Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-10-19 / 1446. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. október 19. Hirdetések a kapitalizmus érdekében (Vi.) Az amerikai tőkésrendszer már nagyon hozzá van szokva, hogy ha elég nagy hir- 1 detést rendeznek, akkor minden patent orvosságot, szapan portól a legrosszabb politikusig ellehet adni. Akadnak, még pedig nagy többségben, akik bármit megvesznek, csak sokszor kell a fejükbe dumálni, hogy ez a legjobb. Ezen szempontból kiindulva, most a kormány pénzén, az egész világra kiterjedő hirdetési hadjáratot rendeznek. Persze ők nem fogják beismerni, hogy a kapitalizmus propagandája, azt csak a szocialista szónokokra állitják. Ők szép üzleti nyelvezettel HIRDETÉSNEK nevezik a propagandájukat. Ezt leginkább most az elő-ázsiai arab világra akarják kiterjeszteni. Ahol nagy és gazdag olajmezők vannak az angol-amerikai tőkések birtokában, de nagy a veszély, hogy a végtelenül kizsákmányolt, elnyomott nép fellázad és visszaveszi a tőle elrabolt természeti kincseket. Minden újságíró, még azok is, akik tervezik ezt a hirdetési hadjáratot elismerik, hogy ezen a vidéken a lakosságnak, a ben- szülötteknek csak 10 százaléka van elég elviselhető, vagv kitűnő helyzetben, a nagy többség, tehát a benszülöttek 90 százaléka bizony rémséges nyomorban, tudatlanságban, elnyomatásban van tartva és ez ellen már kezdenek lázadni, amig a tiz százalék a külföldi tőkések szolgálatában elég jól él és utazgatnak, élvezik az életet a tőkés országok szép városaiban. Például, ha valamelyik ur megbetegszik, akkor az elmegy London, New York, Páris városokba gyógyulni, mert az országaikban nincsen elég jó kórház*vagy orvos. Most az amerikai adófizetők pénzéből, nem a tőkések által elrabolt vagyonból, akarják az arabok részére a kórházakat, iskolákat és városaikban csatornákat, valamint más egészségügyi berendézeseket kiépíteni. Ezt akarják legjobb hirdetési módszernek, a kapitalizmus megmentésének tervezetéb e n. Persze az amerikai adófizetők pénzén épült iskolákban, kórházakban és más intézményekben, gondoskodnak arról, hogy csak azt tanítsák, amit a kapitalizmus szolgálatában legjobbnak látnak. Ezt a tervezetet, minden demokráciái jelzőktől, caf rangtól mentesítve teljes mezítelenségében tudatja Blair Moody, aki más íróktól eltérőleg, nem a demokrácia hirdetését, megvédését emlegeti, hanem nyíltan kiírja és ugylátszik a tervezők is kimondták, hogy a kapitalizciót nem teljesíthetnek, ahoz nekik nincsen törvényes joguk. A villamos közlekedés leállítása folytán sok gyárüzemnek le kellett zárni, a munkások ezrei munkanélkül vannak, de tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a harcnak a megnyerése, az összmunkásság hasznát fogja szolgálni. K. must akarják hirdetni, megmenteni ezen arab és esetleg balkán államokban. Azonban Moody és minden elfogulatlan újságíró beismeri, hogy ez bizony nagyon nehéz lesz. Felsorolják az okokat, melyek között az előbb említett nyomor, ragályos nyavaják, tudatlanság és állati színvonalon tartott 90 százalékos nagy tömeg, teljesen ellene van annak a 10 százaléknak, melyet most is Anglia és Amerika hivatalosan elismert és támogat. Ez a 10 százalék, a külföldi tőkésekkel szövetkezve, azoknak mindenben engedelmeskedik, igy teljesen elvált a benszülött tömegtől és igyekszenek azokat elnyomni, tudatlanságban tartani, mert csak igy látják biztosítva uralmukat. Hogy a kapitalizmust megkedveltessék az arabokkal, ahoz sokkal több kell, mint hirdetési kampány. Sőt még az amerikai adófizetőktől erre a célra fordított, milliók is kevésnek bizonyulnak. MIÉRT LEHETETLEN EZ A HIRDETÉSI TÖREKVÉS Azt éppen azzal bizonyítják a tervezők, hogy maguk sem mertek volna olyan tervezetet kidolgozni, ajánlani, mely szerint az arab földek természeti kincseinek hasznából fedeznék ezt a kórház, iskola, csatornázás és más nagyon szükséges dolgok kiépítését. De ugyanakkor, ha felakarják emelni ezeket az arabokat, akkor elsősorban is éppen azon kapitalizmus és társaik ellen kell nekik harcolni legerősebben, melyeket megakarnak menteni. Az a tiz százalék, mely hűségesen szolgálja ottan is a kapitalizmust, nem szívesen látja, hogy a 90 százalékot iskolázzák, jobb sorsba juttassák. Amint itt Amerikában sem jó szemmel látták, hogy a munkások sorsán igyekezzenek javítani. Mert azt is .tudják, hogy jobb helyzetbe jutott és tanulási lehetőséggel rendelkező munkásság még többet fog követelni, sőt még magának követelheti a természet által nekik adott gazdag olajforrások minden hasznát. így az arabok és a balkáni népek földjén, ahová kiakarják terjeszteni ezen hirdetési hadjáratot, éppen azokkal kerülnek szembe, akiket meg akarnak menteni a pusztulástól. Legjobb példa erre Görögország, ottan csak is azok hajlandók a kapitalizmus megmentésében segédkezni, akiknek hatalmuk ingadozik, mert a tömeg ellenük van. Az uralkodó osztálynak pusztuló tagjaira lehet csak a kapitalizmusnak támaszkodni. Es éppen azok nem akarják, hogy a tömeget felemeljék," iskolázzák, vagy rendes gazdasági helyzetbe juttathassák, hiszen akkor a hatalmuk lenne veszélyben. Például az angol, francia és amerikai munkássággal nem tudnák azt megtenni, amit az arab, görög, hindu munkássággal megtesznek. Most Moody szerint az ameril kai State Department veszi a kezébe a kapitalizmus megmen- tési akcióját, mely akciónak ez a hirdetési és az amerikai adófizetők pénzéből erre a célra fordított milliók lesznek felhasználva. De ugyan akkor maguk is belátják, hogy ezen területeken rémséges nagy bajok vannak. Török, Görög országok, Lebanon, Syria, Iran, Arábia és Egyiptom, ugyan is ezek angol kontrol alatt állnak és bizony azt nem várhatják, hogy az angol, vagy amerikai tőkések hajlandók lennének a saját hasznukból nagyobb összegeket visz- szaadni ezen országoknak, hogy a tervezett jóléti berendezkedéseket, iskolákat, kórházakat, csatornázásokat, viz, gáz, villany felszereléseket, sok más modern dolgokat segítsenek a hasznukból fedezni. Viszont azt sem igen jó szemmel látják az angolok, hogy az amerikai State Department beleüsse az orrát akár Palesztina, akár az arab, görög, török ügyekbe. És most leginkább csak arra szorítkozik az amerikai State Department, hogy nagyobb kölcsönadásra alkudozik Sheik Abdallah Suleiman, dél arábiai külügyi miniszter úrral, aki ahoz a tiz százalékhoz tartozik, akik hajlandók segíteni a kapitalizmus megmen- tési akciójában. A NAGY ELLENTÉTEK Moody írja: “Iránban, amikor ez a tudósitó ott volt 1944-ben, tífusz, vérhas, szifilisz ragályos nyavaják olyan nagy méreteket öltöttek, hogy az amerikai katonaságnak szigorú .rendeletben adták ki, hogy semmi esetben se érintkezzenek a benszülöttek - kel. Mindezen viszonyok léteztek a nagyon is bőséges forrású Anglo-Iranian olaj mezőkön. Ez a társulat szerződést kötött az amerikai hadsereggel, hogy nem fog több fizetést adni még a hadi munkákért sem, mint az olajtársulat fizet, mely nagyon alacsony volt. Ha többet fizettek volna a hadi munkákért, akkor ezek az imperialisták mondták, hogy a benszülöttek elégedetlenek lesznek, visszamenni a normális békebeli munkabérek mellett dolgozni.’’ “Azon billiókból, melyek kifolynak a világ ieggazdagabb olaj forrásaiból, nagyon kevés megy vissza a népnek, akiknek ezen természeti kincseit kizsákmányolják, ez visszafelé sülhet, mivel Moszkva sokkal nagyobbat, többet Ígérhet nekik.” így mutatják ki maguk a tervezők, hogy mennyire lehetetlen leküzdeni ezeket a nagy ellentéteket, mely megmenthetné a kapitalizmust. Mert az üres hirdetési kampány hangjai mellett még nem lehet az éhező arabokkal elhitetni, hogy az a legjobb rendszer, amely elrabolja tőlük a természeti kincseket és nyomorba, örökös betegségek közepette tartják őket. LÉTREJÖTT A MAGYAR JUGOSZLÁV NÉPCSEREEGYEZMÉNY PARIS — A jugoszláv részről támasztott néprcsereóhajt követően a magyar és jugoszláv küldöttségek között tárgyalások indultak meg, amelyeknek során a magyar delegáció Írásban szögezte le álláspontját. A jugoszláv küldöttség annak hangj súlyozásával, hogy célja a két nép baráti kapcsolatának elmélyítése, elfogadta a magyar javaslatot. A megállapodás értelmében önkéntes jelentkezés alapján országonként 40.000 polgár kerülhet kicserélésre. A megállapodás végrehajtása az egyezmény aláírásától számított egy év múlva kezdődik és az ezt követő három esztendő alatt bonyolódik le. Az átköltözők ingó vagyonukat magukkal vihetik, mig az ingatlan vagyonért az az ország, amelyet elhagynak kártérítést fizet. A két áilam a kártérítési összegeket elszámolja egymással. FORDÍTOTT VILÁG FREDERICK, Okla. — A város egyik fűszerese, aki semmi áron sem tudott túladni a kannázott szójababon, megmérgesedett és ezt a hirdetést tette közzé a helyilapban: “A kalapból ugyan nem tudunk nyulat elővarázsolni, sem kastélyt csinálni a lakásodból, de ehhez hasonló csoda az, hogy igazi U.S. ötcentes darabot adunk minden kanna szójababbal annak, aki hajlandó egy-egy kannát ingyen elfogadni.” VÉGREHAJTJÁK A NÜREN- BERGI ÍTÉLETET BERLIN — Az “Allied Control Council” (A szövetségesek kontroláló bizottsága) elutasította a nürenbergi pör vádlotta- inak fellebezését és kegyelrhi kérvényeit. így a 11 halálraítélt mire lapunk az olvasókhoz ér, már a jól ikérdemelt akasztófán fog lógni. Az ítélet értelmében fel fogják akasztani a következő háborús bűnösöket: Göring, Rib- bentrop, Keitel, Rosenberg, Sa- ukel, Steicher, Frank Frick, Jodi, Sessy-Inquart és Kaltenbrun- nert. Ez utóbbi nem folyamodott kegyelemért. Ugyancsak visszautasították Göring, Jodl és Keitel azon kérelmét, hogy akasztás helyett golyóval végezzék ki őket. A BÉRMUNKÁS FENTARTÄ- SÄHOZ AZ ELŐFIZETÉSÜKÖN KÍVÜL HOZZÁJÁRULTAK 1946 október 12-ig: F. Takách, Pittsburgh .... 3.00 A. Hülber, Richmond ....... 3.00 J. Liszi, Philadelphia......... 6.00 F. Pekárovich, Encino .... 5.00 J. Hering, Buffalo . ........ 3.00 N. N. So. Bend...................13.00 Rose Kontz, Cleveland .... 3.00 L. Fülöp, Smithtown .... 1.50 Sam. Ellis, Dearborn ...... 5.00 J. Szoboszlay, Cleveland .... 2.00 H. Varjú, Chicago ........... 2.00 G. Gabriels, Pittsburgh........50 Regina Haban, L. Angeles 2.00 J. A. King, Lombardo....... 3.00 St. Kovách, Detroit ___ 1.00 P. Pozsgai, Connersville .... 1.00 M. Huszka, Detroit ............ 1.00 St. Regensburger, Newark 3.00 J. Jacobs, Akron............... 3.00 E. Petrovich, Akron ........ 5.00 New Brunswicki piknik ....60.00 J. Hudik, Cleveland ........... 1.00 S. Károlyi, Bridgeport .... 3.00 G. Pallagi, Newark, 0...... 2.00 L. Hevesi, Cleveland ....... 2.00 L. Lakatos, Canada........... 2.00 L. Angelesi társas vacsora 88.00 Jos. Takách, Cleveland ... 3.00
