Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)

1946-10-19 / 1446. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. október 19. Hirdetések a kapitalizmus érdekében (Vi.) Az amerikai tőkésrend­szer már nagyon hozzá van szokva, hogy ha elég nagy hir- 1 detést rendeznek, akkor minden patent orvosságot, szapan por­tól a legrosszabb politikusig el­lehet adni. Akadnak, még pedig nagy többségben, akik bármit megvesznek, csak sokszor kell a fejükbe dumálni, hogy ez a leg­jobb. Ezen szempontból kiindul­va, most a kormány pénzén, az egész világra kiterjedő hirdeté­si hadjáratot rendeznek. Persze ők nem fogják beismerni, hogy a kapitalizmus propagandája, azt csak a szocialista szónokok­ra állitják. Ők szép üzleti nyel­vezettel HIRDETÉSNEK neve­zik a propagandájukat. Ezt leg­inkább most az elő-ázsiai arab világra akarják kiterjeszteni. Ahol nagy és gazdag olajmezők vannak az angol-amerikai tőké­sek birtokában, de nagy a ve­szély, hogy a végtelenül kizsák­mányolt, elnyomott nép fellázad és visszaveszi a tőle elrabolt ter­mészeti kincseket. Minden újságíró, még azok is, akik tervezik ezt a hirdetési hadjáratot elismerik, hogy ezen a vidéken a lakosságnak, a ben- szülötteknek csak 10 százaléka van elég elviselhető, vagv kitű­nő helyzetben, a nagy többség, tehát a benszülöttek 90 százalé­ka bizony rémséges nyomorban, tudatlanságban, elnyomatásban van tartva és ez ellen már kez­denek lázadni, amig a tiz szá­zalék a külföldi tőkések szolgá­latában elég jól él és utazgat­nak, élvezik az életet a tőkés or­szágok szép városaiban. Példá­ul, ha valamelyik ur megbeteg­szik, akkor az elmegy London, New York, Páris városokba gyó­gyulni, mert az országaikban nincsen elég jó kórház*vagy or­vos. Most az amerikai adófizetők pénzéből, nem a tőkések által elrabolt vagyonból, akarják az arabok részére a kórházakat, iskolákat és városaikban csa­tornákat, valamint más egész­ségügyi berendézeseket kiépíte­ni. Ezt akarják legjobb hirdeté­si módszernek, a kapitalizmus megmentésének tervezetéb e n. Persze az amerikai adófizetők pénzén épült iskolákban, kórhá­zakban és más intézményekben, gondoskodnak arról, hogy csak azt tanítsák, amit a kapitaliz­mus szolgálatában legjobbnak látnak. Ezt a tervezetet, minden de­mokráciái jelzőktől, caf rangtól mentesítve teljes mezítelenségé­ben tudatja Blair Moody, aki más íróktól eltérőleg, nem a de­mokrácia hirdetését, megvédé­sét emlegeti, hanem nyíltan ki­írja és ugylátszik a tervezők is kimondták, hogy a kapitaliz­ciót nem teljesíthetnek, ahoz ne­kik nincsen törvényes joguk. A villamos közlekedés leállí­tása folytán sok gyárüzemnek le kellett zárni, a munkások ez­rei munkanélkül vannak, de tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a harcnak a megnyerése, az összmunkásság hasznát fog­ja szolgálni. K. must akarják hirdetni, meg­menteni ezen arab és esetleg balkán államokban. Azonban Moody és minden el­fogulatlan újságíró beismeri, hogy ez bizony nagyon nehéz lesz. Felsorolják az okokat, me­lyek között az előbb említett nyomor, ragályos nyavaják, tu­datlanság és állati színvonalon tartott 90 százalékos nagy tö­meg, teljesen ellene van annak a 10 százaléknak, melyet most is Anglia és Amerika hivatalo­san elismert és támogat. Ez a 10 százalék, a külföldi tőkések­kel szövetkezve, azoknak min­denben engedelmeskedik, igy teljesen elvált a benszülött tö­megtől és igyekszenek azokat elnyomni, tudatlanságban tarta­ni, mert csak igy látják biztosít­va uralmukat. Hogy a kapitaliz­must megkedveltessék az ara­bokkal, ahoz sokkal több kell, mint hirdetési kampány. Sőt még az amerikai adófizetőktől erre a célra fordított, milliók is kevésnek bizonyulnak. MIÉRT LEHETETLEN EZ A HIRDETÉSI TÖREKVÉS Azt éppen azzal bizonyítják a tervezők, hogy maguk sem mer­tek volna olyan tervezetet ki­dolgozni, ajánlani, mely szerint az arab földek természeti kin­cseinek hasznából fedeznék ezt a kórház, iskola, csatornázás és más nagyon szükséges dolgok kiépítését. De ugyanakkor, ha felakarják emelni ezeket az ara­bokat, akkor elsősorban is ép­pen azon kapitalizmus és társa­ik ellen kell nekik harcolni leg­erősebben, melyeket megakar­nak menteni. Az a tiz százalék, mely hűségesen szolgálja ottan is a kapitalizmust, nem szíve­sen látja, hogy a 90 százalékot iskolázzák, jobb sorsba juttas­sák. Amint itt Amerikában sem jó szemmel látták, hogy a mun­kások sorsán igyekezzenek javí­tani. Mert azt is .tudják, hogy jobb helyzetbe jutott és tanulá­si lehetőséggel rendelkező mun­kásság még többet fog követel­ni, sőt még magának követelhe­ti a természet által nekik adott gazdag olajforrások minden hasznát. így az arabok és a balkáni né­pek földjén, ahová kiakarják terjeszteni ezen hirdetési hadjá­ratot, éppen azokkal kerülnek szembe, akiket meg akarnak menteni a pusztulástól. Legjobb példa erre Görögország, ottan csak is azok hajlandók a kapita­lizmus megmentésében segéd­kezni, akiknek hatalmuk inga­dozik, mert a tömeg ellenük van. Az uralkodó osztálynak pusztuló tagjaira lehet csak a kapitalizmusnak támaszkodni. Es éppen azok nem akarják, hogy a tömeget felemeljék," is­kolázzák, vagy rendes gazdasá­gi helyzetbe juttathassák, hi­szen akkor a hatalmuk lenne ve­szélyben. Például az angol, fran­cia és amerikai munkássággal nem tudnák azt megtenni, amit az arab, görög, hindu munkás­sággal megtesznek. Most Moody szerint az ameri­l kai State Department veszi a kezébe a kapitalizmus megmen- tési akcióját, mely akciónak ez a hirdetési és az amerikai adó­fizetők pénzéből erre a célra fordított milliók lesznek felhasz­nálva. De ugyan akkor maguk is belátják, hogy ezen területe­ken rémséges nagy bajok van­nak. Török, Görög országok, Lebanon, Syria, Iran, Arábia és Egyiptom, ugyan is ezek angol kontrol alatt állnak és bizony azt nem várhatják, hogy az an­gol, vagy amerikai tőkések haj­landók lennének a saját hasz­nukból nagyobb összegeket visz- szaadni ezen országoknak, hogy a tervezett jóléti berendezkedé­seket, iskolákat, kórházakat, csatornázásokat, viz, gáz, vil­lany felszereléseket, sok más modern dolgokat segítsenek a hasznukból fedezni. Viszont azt sem igen jó szemmel látják az angolok, hogy az amerikai Sta­te Department beleüsse az orrát akár Palesztina, akár az arab, görög, török ügyekbe. És most leginkább csak arra szorítkozik az amerikai State Department, hogy nagyobb kölcsönadásra alkudozik Sheik Abdallah Sulei­man, dél arábiai külügyi minisz­ter úrral, aki ahoz a tiz száza­lékhoz tartozik, akik hajlandók segíteni a kapitalizmus megmen- tési akciójában. A NAGY ELLENTÉTEK Moody írja: “Iránban, amikor ez a tudósitó ott volt 1944-ben, tífusz, vérhas, szifilisz ragályos nyavaják olyan nagy méreteket öltöttek, hogy az amerikai kato­naságnak szigorú .rendeletben adták ki, hogy semmi esetben se érintkezzenek a benszülöttek - kel. Mindezen viszonyok létez­tek a nagyon is bőséges forrású Anglo-Iranian olaj mezőkön. Ez a társulat szerződést kötött az amerikai hadsereggel, hogy nem fog több fizetést adni még a ha­di munkákért sem, mint az olaj­társulat fizet, mely nagyon ala­csony volt. Ha többet fizettek volna a hadi munkákért, akkor ezek az imperialisták mondták, hogy a benszülöttek elégedetle­nek lesznek, visszamenni a nor­mális békebeli munkabérek mel­lett dolgozni.’’ “Azon billiókból, melyek ki­folynak a világ ieggazdagabb olaj forrásaiból, nagyon kevés megy vissza a népnek, akiknek ezen természeti kincseit kizsák­mányolják, ez visszafelé sülhet, mivel Moszkva sokkal nagyob­bat, többet Ígérhet nekik.” így mutatják ki maguk a ter­vezők, hogy mennyire lehetetlen leküzdeni ezeket a nagy ellenté­teket, mely megmenthetné a kapitalizmust. Mert az üres hir­detési kampány hangjai mellett még nem lehet az éhező arabok­kal elhitetni, hogy az a legjobb rendszer, amely elrabolja tőlük a természeti kincseket és nyo­morba, örökös betegségek köze­pette tartják őket. LÉTREJÖTT A MAGYAR JU­GOSZLÁV NÉPCSEREEGYEZ­MÉNY PARIS — A jugoszláv részről támasztott néprcsereóhajt köve­tően a magyar és jugoszláv kül­döttségek között tárgyalások indultak meg, amelyeknek so­rán a magyar delegáció Írásban szögezte le álláspontját. A ju­goszláv küldöttség annak hang­j súlyozásával, hogy célja a két nép baráti kapcsolatának elmé­lyítése, elfogadta a magyar ja­vaslatot. A megállapodás értel­mében önkéntes jelentkezés alapján országonként 40.000 polgár kerülhet kicserélésre. A megállapodás végrehajtása az egyezmény aláírásától számított egy év múlva kezdődik és az ezt követő három esztendő alatt bo­nyolódik le. Az átköltözők ingó vagyonukat magukkal vihetik, mig az ingatlan vagyonért az az ország, amelyet elhagynak kár­térítést fizet. A két áilam a kár­térítési összegeket elszámolja egymással. FORDÍTOTT VILÁG FREDERICK, Okla. — A vá­ros egyik fűszerese, aki semmi áron sem tudott túladni a kan­názott szójababon, megmérge­sedett és ezt a hirdetést tette közzé a helyilapban: “A kalapból ugyan nem tu­dunk nyulat elővarázsolni, sem kastélyt csinálni a lakásodból, de ehhez hasonló csoda az, hogy igazi U.S. ötcentes darabot adunk minden kanna szójabab­bal annak, aki hajlandó egy-egy kannát ingyen elfogadni.” VÉGREHAJTJÁK A NÜREN- BERGI ÍTÉLETET BERLIN — Az “Allied Cont­rol Council” (A szövetségesek kontroláló bizottsága) elutasí­totta a nürenbergi pör vádlotta- inak fellebezését és kegyelrhi kérvényeit. így a 11 halálra­ítélt mire lapunk az olvasókhoz ér, már a jól ikérdemelt akasz­tófán fog lógni. Az ítélet értelmében fel fog­ják akasztani a következő há­borús bűnösöket: Göring, Rib- bentrop, Keitel, Rosenberg, Sa- ukel, Steicher, Frank Frick, Jo­di, Sessy-Inquart és Kaltenbrun- nert. Ez utóbbi nem folya­modott kegyelemért. Ugyan­csak visszautasították Göring, Jodl és Keitel azon kérelmét, hogy akasztás helyett golyó­val végezzék ki őket. A BÉRMUNKÁS FENTARTÄ- SÄHOZ AZ ELŐFIZETÉSÜ­KÖN KÍVÜL HOZZÁJÁ­RULTAK 1946 október 12-ig: F. Takách, Pittsburgh .... 3.00 A. Hülber, Richmond ....... 3.00 J. Liszi, Philadelphia......... 6.00 F. Pekárovich, Encino .... 5.00 J. Hering, Buffalo . ........ 3.00 N. N. So. Bend...................13.00 Rose Kontz, Cleveland .... 3.00 L. Fülöp, Smithtown .... 1.50 Sam. Ellis, Dearborn ...... 5.00 J. Szoboszlay, Cleveland .... 2.00 H. Varjú, Chicago ........... 2.00 G. Gabriels, Pittsburgh........50 Regina Haban, L. Angeles 2.00 J. A. King, Lombardo....... 3.00 St. Kovách, Detroit ___ 1.00 P. Pozsgai, Connersville .... 1.00 M. Huszka, Detroit ............ 1.00 St. Regensburger, Newark 3.00 J. Jacobs, Akron............... 3.00 E. Petrovich, Akron ........ 5.00 New Brunswicki piknik ....60.00 J. Hudik, Cleveland ........... 1.00 S. Károlyi, Bridgeport .... 3.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 L. Hevesi, Cleveland ....... 2.00 L. Lakatos, Canada........... 2.00 L. Angelesi társas vacsora 88.00 Jos. Takách, Cleveland ... 3.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom