Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-10-12 / 1445. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. október 12. Lecke a középen utazók részére (Vi.) A harmadik világháborúra sokkal kevesebb kilátás van, mint a polgárháborúk sorozataira, melyek már is folyamatban vannak és egész biztosan szaporodni és mérgesebbé fognak válni mendenfelé. Ezekben a polgárháborúkban, fiú apa ellen, testvér testvér ellen harcol és sokkal tragikusabb mint a nemzetek közötti háborúk. Ez történik most Görögországban, az angol hadsereg védnöksége alatt. Ilyen demokráciát és békét várhatunk mindenfelé, ahol a nép nagy része a középuton marad, nem lesz elég bátorsága saját érdekei szerint állástfog- lalni, hanem megengedik, hogy külföldi hatalmak, érdekek terror csapatokat tarthassanak fel és halálbüntetéssel fenyegessék őket, ha nem szavaznak a saját érdekeik ellen. így van ez sztrájkok esetén is, mert ott is ha a munkásság nagy része megérti osztályhelyzetét, akkor nem szükséges vérengzés, hanem mindenki megtalálja a helyét azon csoportban melyhez tartozik s igy a kizsákmányolok annyira kissebbség- ben vannak, annyira erőtlenek, hogy a munkások győzelme biztosítva van, minden nagyobb harcok és vérengzés nélkül. Ezen alább közölt személyes jelentésből láthatjuk, hogy Görögországban is, csak azért van zavar és vérengzés, mert a nagy tömeg nem mer sem jobbra, sem balra menni, hanem áll, mint a meghipnotizált nyúl és igy mind a két részről kikap. Ugyan akkor még szavazataival is ezt a zavart, polgárháborút idézte elő csak azért, mert agyon ijesztették őket. Az alábbi sorokban a színhelyen tett vizsgálatok szerint Írja le ezt a szomorú és nagyon is tanulságos helyzetet: “Vékony gyermekek játszanak sovány kutyákkal az ut mentén, amely Larrisából tiz milera vezet Platikombos községbe. Nem látni férfiakat az egész utón, csak a “Paradicsom Kávéház’’ környékén, ahol egy porladozó földes szobában jön össze a falu férfi lakossága. Ez képezi a társadalmi élet központját. Itt oldanak meg minden kérdést szavakkal. Itt a nagy szám ad nekik valameny- nyi védelmet és élvezik a nehéz török kávéjukat. Mint a megijedt juhok, összedugják fejeiket, de nem mernek cselekedni, csak beszélnek, panaszkodnak, rettegnek és egymást vádolják gyávasággal, amikor kérdésekre kitérő válaszokat igyekeznek adni, ne hogy egyik vagy másik fél meghallja és megbosszulja a csevegéseiket. “A tolmácsommal ide térünk be és helyet foglalunk egy nehéz vas asztal mellett. A szoba hamarosan megtelt megtépázott emberekkel. A tolmácsom mondta nekik, hogy én amerikai [ újságíró vagyok, aki meg akarja tudni, hogy mi történt itten Platikambos környékén. Mondtuk nekik, hogy hallottuk, hogy ezt a falut többször megtámadták a banditák, amire az emberek mind bólintgattak. BESZÉLNEK AZ IJEDT EMBEREK Egy 75 éves öreg ember, szür'ke szakállal, pásztorokat jelző kampós botjára támaszkodva kezdett beszélni. ‘Igen Platikam- bost legalább is tízszer megtámadták az utóbbi hónapokban. A legutóbbi támadás szeptember 17-ikén volt, a baloldaliak jöttek és követeltek mulikat és juhokat. Ők nem lőttek’ — mondotta az öreg. ‘Ők sose lövöldöznek, ha csak nincsennek ellenséges csapatok a községben. Amikor augusztus 29-én megtámadták az itteni 34 emberből álló helyőrséget, akkor lövöldöztek és felgyújtották a laktanyát, az elmenekült helyőrség soha nem jöttek vissza’. “Ha azok sohasem lőnek, minek adtok nekik élelmet?” —- kérdeztem. “Az megérthető” — mondja az öreg a fejét, rázva. “Minekünk muszáj élelmet adni, mert megölnének ha nem adnánk”. Kérdést tettem fel Gregori Sourlas, a jobboldali bandita vezérről, mert nekem mondták, hogy Sourlas emberei megöltek négy embert itten és összevertek 15-öt. “Sourlas emberei is megtámadnak bennünket. Mi félünk mindkét csoporttól” —- mondja az öreg ember. Többeken köszörülik a torkukat, fészkelődnek, úgy látszik beszélni akarnak. így hozzájuk fordultam és kérdeztem, hogy az öreg mindnyájuk nevében beszél-e? “Nem” — mondta egynéhány határozott hangon. “Az öreg ember fél, hogy Sourlas emberei őtet is összeverik”. Mások is helyeslőleg bólingatnak ezen kijelentésre. “Ez az ember” — mondta az egyik, rámutatva egy hallgató elhúzódott emberre, “meg lett verve és csak most került ki a klinikáról és van sok más ilyen”. Az öreg ember, aki eddig beszélt most lehajtotta a fejét a kezeibe és félrehuzódott. Egy másik görög, szennyes ruházatban, visszahajlott a széken és lassan, meghúzva beszélni kezdett: “Augusztus 21-ikén Sourlas megölte a fivéremet és másik hármat. Legkevesebb 15 embert összeveretett itten és a mezőkön. Megmondhatod, hogy én Achiles Kalathas mondta, mivel ezt mindenki tudja úgy is.” Az öreg ember megint felemelte a fejét és mondta: “Mi félünk mindkét oldaltól. Nekünk bent kell maradnunk a házainkban, mint az egereknek. A mezőn kellene lenni, de nem merünk kimenni.” “Fegyveres emberek lőnek mindég. Kijönnek a mezőinkre és összevernek bennünket, ellopják juhainkat. A mi helyzetünk borzasztó. Mi a viharba kerültünk és azt sem tudjuk, ki az oka.” Egy másik ember a pipájára gyújtva dörmögte. “Nekünk éhen kell halni, vagy agyonvernek bennünket. Mit tehetünk?” ^ Egy magas, középkorú ember lépett a szobába, nehezen lélegzett, látszott rajta, hogy nagyon sietett. Bemutatta magát, Achilles Zacharioulos, akit a mostani kormány nevezett ki a község elnökének. Abban ő is megegyezett, hogy a falu népének oka van félni mind a két részről. Én megkérdeztem, hogy a] község melyik oldalon áll ? “Jobb és bal, de leginkább bal oldalon” — válaszolt az elnök. Miért van az akkor, hogy a lakosságból 570 a királyság mellett és csak 15 szavazott a királyság ellen. “Én nem tudom azt megmagyarázni” — mondotta az elnök. AMIT NEM MERTEK MEGMONDANI A tömeg megint fészkelődött, nyutalankodott és az egyik ember belekiáltott, “Én megmagyarázom, terrorizáltak bennünket” és legtöbben megegyeztek ezen kijelentéssel, ámbár voltak akik megijedve, félénken hallgattak, mert nem merték ezt a kijelentést helyeselni. “Augusztus 30-ikán, egy nappal a választások előtt” — mondotta az egyik ember — “a Sourlas emberei keresztül hajtottak a falun s azt kiabálták ‘Szavazzatok a királyra, vagy hétfőn mindenkit leölünk’ ”. “Mind megegyezte^ ebben” — kérdeztem. Mindenki igenlő- leg bólintott, az öreg ember, sőt még a falu elnöke is. így érthetővé vált Platikambos falu helyzete. A balszámy támadásokat intéz ellenük, élelmet követelve, mert a falu a király mellett szavazott. A jobbszárny is kirabolja a falut, mert úgy látják, hogy csak azért szavazott a falu a király mellett, mert agyon lettek ijesztve. Én azt kérdeztem tőlük, miért nem védekeznek ezen banditák ellen? Egy öreg ember, aki az egész beszélgetés alatt egy szót sem szólt, csak szívta a pipáját, megszólalt, “Megöljük a saját fiainkat?” — kérdezte nagyon csendesen. Efc volt a kérdés, melyre senki Platikambos lakosai közül nem tudott megfelelni. Eddig szól az elbeszélés. Perszer sem az angol urak, de még demokráciát védő Byrnes sem tudna erre az egyszerű kérdésre megfelelni. Ez az a harc, mely próbára teszi az embereket és amelyben a gyávák belepusztulnak még inkább, mint az erősek, bátrak. A közpéen utazók mindkét felől, még saját fiaiktól is kikapnak. Ez lenne az osztályrésze Magyarországnak is, ha az angol-amerikai hadak ott is bef észkelődnének. Ez a testvérharc folyik Kínában, Iránban, Palesztinában. Hamarosan megindulhat niin- denfelé, de legbiztosabban, ahol az angol-amerikai hadak vannak, ahol a jobbszárnyat fegyverezték fel, a tömeg ellen. Ez folyt le Magyarországon, amikor a tiszti különítmények járták a falvakat, szedték össze és gyilkolták a balszárnyiakat. Ez volna megint, ha Horthy ék, Bi- bóék, Francia Kis Mihályok és a többiek elég nagy támogatáshoz juthatnának otthon. Ha újra a román, cseh, vagy más hadseregek segítségével és az angolamerikai urak áldásával megkezdhetnék a nyílt harcot a balszárny ellen. Minden országnak meg van a Prónay, Franco, Sourlas féle eszközei. És a balszárnyiak is felvannak fegyverkezve, kevésbé gyilkolhatok mint azok, akik az “arany középuton” állank, mindkét félnek az útjában. így kegyetlenül verik őket jobbra vagy balra, ki hová esik, ha már nincs elég bátorsága magának megválasztani a helyes oldalt, mely a saját gazdasági és társadalmi érdekeit szolgálja. KIVÉGZETT MAGYAR NYILASOK SALZBURG, Németország — Az amerikai katonai hatóságok felakasztatták az Elite Gárda két magyar tisztjét, névszerint Bakas Miklós kapitányt és Cai- has (?) István hadnagyot, akik 1945 március 5-én résztvettek két amerikai repülő agyonveré- sében. A két nyilas tisztet még májusban ítélték halálra, de az Ítéletet csak most hajtották végre. A Department of Labor statisztikai osztályának jelentése szerint augusztus hóban az amerikai ipari munkások (földművelést leszámítva) száma elérte a 39 millió 820 ezret. Az összes alkalmazottak száma, beleértve az agrár munkásokat és a házi alkalmazottakat is 57,960,000 volt. A “NÉPSZAVA” A KISGAZDAPÁRT TÖREKVÉSEIRŐL BUDAPEST —. A “Népszava” a koalíciós politikáról közöl vezércikket és megállapítja azt, hogy a baloldali blokk részéről annak idején azt javasolták, hogy a béketárgyalások idején a nemzetgyűlés ne tartson ülést. A Kisgazdapárt kívánságára azonban a nemzetgyűlés mégis csak maradt és ezeket az üléseket a munkáspárti miniszterek elleni támadásokra használták fel. A Kisgazdapárt ugylátszik a közeli békekötés után elérkezettnek látja az időt arra, hogy átvegye az egyedüli hatalmat. Ha azonban nincs koalíció és nincs Treuga Dei, mi is elővehetjük az osztályharc lábhoz tett fegyverét. TUDÓSÍTÁS A Bérmunkás New Bruns- wick-i olvasóit és azok barátait szeptember 29-ikére hívtuk meg egy szalonna sütéses kirándulásra, amely Zámboky István munkástársunk jóvoltából kibővült nagyon ízletes gulyással. Úgy a szalonnát, mint a gulyáshoz való húst nem csak ajándékozta Zámboky munkástárs, de azt az erdőbe kihozta és meg is főzte. New Yorkból Fishbein, Feczkó, Gajdos és Greenfield munkástársak jöttek el. Fishbein munkástárs értékes előadást tartott az itteni és az európai helyzetről, kihanguslyozva, hogy a munkásság az egész világon helyes szervezkedéssel irányítani tudja helyzete formálódását. Bagjos Balázsné és a mi Ur József barátunk egy-egy nagyon szép költeményt szavaltak el. Az ügyes műsort Vass Károly munkástárs vezette le. így az erkölcsi siker tökéletes volt. A díjmentesen kapott értelnemüek lehetővé tették azt, hogy 60 dollárt küldhetünk a Bérmunkás fentartásának alapjához. Köszönet ezért mindazoknak, akik ezt segítették lehetővé tenni. A bizottság nevében J. Rád
