsek pazarlása (Vi.) Most, hogy sok munkáscsaládnak majd dideregni kell a szénhiány miatt, esedékes ismertetni, hogy a kényelmes és fűtésre alkalmas természetes gázt, milyen mértékben engedik megsemmisülni csak azért, hogy a széntársulatok nagy hasznát, valamint az olajtársulatokét megvédjék. A háború alatt, az adófizetők pénzén két csővonalat húztak a gazdag texasi olajmezők és a keleti tengerpartok között. Ezen csővonalon szállították az olajat a hajókhoz, a keleti városokba. Már egy éve ezen csővonal használatlanul áll, mert amig az olaj szállítását elintézhetik a vasutakon, igy már egy éve alkudoznak, hogy kinek adják el ezt a drága, de nagyon fontos csőhálózatokat. Az olajtársulatok megvennék, de csak olyan olcsón, amilyen olcsón csak letudják az árát hajtani. Mentői tovább áll használatlanul, annál olcsóbban számitjk azt megkapnia De az olajtrsulatoknak nem is nagy szükségük van erre a csővonalakra. Annál nagyobb haszna lenne az országnak, ha az olajmezőkön nagymérté k b e n előforduló gázt hoznák a keleti részeken fekvő nagy ipari városokba, azt a természetes gázt, melyet millió köbméter mennyiségben szélnek engednek ott, mert nem tudják eladni, felhasználni. Amig az olajat vasúton, hajókon könnyen szállíthatják a gázt nem lehetne, de csöveken azt is nagyon gazdaságosan lehet szállítani. Az öreg Herold Ickes, aki nagyon jól ismeri ezt a dolgot, a következőket mondja errevonatkozólag: “Mostan olyan sok gáz elpazarlódik ezeken az olajmezőkön, hogy az elegendő volna 3-tól 5 millió otthon fűtésére. A Bányászati hivatal jelentése szerint évente 684,000,000,000. köbláb gáz elvész az olajmezőkön. Csak egyedül Texas államban naponta 1 billió köbláb gázt engednek a levegőbe vagy égetnek el.” Ezek a számadatok, melyek szédületesek és a most meglevő gáztelepekkel összekapcsolva, majdnem minden otthont gázzal lehetne fűteni és sokkal olcsóbban mint most a fejlesztett, mesterséges gázzal teszik. A nagy gáztársulatok is csak azért nem akarják a természetes gázt a keleti nagyvárosokba hozatni, mert akkor nekik sokkal kevesebbet szabad lesz kérni, mivel az sokkal olcsóbbá teszi a gázt. Ez a harc a természetes gáz bevezetésére minden nagy városba, már éveken keresztül folyik. Amig az említett gázokat majdnem ingyen (száz köbláb 38 cent) szállítanak és amelyért a gázkompániák 2 dollárt számítanak. Természetes ha ezen csővonalakon szállítanák óriási mennyiségben, még olcsóbba jönne. Ezt azonban a széntársulatok, valamint az olajtrösztök nagyban ellenzik, mert velük versenyezne és a hasznukat csökkentené. Részben az általuk uralt meglevő gázfejlesztő telepeken is lekellene az árakat szállítani, valamint sokkal kevesebb fogyasztás lenne az olaj és szén mennyiségben, amiket leginkább magánházak fűtésére használnak. Inkább engedik, hogy ez a 684 billió köbláb természetes gáz pazarlód jón el, de ne használhassa fel a nép olcsóbb árban, mert ez az ő szent profitjuk megsértése volna. így az olajtársulatok kérték az államot, hogy nekik adják él a csővonalakat. Ezzel szemben a gáztársulatok sokkal többet ígérnek érte, de azok sem elegendőt, hogy legalább a költségek felét visszadnák az államnak. Ezekért a csővonalakért 80-100 millió dollár közötti ösz- szegben kaptak ajánlatot a gázkompániáktól és csak 20-30 milliós árajánlatot az olajtársulatoktól. Még sem tudják a nagy- fejüek elhatározni, hogy kinek adják el. Természetes, hogy az olajtrusztnek sokkal több és befolyásosabb barátjai vannak a kormánykörökben s igy azoknak szeretnék átsiklasztani a csővonalakat. De ugyan akkor, mivel a gázkompániák többet ajánlottak, igy még sem mérik, addig pedig senki sem használhatja és ha nem használják az értéke mindig kevesebb lesz. Ámbár most részben a szénsztrájk ellen azt beszélik, hogy megfogják nyitni a gáz ideszál- litására, hogy valamennyire is enyhítsék a keleti nagy ipari városokban a szénhiány által okozott fűtési zavarokat. Ez a nagymértékű természetes gáz pazarlás is nagyon jól jellemzi a mai tőkés rendszert. Mindent csak a profitért. Sok más természeti kincseket is elpazarolnak, de ezen gáz pazarlása a legnagyobb mérvű. T i z kérdés szovjetembert arra, hogy megkülönböztesse a valódi kultúrát az álkultúrától, a demagógiától, a barbarizmustól. Megismerte másoknál is az igazi demokrácia és szociáliz- mus törekvéseit és becsüli azokat. A szovjetkultura és a szovjet- értelimség nem kis mértékben járult hozzá ahhoz a fényes győzelemhez, melyet a fasiszta barbárságon aratott a Szovjetunió. És most ezzel a hatalmas világtörténeti tapasztalattal gazdagodva folytatja a szovjetkultura azt az útját, amelyen a háború megakasztotta: az általános jólét, a legteljesebb állam- polgári egyenlőség és a további társadalmi haladás útját a munkásság, parasztság és értelmiség egyre fokozódó egységének jegyében. Számos amerikai újság időközönként 10 kérdést ád fel olvasóinak, hogy azokon kipróbálják tudásukat. Aki három kérdésre megfelel, annak a tudása, vagy “intelligenciája’’ kielégítő, ha megfelel hat kérdésre, akkor jó, a nyolc kérdésre helyesen válaszoló már jeles, aki pedig mind a tiz kérdésre meg tud felelni, kitűnőnek mondhatja magát. Nos, kedves Bérmunkás olvasó, most mi is alkalmat adunk neked ilyen próbára. íme, itt a tiz kérdés, próbáld meg, hányra tudsz helyes feleletet adni. 1. Sorold fel a naprendszerhez tartozó 9 bolygót. Vagy talán nem is tudod, hogy a naprendszernek 9 bolygója van, mert amikor jó pár évtizeddel ezelőtt iskolába jártál még csak hét bolygóról hallottál? 2. Hány holdja van a Satur- nusnak. Jól értsd meg a kérdést, nem gyűrűkről van szó, hanem holdakról, mert azt mindenki tudja, hogy ezt a misztikus égitestet három gyűrű veszi körül. 3. És ha már holdakról van szó, hát eszünkbe jut, hogy egy francia professzor készül a Holdba való repülésre. Nos, milyen az a legkisebb távolság, ami a Föld és Hold egymásfelé néző két pontja között van? Mert látod, kedves olvasó, ha ezt tudod és feltesszük, hogy a francia professzor óránként ezer mérföldet fog repülni, akkor kiszámíthatod, hogy mennyi idő alatt éri el a Holdat, — ha egyáltalán eléri. 4. Melyik a világ legnagyobb szigete ? 5. Mi a neve és hol van Európa legnagyobb tava? 6. Mi a neve az amerikai kontinens legmagasabb hegycsúcsának? 7. Melyik a nagyobb (hosz- szabb) folyó: a Duna vagy az amerikai St. Lőrinc? 8. Milyen magas is az a hires Gibraltár szikla? 9. Milyen magasról zuhan alá a viz a hires Niagara vízesésnél? 10. Melyik a magasabb, az egyiptomi legnagyobb piramis, vagy a párisi Eifel torony? Hogy miért adjuk fel ezeket a kérdéseket. Csak azért, mert azt akarjuk mondani, hogy ezekre meg sok száz hasonló kérdésekre találsz választ a Bérmunkás 1947-es naptárának “Világismeretek” cimü cikkében. Csak ez az egy terjedelmes s számos táblázatot nyújtó cikk annyi információt nyújt, hogy megéri azt a pénzt, amibe az egész naptár kerül. így ezt a naptárt köszönettel veszi még az is, akit máskülönben nem érdekelnek a társadalmi problémák, amelyek köréből szintén több kitűnő cikket nyújtunk. Ezért ajánljuk minden olvasónknak, hogy a saját naptárán kívül legalább még egyet rendeljen, amit rokonának, barátjának vagy valamelyik ismerősének adhat karácsonyi ajándék gyanánt. Merjük állítani, hogy «mél értékesebb ajándékot még tízszeres árért sem adhat. Egyébiránt, kedves olvasó, próbáld ki magadat, kíséreld meg a válaszolást s ne legyél meglepődve, ha az “elégségesnél” tovább nem igen jutói. A jövő lapszámban majd közölni fogjuk a válaszokat, noha rövidesen kiküldjük a naptárakat is. AZ OLASZ IPAR IS ÉRZI AZ AMERIKAI SZTRÁJKOT RÓMA — Hogy a modern iparok mennyire egymásra utalttá teszik az egymástól igen távol eső területeket is, jól mutatja a jelenlegi amerikai bányászok sztrájkja. Az Associated Press hírszolgáltató vállalat jelentése szerint az olasz iparokat éppen olyan megszorítás alá vették, mint az amerikaiakat, mert az olasz gyárak innen kapják a szén jelentékeny részét. A sztrájk kitörése idején 200 ezer tonna szén volt útban Olaszország felé. Ez és még vagy százezer tonna, amit más országból számítanak kapni, úgy hiszik szűkösen eltart amig a sztrájk befejeződik. AZ ORVOSOK IS HELYESLIK CHICAGO — Az amerikai orvosok egyesületének hivatalos lapja, a “The Medical Journal” legutóbbi számában vezércikkben foglalkozik a bányászok jóléti követelményeivel, amelyek között több egészségügyi intézkedést is kérnek. A vezércikk szerint gondos vizsgálatok megállapitot t á k, hogy a bányavidékeken nincs elegendő orvop és kórház s általában a közegészségügyi szolgálat nagyon siralmas. És dacára a számos idevágó törvényeknek ezen állapotokon csak nagyon keveset segítettek. így a vezércikk írója úgy találja, hogy a munkások nagyon helyesen teszik, ha a kollektiv egyezkedéseknél az egészségügyi viszonyokat javító pontokat is felveszik. VISSZAADTÁK A HAJÓKAT BERLIN — Az Egyesült Államok katonai hatósága jelenti, hogy már végrehajtotta azon washingtoni rendeletet, hogy a magyar és jugoszláv dunai hajókat vissza kell adni. A jelentés szerint Magyarország 184, Jugoszlávia pedig 161 hajót, vagy uszályt kaptak visz- sza. Az amerikai katonai hatóság kezében mindössze 16 hajó maradt, amelyekről még nem tudják biztosan, hogy melyik ország birtokát képezik. Az angol pénzügyminisztérium jelentése szerint Angliában minden polgárra 482 font ($1.- 928) államadósság esik. Argentínában törvényt fogadtak el, amely katonakötelessé teszi úgy a férfiakat, mint a nőket 12 és 50 éves kor között. A posta-hatóság megkívánja, hogy ott, ahol a város zónákra van osztva, a lakosság a ZÓNA SZÁMÁT TÜNTESSE FEL A LEVELEIN hogy az ilyen helyekre MENŐ levelekre is nemcsak a hozzánk küldött levele- j iken, de MINDEN LEVELÜKÖN jelezzék a város mellett a zóna számot. Ezzel gyorsítják a posta forgalmát.
