Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-06-15 / 1428. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. junius 15. SZEMELVÉNYEK Magyarországi Lapokból Uj költők, régiek és elfeledtek... (—rn—) Állok a villamos- megállónál, vasárnap délután van, gyönge szellő lengedez és süt a nap. Az ucca közepén Bodrogvölgyi rohan a megálló felé, kabátja és haja leng utá­na, mint félrábócra eresztett zászló, hóna alatt nagy kötet könyv. Huszonhárom éves Bod­rogvölgyi és már lassan, disz­kréten kopaszodni kezd. Én: Ne robogj úgy Bodrog­völgyi, a villamos még messze jár. Hol voltál? Ő: Az aktíva ülésén. Március tizenötre készülünk. Én: Mi ez itt a hónod alatt? ő: Ez a kötet? József Attila összes versei. Én (miután valami átcikázik a koponyámon): Jaj, te, mi jut eszembe! Három verseskötetet keresek már hetek óta. Farkas Antal Csizmadia, meg a Gya- gyovszky verseit. Nálad bizto­san megvan . . . ő (nagyon elcsodálkozik): Farkas, Csizmadia, Gyagyov- szky? . . • Kik ezek? Szocde- mek vagy kommunisták? Soha­sem hallottam a nevüket . . . Én (egy kicsit megdöbbenek, egy kicsit a méreg is forrni kezd bennem): Ezt komolyan mondod, Bodrogvölgyi elvtárs? ő: A legkomolyabban Én: Nem ismered Farkas An­talt . . .? Meg a másik kettőt . . . ? Mond, te, Shelleyt isme­red? ő (szinte megsértődik): Per­sze! Én: Rilkét, Dehmelt, Sua- rezt, Valéryt ismered? ő: Kivülről tudom mind- Az egyetemen valamennyit szava­lom a fiuknak ... No de roha­nok ... Én (megfogom a karját): Maradj még egy kicsit. Még szeretnék tudni valamit. Szó­val Farkas Antalékat nem is­mered! De Rusztávelit ismered. Ő: Direkt megtanulom a grúz nyelvet, elmegyek Tiflisz- be, hogy fordíthassam a legna­gyobb grúz költőt. Én: Ez nagyon szép lesz, de mondd csak. Leonid Leonovot ismered ? Meg Dzsambult, a chazakot ? ő (hetykén): Vagyok bátor, apukám . . . Leonov most kapta meg a Lenin-rendet . ■ . már huszonöt éve iró és költő . . . Dzsambul pedig, ó, ő a szerel­mem ... a Pravda most közölt tőle néhány verset orosz fordí­tásban, micsoda hang, micsoda mélység, ahogy például ódáját a sztálini alkotmányhoz^ 1936- ban megírta (szaval): ó, tör­vény, melytől a szteppe füvei újjáélednek, ó, törvény, mely­től a szív énekelni kezd. Micso­da kérdés, hogy ismerem-e Dzsambult! Jobban, mint Tur- kesztánban!! Én (az eddiginél is_ komo­lyabbra fordítom a szót) : Ez mind nagyon szép, Bodrogvöl­gyi, hogy ennyire ismered a vi­lág költőit, de ebben a nagy vi­lágban miért nem ismered a- magunk itthoni énekeseit ? Hi­szen már csak filológusi szen­vedélyből is ismerned kellene őket s úgy tudom, te filológus is vagy. Kisujjadban a klasszi­ka-filológia — csak éppen nem egészen! Milyen lenézően kér-' dezed ki az a Farkas Antal, ki az a Csizmadia Sándor, ki az a . . . Hát tudd meg, hogy köl­tők voltak, nekünk, az én nem­zedékemnek nagy költők a szo- alista forradalmi ideálok éne­kesei s hol a szivünk sóhaját sóhajtották el áradó lírai ki­csordulásokban, hol a mozga­lom csatakürtjei voltak, harci riadókat zenditettek, nekünk, mindig nekünk ... a munkás- osztály és a szocializmus for­radalmi költői voltak, lángoló szavú, érthető beszédű költői, igazi költői és nem propagan­distái és te most azt kérdezed Bodrogvölgyi s elbiggyeszted hozzá azt a máié szádat, hogy ki az a Farkas Antal? ő (megkönnyebbülten felsó­hajt, mert a Körönd felől már cammog a villamos s hamaro­san megszabadul tőlem): Most is csak azt kérdezem, hogy ki az? Én nem ismerem! (Villan egyet szép lelkes szeme). És miért nem ismerem? Ki a hi­bás abban, hogy az uj nemze­dék nem ismeri őket? Ki nem szavalja őket? Ki nem adja ki újra verseiket? Ki nem ir róluk tanulmányt? Én? Én nem is­merek közülük egyet sem. (A villamos megérkezik és Bodrog­völgyi fölugrik az ütközőjére; onnan szól le): Tessék adni köl­csön tőlük egy-egy kötetet. Még ma este fölmegyek érte a bácsiékhoz. Én (röstelkedve vallók): Ne gyere. Már mondtam, hogy nincs tőlük egy kötetem se. A múlt télen a Gestapo eltüzelte azokat is. RÖVID HÍREK Háziipar tanfolyamokat ren­dez az iparügyi minisztérium a földhöz juttatott uj gazdák és családtagjaik számára az ország egész területén. A magyar gépjárműállomány szaporítása érdekében, a közle­kedési minisztérium elterjesz­tésére a minisztertanács hozzá­járult ahhoz, hogy az 1946. év végéig külföldről behozandó gépjármüvek vámmentességet élvezzenek. A közúti adó is megszűnik és a benzinadó he­lyettesíti. Románia három-négyez e r nélkülöző magyar gyermeket kíván elhelyezni a nyár végéig. Az akciót a népjóléti miniszté­rium intézi. A NÉMET FÖLDREFORM Németországnak a szovjet megszállási körzetbe eső terüle­te — —az Elbától keletre — a háború előtt és alatt a német nagybirtok és a porosz militariz- mus fészke volt. A demokrati­kus földreform végrehajtásával ez a terület most a német népé lett. A szovjet megszállási körzet öt tartományban 6.350 nagybir­tokot osztottak szét. Ez 2,254.­436 hektárt jelent. Ha azt szá­mítjuk, hogy a földreform alap-l jául 2,717.066 hektár szolgál, melyből 1,426.834 hektár termő­föld, 854.242 hektár erdő és 276.766 hektár rét, kevés kivé­tellel az egész területet szétosz­tották. 102.892 hektár maradt szétosztatlanul. A mezőgazdasági munkások és földnélküli parasztok 867.572 hektárt, a kevés földdel rendel­kező kisparasztok 264.825 hek­tárt, az áttelepítettek 565.867 hektárt, a kisbérlők pedig 69,- 853 hektárt kaptak. A fenmaradt földet földmun­kásoknak, mezőgazdasági alkal­mazottaknak és olyan parasz­toknak osztották szét, kiknek 15 hektárnál kevesebb földjük van. Ezenkívül 316.562 hektárt kap­tak a tartományi hivatalok, kí­sérleti intézetek és más gazda­ságok. Néhány ezer keletnémetorszá­gi junker helyett most több százezer paraszt kezében van a föld. (Uj Szó) A FÜSTÖLŐ EGYHÁZ Dohányt csak jegyre kapnak a dolgozók: mindössze 25 darab cigarettát hetenként. Annál bántóbb, hogy a Dohányjövedék nagymennyiségű cigarettát jut­tat olyan testületeknek és ma­gánosoknak, amelyeknek s akik­nek elől kellene járniok a jópél­dával az “önmegtartóztatásban” és nem elvonni a dolgozók elől az amúgy is csekély mennyiségű füstölnivalót. Ha végignézzük a Dohány jö­vedék elmúlt háromhónapi “so- ronkivüli” hivatalos áron tör­tént kiutalásait, a következőket állapíthatjuk meg: január 23-án a Jézustársasági rendház 1600 cigarettát kapott, mig előzőleg december 11-én 4200-at. Febru­árban a következő protekciósok kaptak cigarettát: Kalocsai ér­sekség 2500, Jézustársasági tar­tományfőnökség 400. Ezután következik a sorban a 4855. sz. kiutaláson február 15-én egy név: Mindszenthy, Magyaror­szág hercegprímása, 6200 dara­bal. A hercegprímás főként a Virginiát szereti. Kitűnik azon­ban, hogy ugyanakkor soronki- vüli cigarettát utaltatott ki kü­lön a hercegprimási titkárság­nak és pedig 2100-at. Néhány nappal később az 5824-es kiuta­láson uj néven vett fel cigaret­tamennyiséget, a bíboros her­cegprímás: márc. 18-án a “prí­más-palota” kapott 5200 darab cigarettát. Ezután következik a Szentbenedekrendi egyház 2500 darabbal, majd a kalocsai érsek­ség. “Illusztris”, jóöszeköttetésü magánosok is szerepelnek a to­vábbi protekciósok között, élü­kön gróf Dessewffy Auréllal, aki csak Virginia-kiutalást kért és kapott, majd utána báró Kornfelden segített a Dohány­jövedék — temészetesen szivar­ral- A “szegény dolgozók” listá­ján szerepel még Kornitzer Bé­la (kétizben) és Turcsányi La­jos lelkész 1500 cigarettával. Többezer cigarettához jutott gróf Almássy Dénesné és báró Vojnich Miklósné, noha a dolgo­zó nők nem kapnak jegy nélkül cigarettát, de még jegyet sem. (Szabad Nép) KÁROLYI BESZÉDE A PAR­LAMENTBEN A pár nappal előbb hazatért Károlyi Mihály május 10-én megjelent á magyar parlament­ben, ahol előbb Nagy Ferenc mi­niszterelnök, majd az összes pártok vezérei üdvözölték­Károlyi a meghatottságtól el­fojtott hangon válaszolt. Hang­súlyozta azt, hogy a hosszú emigráció még csak a legkevés­bé sem szakíthatta el kapcsola­tait hazájával. Hosszú beszédé­nek során mérlegelte Magyaror­szág külpolitikai viszonylatait, többek között kijelentvén, hogy mindig az orosz orientáció hive volt s igy természetesen eme irányzatnak a hive ma is. Majd kitért a magyar társadalmi megújhodás kérdésére s kifej­tette, hogy a földreform alapve­tő fontosságú mozzanat a nem­zet életében. A földnek a dolgo­zók kezébe való juttatása végül megtörte a feudalizmus erejét./ A társadalmi progresszió egyéb­ként világjelenség s még Angli­ában is csendes szociál-forrada- lom zajlik le. Ezután Károlyi Mihály a szomszéd államokkal való kap­csolatok jelentőségéről beszélt ^ megemlítette, hogy a látszat szerint Csehszlovákia nem értet­te meg, hogy a baráti együttmű­ködés fontos csehszlovák erdek is. Végül a régi revizionista po­litika káros mivoltát hangoztat­ta s óvta a magyar népet attól, hogy e politika útvesztőjébe té­vedjen. Károlyi Mihályt, aki a szó­noklat végeztével eltávozott a parlamentből, a nemzetgyűlés tagjai felállva ünnepelték. Az épület előtt az Országház-teret teljesen megtöltő tömeg várako­zott Károlyira, aki megállóit a legfelső lépcsőfokon — ugyan­ott, ahol 27 évvel ezelőtt az ok­tóberi republika kikiáltásának napján emlékezetes beszédét tartotta és néhány rövid mon­datban megköszönte Budapest lakosságának hódolatát. Szavait így fejezte be: — Éljen a magyar nép, éljen a magyar köztársaság! ANTISZEMITA ZAVARGÁ­SOK Kunmadarason antiszemita zavargások voltak. A zavargást a helybeli levente népoktató népellenes bűnének tárgyalása robbantotta ki. A zavargások során hárman életüket vesztet­ték, többen könnyebben megse­besültek. LOS ANGELES ÉS VIDÉKE FIGYELEM! Az Industrial Workers of the World tajai és általában a forra­dalmi ipari unionizmus hivei, akik Los Angeles és Környékén laknak VASÁRNAP, JUNIUS 23-ÁN, találkozni fognak az ELYSON PARK hármas számú területén (Ground No. 3) rende­zendő nagy PICNIC mulatságon. Útirány: Sunsett Blvd. to Ec­ho Park Ave. North to Morton Ave., and Morton to Ground No. 3. Frissítőkről gondoskodott és mindenkit szívesen lát a Rendezőség....

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom