Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-06-15 / 1428. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS i 1946. junius 15. Egyről-Másról-ELMONDJA: J. Z. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK 1903 junius 11 — A szerb királyi párt meggyilkolták. 1918 junius 11 — Az IWW magyar tagjai “Küzdelem” néven adták ki a magyar nyelvű lapot, amely folytatása volt az eredeti “Bérmunkás” majd “Uj Társadalom” nevű lapoknak, melyektől a postahatóság megvonta a posta szállítási jogot, háboruellenes magatartásért. 1917 junius 12 — Végzetes bányaszerencsétlenség Butte (Montana) bányatelepen, melynek- 260 bányász esett áldozatul. Tiltakozásul 14,000 bányász szüntette be a munkát. 1793 junius 13 — Jean Paul Marat francia forradalmárt Párásban meggyilkolták1924 junius 14 — A munkáltatók fegyveres bérencei lerombolták az IWW San Pedro-i (Cal.) helyiségét. A bentlevőket súlyosan összeverték és a gyermekeket megkinoztákAz IWW chicagói csoportjai junius 16-án, vasárnap tartják a “Sajtó Pikniket”, a 6913 Milwaukee Avenuen levő “Villa Gar- den”-ben. MEDDŐ ERŐLKÖDÉS A spanyol menekült “loyalis- ta” kormány a közelmúltban ünnepelte a spanyol köztársaság kikiáltásának 15-ik évfordulóját, amely esemény talán az egyetlen jel, amely arra emlékezteti a világot, hogy Spanyol- ország egykor köztársaság volt. A rövidéletü köztársaságot évekig tartó belháboru követte, melyben a munkásság és liberális polgárság nagy elszántság és áldozattal harcolt, hogy az angol tory-k, német nácik és olasz fasiszták által támogatott Franco fasiszta diktatúráját megakadályozzák. A hosszantartó és áldozatos harcban azonban a munkásság — akik csak morális segítséget kaptak a külvilágtól — kimerült, Franco és barátai, akiket Hitler és Mussolini nem csak felszereléssel, hanem emberanyaggal is támogatott, győzedelmeskedett, amely győzelem végetvetett a Spanyol Köztársaságnak. Azóta a volt spanyol köztársasági kormány emigrációban van — eredetileg Mexicoban, majd a nácik kiebrudalása után Franciaországba tették át működési területüket — és onnan kísérleteznek megnyerni a “demokráciákat” segítségül Franco elmozdításához. Ez a kísérletezés azonban eddig teljesen meddőnek bizonyult. Mint ahogy a spanyol belháboru idején ezek a “demokratikus” országok nem csak ingyenes támogatást nem nyújtottak a köztársasági kormánynak, hanem még pénzért sem voltak hajlandók a védelemhez szükséges felszereléseket szolgáltatni, mert ez a “más nemzetek belügyeibe való beavatkozást” jelentette volna, úgy ma sem hajlandók egy lépést sem tenni, hogy a náci-fasizmus megmaradt mentsvárának megsemmisítéséhez segítséget adjanak. ( Pedig nem hihető, hogy akár az angol, vagy pedig az amerikai külügyi hivatal nem tudná, hogy Franco Spanyolországában nem csak él a náci-fasizmus, ha! nem erősödik úgy, hogy csak idő kérdése, hogy Hitler nyomdokaiba lépjen. Kétséges, hogy Be- vin és Byrnes ne hallották volna Mussolini kérkedését 1942- ben, amikor még a náci-fasiz- ták “győzelmük” tetőfokán voltak, hogy “a tengely nagy egysége magában foglalja a nácik, fasiszták és spanyol falangistá- kat. Mert ma már nincs megkülönböztetés a nácik, fasizták és fallangisták között.” Az angol külügyi hivatal és az Egyesült Államok state department j én kívül az egész világ tudta, hogy a háború idején Franco csapatokat küldött az oroszok ellen, hogy nagy számú haderőt tartott készenlétben spanyl Marokkóban és nem rajtuk mullott, hogy hátba- nem támadják az Egyesült Nemzetek haderőit, amikor a nácikat Afrikából kitessékelték. Nyilvánvaló volt az is, hogy Franco élelmiszerrel és fegyverekkel látta el a náci hordákat, szállítási eszközeiket a nácik rendelkezésére bocsátotta és minden lehető módon segítette azokat az Egyesült Nemzetek ellen. Az is nyílt titok —, csak Bevin “elvtárs” és Byrness ur nem tudják, — hogy a náci mérnökök és kémikusok Spanyolor- ba menekültek dolgozni az atom bomba és más gyilkoló eszközök megteremtésén és tökéletesítésén, amelyekkel a nácik megnyerni vélték a háborút, de ebben az idő rövidsége ellenük volt. Most a nagyhatalmak lehetővé teszik, hogy amit Németországban nem tudtak elérni, azt Spanyolországban befejezzék. Mindezt kétségtelenül jól tudják a kapitalista “demokráciák” de szerintük Franco elmozdításával, sokkal “veszedelmesebb” ellenfél kerülne hatalomra Spanyolországban: a munkásság. Már pedig a kettő közül ők Francot favorizálják. Ellenkező esetben még Spanyolországban is megeshetnék, ami távolabb Európában végbemegy, hogy felosztják a földet és lefoglalják az iparokat a köz jaleg az osztályharc göröngyös utjain minden meghátrálás nélkül akarnak a kitűzött cél felé haladni, akkor szervezett gazdasági erejük révén minden ellentmondás dacára is törvényesíthetik önmagukat. Ezt tette az IWW számtalan esetben és ezt kell tenni minden münkásszervezetnek, hogy a kapitalista törvények ellenére is érvényesüljenek. 1 jvára, csak talán ott még töké- j letesebb formában történne. És i ettől rettegnek a “demokráci- í ák”. Mindezen körülményeket és tényeket figyelembe véve az a véleményünk, hogy a spanyol köztársaságiak kilincselése a demokratikus nagyhatalmakn á 1 teljesen meddő fáradtság és idő- fecsérlés- Az nyilvánvaló, hogy Franco és fasizta rendszerének pusztulni kell, de ezt a munkát a spanyoloknak kell elvégezni. Önnek találkája van junius 16-án az IWW Sajtó Pikniken a Bérmunkás többi Chicago és környéki olvasóval. Okvetlen készüljön e találkozóra. HASZNOS VERSENY A közel múltban a Congress of Industrial Organization egy millió dollár összeget irányzott elő a déli államok bérrabszolgáinak megszervezésére. Amint ennek hírét vette az American Federation of Labor (AFL) annak elnöke William Green nagy hangon világgá kürtölte, hogy a CIO szervezési akcióját ők tul- fogják szárnyalni oly nagyarányú szervezési akcióval, amelyhez hasonló még nem volt a “szakszervezeti mozgalom történetében.” Hogy az AFL-t a déli páriák rettenetes kizsákmányoltsága, vagy a vetélytárs iránti féltékenység indította ezen elhatározásra, nem nehéz kitalálni. Csak egy évtizedre kell visszatekintenünk, hogy meglássuk, hogy mi kényszeritette az AFL-t, hogy felvegye a versenyt a CIO-vaí. Az utóbbi évtizedben nagy változások történtek a termelés szinterén, nem csak a termelés menetében, hanem a termelést végzők helyzetében is. Az utóbbi évtizedben a szervezett munkásság számarányban megkétszereződött és az alapvető iparokban — mint az acél, automobil, olaj, élelmezési, villamossági stb. — a munkások — ha nem is tökéletes — de erőteljes szervezetekkel rendelkeznek. s ez nem az AFL hozzájárulásával, hanem annak gán- csoskodása ellenére történt igy. Az a tény, hogy a CIO taglétszáma megközelíti az AFL hat milliós tagságának számát kétségtelenül fokozottabb aktivitásra kényszeríti az AFL-t és ha a bejelentett verseny nem a kezdeményező szervezet aktivitását lesz hivatva gáncsolni, hanem a szervezetlen déli államok munkásainak megszervezésében fog kidomborodni, csak megelégedéssel üdvözölhetjük azt- Mert éppen ideje, hogy a déli államok páriái is emberhez méltó életszínvonalhoz jussanak, amit csak szervezett erővel lesznek képesek kivívni. Ebben a munkában mindkét szervezetnek, még ha egymást támogatják is, szüksége lesz minden erőre, mert nem szabad felejtenünk, hogy a déli kizsákmányolok a munkásokat nem tartják emberi lénynek, hanem az állatnál is alacsonyabb rendűnek és ennek ellenkezőjéről meggyőzni őket nem lesz köny- nyü feladat. Erről gyakorlati bizonyítékot szolgáltattak a déli államok kizsákmányolói 1861- ben, amikor fegyveres erővel Most Vasárnap! MEGHÍVÓ Az IWW chicagói csoportjai 1946 JUNIUS 16-án nagyszabású SAJTÓ PIKNIKET rendeznek a gyönyörű fekvésű VILLA GARDEN kerthelyiségben, 6913 Milwaukee Ave. A helyiség privát és alkalmas egy kellemes nap eltöltésére. Kezdete d. e. 10 órakor, ízletes magyaros ebéd már délbe lesz kapható. Belépti dij adóval együtt 50 cent. A jövedelem az IWW sajtó: az Industrial Worker, az Industrialist! és a Bérmunkás támogatását szolgálja. A Bérmunkás olvasóit és azok ismerőseit ezúton is tisztelettel meghívja a Rendezőség. Útirány: Bármely 'irányból a Milwaukee Ave.-ig és azzal a végállomásig. Onnan pedig négy block séta a kerthelyiségig. szálltak szembe a rabszolgaságot megszüntető törvény végrehajtásával. A munkás, vallás és fajgyűlölet még mindig virágkorát éli ott, amit a kongresz- szusban készült törvények nem tudtak megszüntetni, igy a munkásszervezetekre hárul a feladat és ebben szükségük lesz nem csak millió dollárokra, hanem a legmesszebbmenő szolidaritásra is. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetését is. ÉPITŐGÁRD A 1945-46 ÉVRE: Alakszay S-, Hollywood .. 5.00 J. Beresa, Los Angeles ....12.00 J. Buzay, Cleveland...........12.00 L. Decsi, Akron ............. 5.00 J. Engli, Cleveland ........ 6.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ...... 1.00 J. Farkas, Akron ........... 5.00 L. Fishbein, New York ....12.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kanchar, Bay City .... 6.00 J Kollár, Cleveland ...... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 7.00 A. Lelkó, Pittsburgh ...... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 6.00 J Mácsay, Detroit ........ 1.00 A. Molnár, Cleveland ...... 8.00 J. Mogor, Cleveland ....... 6.00 J. Pataky, Brooklyn ......10.00 L. Pall, Ambridge ....... 6.00 A. Patchy, Montrovia ......12.00 P. Pika, Chicago ............ 6.00 J. Policsányi, Elmgrove .. 5.00 J. Reppman, Detroit ... 5..0 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 3.00 J. Vizi, Akron ..................1 6-00 G. Wiener, Oceanville ....... 6.00 J. Zára, Chicago ............. 8.00
