Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-06-29 / 1430. szám
1946. junius 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal Legyünk készen a cselekvésre (a-1.) A napi események, amelyek ma egészen a felhőkig tornyosulnak, nem volna elég hely kommentálásra, ha lapunk összes hasábait a legdrasztikusabb kifejezéssel töltenénk meg abból a célból, hogy a minden tekintetben embertelen kapitalista érdekeltségeket, a maga valóságában leplezzük le. A mai képmutatásra épült társadalmi rendszer állandóan magát leplezi le. Egyfelől nagy kínosan úgy próbálnak tündökölni, mintha minden tekintetben a nyomorgó embermilliók sorsa igazán érdekelné őket ,s meg akarják menteni őket az életnek. Másoldalról pedig a legdrasztikusabb fosztogató hadjáratot indítanak azok ellen, akik tulajdonképen kitermelik számukra az élet ösz- szes javait. Lapunk olvasói legnagyobb részben tudatában vannak annak, hogy a mai kapitalista társadalmi rendszer a kizsákmányolásra van alapítva. Azonban ez nem elégséges, hogy csak tudatában legyünk ennek, hanem mindenki, aki tudja és érzi a kizsákmányolás nyomasztó hatását, azok nem is maradhatnak tétlenek, különösért akkor, ha saját egyéni és ezzel kapcsolatban osztály érdekeik forognak kockán. Éppen ma, amikor a történő események a felhőkig tornyosulnak, senkinek, akiben csak az osztálytudat legkissebb csirája él, nem maradhat tétlen. Meg nem állhatja szó nélkül, hogy ismerőseivel, barátaival el ne vitázza a kapitalistáknak a minden időknél túlszárnyalt kizsákmányolási törekvéseit, amit éppen a jelenben igyekeznek a népek millióin végrehajtani. Mi tudjuk, hogy ma majdnem az egész földtekén az infláció söpör végig. Megtudjuk érteni az infláció kihatását azokban az országokban, ahol gazdaságilag az egész ország a tönk szélére jutott, de még ottan sem jogosult. Mert ha a társadalmi javakat egyenletesen osztanák széjjel a nép rétegeinek, akkor jutna legalább annyi, hogy nem kellene a legszükségesebb életfentartási dolgokat nélkülöznie. Állításomat bizonyítja, mert hiszen, hogy még Kínában is, sőt még Magyarországban is a fekete piacon mindent meglehet vásárolni, akinek van mivelTermészetesen ebből kifolyólag az amerikai kapitalizmus tartja ma a világ kulcsát a kezében. Nem igaz az az állítás, hogy mindenben hiány van, de az bizonyos, hogy a kapitalizmus, a történelemben á legnagyobb fosztogatási hadjáratot indította meg. Éppen akkor, amikor a népeknek az egész földtekén nagy szükségük van élelemre és ruházatra. Habár az amerikai raktárok meg vannak töltve élelmiszerekkel és ruházattal, de a raktárak kapui csak akkor fognak megnyílni, ha az itteni kapitalizmus saját kénye-kedve szerint rabolhassa meg a fogyasztókat. Ma is azt teszik — a fekete piacon. A világ népeinek nagyrésze még nem tudja, hogy minden nyomorának és szenvedésének igazi oka a magántulajdon rendszerére épült kapitalista berendezkedés. A nagyon hangoztatot “demokrácia” nem az amit mi elképzelünk és tanítunk. Az itteni demokrácia az alkotmány szerint a magántulajdon védelmezésén alapszik, amelynek tényleges érvényesítését éppen ma Van alkalmunk érezni. Azok a hangzatos jelszavak, amelyeket ma hallunk és amit sokan a politikában hívők el is hisznek, hogy a többség akarata érvényesüljön. Ez éppen olyan szemfényvesztés, mint minden más politikai Ígéret. Ha tényleg a számokban hiszünk, akkor megállapíthatjuk, hogy a politikai állásokba beválasztott egyének sohasem képviselik a választó érdekeit, mert ha azt tették volna, nem hozhattak volna olyan törvény az árszabályozás ellen, amilyet úgy az alsóház, mint a Szenátus hozott. A számadatok arról tanúskodnak, hogy a népek 80 százaléka az árszabályok további megtartását követelte. De mivel mindent, úgy a politikusokat is a kapitalisták gazdasági érdekei iránytják, azért sem a szavazások, sem a munkás milliók kérvényei nem hatottak a politikusokra. Mi csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mikor fog a munkás- osztály ténylegesen arra a tudatra ébredni, hogy ne aláírásokkal, hanem megszervezett gazdasági erejével gyakoroljon nyomást a mai, helytelen gazdasági berendezkedésre. Milyen más hangulat lett volna a washingtoni politikusokra, ha az a 15 millió szervezett munkás, akiknek aláírását sürgették a munkásvezérek, hogy küldjék Washingtonba, ahelyet az napra amikor a szenátus az árak szabályozását tárgyalta csak egy 48 órás általános sztrájkot rögtönzött volna. Mikor fogja a munkásosztály belátni és minden pillanatban készen lenni, ha kell egy általános sztrájkkal bizonyítani, hogy igen is a munkásoknak van erejük és lehet befolyásuk a politikusokra, ha megszervezett gazdasági erejüket saját osztályérdekeik megvédésére minden tekintetben érvényesítik? MONTGOMERY GENERÁLIS MOSAKODIK Az amerikai hadvezetőség tagjai közül ketten is Írtak könyvet, melyekben az angolok ellen nagy vádakat emeltek. Eisenhowernek szárnysegédei voltak ezek, egyikük Ralph In- gersol, szerkesztő- Ezek azt állítják és bizonyítják, hogy az angolok minden áron szabotá- zsolni akarták a nyugati inváziót csak azért, mert ők a Balkánon akarták megkezdeni a támadást, amint azt Mihaj lovitch- nak megígérték . Hogy ezt a vádat legalább a saját tisztjei előtt ellensúlyozza Montgomery is irt egy könyvet, melyet nagyon korlátolt számban, csak is az angol tisztek között terjesztettek. Ebben próbál mosakodni, de úgy látszik, hogy nem igen merné azt az amerikai tiszteknek is átadni olvasás és bírálás céljaira, mert azok nagyon is jól ismerik az ügyet. így csak azoknak adják oda olvasni, akiknek a parancsnokuk iránti engedelmesség parancsolja, hogy el kell hinni mindazt, amit a parancsnok ur leirt, ha nem is igazak. A TYÚKOK JOGAI WASHINGTON — Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának döntése szerint a tyúkoknak joguk van annyi tojást tojni, amennyit csak akarnak. A Supreme Court ezen döntésére Thomas Lee Causby farmer pőre adott okot. Causby, akinek a farmja Greensboro- Highe Point, N. C. városban a katonai repülő tér mellett fekszik, kártérítési port indított azért, mert a repülőgépek okozta nagy zaj annyira zavarta a tyúkjait, hogy azok abbahagyták a tojást. Ezért 2000 dollár kárétritfst követelt. A Supreme Court elvben jogosnak találta a követelést^ csupán annak nagyságát nem hagyta helyben, hanem szakértőkre bízta. Ez a supreme-courti döntés sok hasonló pörben precedensül fog szolgálni és utat nyit annak megállapítására, hogy a levegő milyen magasságig kizárólagos tulajdona az alátta elterülő föld birtokosának. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? JÓ VÁSÁR VOLT WASHINGTON — Tom C. Clark igazságügyminiszter helybenhagyta a War Assets Admi- nisztration azon határozatát, hogy a szövetségi kormány által épített 200 millió dollárnál többet érő nagy acéltelepeket Geneva (Utah) városban 47,500,000 dollárért eladta a United Steel Corporation cégnek. Minden esetre ez a vétel a United Steel Corporation részéről nagyon jó vásár volt, — az amerikai nép rovására. ÉPITŐGÁRD A 1945-46 ÉVRE: Alakszay S., Hollywood 8.00 J. Bercsa, Los Angeles ....12.00 J. Buzay, Cleveland ...........12.00 L. Decsi, Akron .......... 5.00 J. Engli, Cleveland ......... 6.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Gáncs, Carolina ............12.00 J. Geréb, Cleveland ......... 6.00 J. Gulyás, Cleveland .. 1.00 J. Farkas, Akron ........ 5.00 L. Fishbein, New York ....12.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kanchar, Bay City ..... 6.00 J Kollár, Cleveland ........ 1.00 É. Kovách, Cleveland ..... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 8 00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 8.00 J. Mácsay, Detroit ......... 1.00 Á. Molnár, Cleveland ....... 8.00 J. Mogor, Cleveland ........ 6.00 J. Pataky, Brooklyn .......10.00 L. Pall, Ambridge ........... 6.00 A. Patchy, Montrovia ........12.00 P. Pika, Chicago ............... 9.00 J. Policsányi, Elmgrove .. 5.00 J. Reppman, Detroit ....... 8.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park... 5.00 J. Vizi, Akron .................. 6 00 G. Wiener, Oceanville ...... 6.00 J. Zára, Chicago ............. 8.00 JEGYEZD MEG .............. Ajánlja: St. Visi.. Dorothy Thompson nagyon | retteg a “Szindikalizmustól”, de j azért a cikkeit a szindikátusnak i Írja, mert úgy jobban díjazzák. I Kínából jövő újabb jelentések szerint már ott is béke lesz . . . ha a vörösök feladják a falvakat, városokat, melyeket megszállva tartanak. Másszóval ha önön magukat likvidálják. Másképpen nem lesz és nem lehet béke. Az árszabályozó hivatalból jelentik, hogy a nyáron fürdőruha hiány lesz. Valószínűleg most már csak egy zsebkendőből fogják a női fürdőruhát készíteni, nem kettőből. Hiába aszalódott össze az olaszok királya Manuel, mégis pácba tették, hogy a muzeum részére megtarthassák, mielőtt a hollók kiennék a szemét, már mint az erőszakkal eltávolított királyoknak szokták. Amikor a katonák egymás ellen harcolnak, marakodnak, az természetes, hiszen arra tanitI ják őket. De amikor az Egye- j sült Államok legfőbb bírósága j is marakodik, az már újság. I Jackson még feketébbre akarja festeni Mr. Blacket, mint amilyen. Mind amellett, most már onnan is ki akarják rúgni a New Deal támogatóit. Ezt nevezik haladásnak . . . visszafelé. A sok badarság között, melyet a közép és felsőbb iskolákban vizsgázó fiataloknak beszélnek. legnagyobb badarság az, amikor az egész világ jólétét, ^ gazdasági virágzását az egyéni viselkedéstől, nem pedig a rendszer kényszerítő hatásától teszik függővé. így a tévta- nitási rendszernek néhány éves eredményére ráteszik a tévta- nok koronáját. Mi azt állítjuk, hogy nem az egyének rosszak és tesznek minden dolgot rosz- szul, hanem a rendszer rossz és teszi az egyéneket is rosszá. De hát ezen ünnepélyes jól kiválogatott szónokoktól azt nem várhatjuk, hogy az igazi bajra, a rendszer rosszaságára mutassanak rá!
