Bérmunkás, 1946. július-december (34. évfolyam, 1431-1456. szám)
1946-10-05 / 1444. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. október 5. O. HENRY RABSZOLGA-KÉRDÉS MAGYARORSZÁGON Az amerikai irodalomnak nemzetközi méretekben véve is két igazán nagy képviselője van. Az egyik Mark Twain (Samuel L. Clemens, 1835-1910) a világhirü humorista, a másik pedig az O. Henry irói nevet használó Sidney W. Porter, az elbsezélő irodalom fejedelme. Amig azonban Mark Twain már igen jól ismert a magyar olvasó közönség körében, O. Henry munkáiból még igen kevés jelent meg magyar fordításban, dacára annak, hogy noha elég fiatalon, 48 éves korában halt meg, ugyanazon évben, mint Mark Twain, 1910-ben, mégis 12 kötetnyi elbeszélést hagyott hátra, amelyek között számos olyan van, amelyek ennek az irodalmi fajtának a legszebb gyöngyeit képezik. Kétségkivüli tény, hogy O. Henry a “short story’’ (igy nevezik az angolok a rövid elbeszéléseket) igazi nagymestere. Irodalmi körökben, még ma is gyakran vitáznak afelett, melyik elbeszélése a legjobb? És ebben az esetben a “legjobb” egyben a világirodalom legjobbját jelenti. Vannak, akik a “Befejezetlen történet” cimüre esküdnek. O. Henry ugyan nem tartotta magát szocialistának, de nincs az a szociológus, aki úgy el tudná mondani mint ő, hogy milyen bomlasztó hatással volt az amerikai nők erkölcseire az, hogy a nagy kereskedelmi házak csak heti hat dollárt fizettek az elárusító lányoknak. Mert Dulde, az áruház egyik legcsinosabb elÉPITŐGÁRD A Az országos értekezlet úgy határozott, hogy a néhány esztendeje létező “épitő gárda” alakuljon meg az 1946-47-es évekre is. Az épitő gárdába felsorakoznak azok a munkástársnők és munkástársak, akik előfizetési dijukon kivül havi egy dollárral segítik a Bérmunkást megjelentetésében. A befizetett havi egy dollárért jogában áll félesztendőre megindíthatni a lapot uj olvasó részére. A gárdába befizettek: Kucher A., Pittsburgh ..... 1.00 Munczi J., Cleveland ___ 2.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 1.00 Geréb J., Cleveland........... 1.00 Hering P., Buffalo ........... 1.00 Lelkó A., Pittsburgh ....... 1.00 Pika P., Chicago ............... 1.00 Zára J., Chicago _______ 1.00 Buzay J., Cleveland ......... 1.00 Vizi J., Akron ................... 2.00 Kollár J., Cleveland........... 2.00 Mogor J., Cleveland ......... 1.00 Székely A., Cleveland ....... 1.00 Kovách E., Cleveland ....... 2.00 Feczkó J., New York ....... 2.00 Szigeti E., New York ...... 2.00 Farkas J., Akron .............. 1.00 Molnár A., Cleveland ....... 1.00 Mácsai J., Detroit ______ 1.00 Birtalan L., Cleveland __ 1.00 Fodor J., Cuy. Falls____ 2.00 Páll L., Ambridge .............. 1.00 Ennek a névsornak a növekedését állandóan figyelik az óceántól az óceánig elterülő helyeken lakó öntudatos magyar munkások. árusitónője is csak úgy tudott megélni a heti hat dollárból, hogy lemondott az élet minden öröméről. De egyszer csak jött De nem ismételhetjük meg az egész elbeszélést. Hiszen mások úgyis a “Karácsonyi ajándék” cimüt tartják a legjobbnak. Azt az elbeszélést, amelyben a kiskeresetű férj zálogba csapja a kedvenc óráját, hogy megvehesse a feleségének a gyönyörű haj éket. Ámde ugyanakkor a férjét forrón szerető asszonyka levágatja a haját, hogy megvehesse a férje által annyira óhajtott óraláncot. Viszont vannak mások, — közöttük ezen sorok Írója is, akik azt mondják, hogy a pálmát a “ Vörösbőrüvezér váltságdíj a” cimü tárcának kell adni. O. Henry elmondja ebben az elbeszélésében, hogy két merész kalandor, akiknek éppen kétezer dollárra lett volna szükségük, miként akarták ezt a pénzt megszerezni a 10 éves Dorset gyerek elrablása utján. A kalandorok azonban nem tudták, hogy mit fogtak, amikor a nagyon is élénk fantáziájú gyereket elrabolták. De hamarosan rájöttek. Hogy miért írjuk mi most ezeket? Azért, mert éppen most adtuk szedés alá ennek az elbe- szédésnek a kéziratát, amely meg fog jelenni a Bérmunkás 1947-es naptárában. Ezzel egyben tehát azt is bejelentjük, hogy a jövőévi naptárunk készülőben van. Mint az olvasó emlékezni fog, az előbbi évek naptáraiban is két-két O. Henry tárcát adtunk. Úgy véljük, nagy szolgálatot teszünk a magyar olvasó közönségnek, hogy O. Henryt ily módon bemutatjuk. Természetesen a naptárban ezen a két tárcán kivül, még sok más igen értékes anyag lesz, amelyről majd legközelebb számolunk be. YU GOSZLÁVI A ÉS A VATIKÁN HARCA RÓMA-------A jugoszláv kormányt nagyon élesen támadják a Vatikánnal kapcsolatos körök, mert Steplinatz kardinálist letartóztatta. A Vatikán a jugoszláv kormánynak ezt a lépégét úgy igyekszik feltüntetni, mintha Jugoszlávia a vallás ellen indított volna harcot. Steplinatz kardinálist természetesen ártatlan mebernek mutatják be, akinek csak a vallásossága és a vallás védelme az egyetlen bűne. A Vatikán természetesen elhallgatja, hogy Steplinatz éppen úgy, mint Mindszenty, a magyar kardinális is, a földreform ellen izgat. Jugoszláviában is elvették a nagy földbirtokokat a katholikus egyháztól és azért a papság a hercegprímás vezetése alatt és a római pápa tudtával mindenütt élesen izgatnak a földreform ellen és mindazon kormányok ellen, amelyek a földeket elvették a nagy földbirtokosoktól, — tehát a főpapságtól is, hogy azoknak adják, akik dolgoznak a földön. Az ur jámbor szolgái ezt a nagy bűnt soha nem fogják megbocsátani. Pár nappal ezelőtt az amerikai lapokban ’’Washington” jelzéssel ellátott, vagyis Washingtonból eredő hírek jelentek meg amelyek szerint Magyarországon nagy izgatottságot keltett a kormánynak azon ajánlata, hogy pár százezer munkást “rabszolga munkára” vigyenek a szomszéd államokba, ahol a reparációért fognak dolgozni. Még azt is megjegyezte ez a hir, hogy a “rabszolga munkát” a két munkáspárt, — a kommunista és a szociáldemokrata párt ajánlja és forszírozza. A nagyon is különösen hangzó hir további magyarázatára hiába vártunk a lapokban. Most azonban kézhez kaptuk a magyar követség értesítőjét, melyben a következő tételt találtuk: Intézkedés a munkanélküliség ellen. A gazdasági Főtanács állást foglalt a külföldi bérmunkáknak olyan módon való megszervezése tekintetében, hogy a munkanélküli épitő munkások államilag szervezett csoportokban vállalnak külföldi bérmunkát, ott lakáson és ellátáson kivül költőpénzt kapnak, a munkadijuk többi része pedig a jó- vátételi kötelezettség terhére belföldön kerülne kifizetésre. Másszóval, miután a munka- nélküliek száma egyre emelkedik Magyarországon, az állam az önként jelentkezőkből munkáscsapatokat szervez, akik rendes fizetést kapnak, noha annak egy részét otthon, a már értékes magyar pénzzel fizetnék ki. így nagy csoport munkanélküli jutna munkához és az állam jóvá- tételi kötelezettsége is esne. Anélkül, hogy ezen tervet bírálni akarnánk, meg kell jegyeznünk, hogy a magyar kormány itteni ellenségei tendenciózusan elferdítették ezt a dolgot és azt írták, hogy éppen úgy fogják külföldi kényszer- munkára, rabszolgamun kára vinni a magyar munkásokat, mint vitték Hitlerék a zsidókat. Semmi kétség, hogy . ez a hir ilyenformában a Horthy rezsimnek még mindig Washingtonban tartózkodó híveitől eredt. ÚJABB JEGYZÉK U.S. ÉS A SZOVJET KÖZÖTT A MAGYAR KÉRDÉSBEN WASHINGTON — A State Department a nyilvánosságra hozta azt a jegyzéket, amit szeptember 21-én intézett a Szovjet kormányhoz Magyarország felsegélyezése ügyében. A jegyzékben felemlíti, hogy az Egyesült Államok visszaadta Magyarországnak a németek által elrabolt 32 millió dollárt érő aranyat, valamint 15 millió hosszúlejáratú kölcsönt engedélyezett a háborús fölös anyagok vásárlására. Ezzel szemben azt a vádat megismétli, hogy az oroszok nem kooperálnak a csatlós államok felsegitésében, dacára annak, hogy arra még a yaltai konferencián megegyeztek. Ugyancsak megismétli a jegyzék azon előbbi s az oroszok által tagadott vádat is, hogy az oroszok még mindig rekvirál- nak Magyarországon. FRANCO-ELLENES LAPOK SPANYOLORSZÁGBAN NEW YORK — Madridból ideérkező hírek szerint a spanyol fővárosban nagymennyiségű Franco-ellenes lapot és röp- iratot osztottak szét. A kormány igen sok egyént letartóztatott, akiket az ily lapok és röpiratok Írásával, nyomtatásával és terjesztésével vádolnak. Április óta ez az első eset, hogy a kormány erélyesen üldözi a földalatti sajtót. Állítólag körülbelül 65 lapot adnak ki titkosan a köztársaságiak. ELHERDÁLJÁK A KÖZVAGYONT WASHINGTON — A “War Assets Administration”, amely a háborúból felmaradt fölösleges anyagok eladásával foglalkozik, azt jelentette, hogy a közelmúltban eladott 27 millió dollárba kerülő árucikkeket csak öt millió dollárért adta el. A Frank R. Creedon, helyettes igazgató által alá jegyzett jelentésből kitűnik, hogy ezen árucikkek eladásánál ügynököket alkalmaztak, kik 11,400,000 dollár haszonrészesedést kaptak. Vagyis amig az ügynököknek 11,400,000 dollár jutott, az állam csak öt millió dollárt kapott. így ez a jelentés sokkal helyesebben hangzana, ha azt mondanák, hogy az állam kapott “részesedést”. Megemlíti a jelentés azt is, hogy körülbelül 50 “szakértőt” alkalmaztak, napi 35 dollár fizetéssel, akik “tanácsot adtak” arra vonatkozólag, hogy a fölös áruknak mi a jelenlegi értéke. Ezt a “nagyszerű” árusítást most a képviselőház egyik bizottsága vizsgálja. J. A. Molli- son generális, akinek ügykörébe tartozott ezen javak elárusitása, azt a kijelentést tette a bizottság előtt, hogy úgy véli, “hogy valamilyen szabálytalanságokat követtek el a háborús fölös anyagok eladásánál”. VÉGZÉST AKARNAK A DUNA KÉRDÉSBEN LAKE SUCCESS, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek Gazdasági Bizottságának jövő hétre tervezett gyűlésén dűlőre akarják juttatni a Duna-hajózás eddig megoldatlan ’ problémáját. Anglia és az Egyesült Államok nemzetközösiteni akarják a Dunát, az az a szabad hajózás elvét akarják érvényesíteni. Ezzel szemben a Szovjet Union és a dumaneti államok azt tartják, hogy a Duna-ha józás csak ezen utóbbi csoportot érdekli közvetlenül és igy csakis ezeknek legyen beleszólása a dunai hajózásba. Jugoszlávia és Csehország beadványt intéztek a gazdasági tanácshoz, hogy adják vissza nekik a németek által elvitt és jelenleg az amerikaiak kezében lévő hajókat. Beavatott körök híradása szerint az Egyesült Államok csak akkor lesz hajlandó kiadni ezen hajókat, ha majd döntenek a hajózási kérdésben, így a hajók visszatartásával igyekeznek nyomást gyakorolni az említett két országra.
