Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-05-25 / 1425. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. május 25. A Munkás Betegsegélyző Szövetség konvencióján (Folytatás az 1-ső oldalról) róznák ,sőt egyenesen harcolna ellene, ha kimondanák melyik frakcióhoz tartozzanak. Egyébként hadd szólaltassak meg ezen tárgyról több delegátust, akik vegyesen mellette és ellene foglaltak állást. Mondhatom a konvenció legszebb szakasza volt ,amidőn néhány delegátus ijedtségében sürgősségi indítványt nyújtott be, hogy a vitát zárják be azonnal fölötte, maga a központi elnök Grossz Henry tiltakozott ellene, mert ezen ügyben határozottan tárgyalni kíván .amelyek során tudja, hogy ütést fognak kapni “de nem az a legény aki adja, hanem aki bírja” (átalános derültség). Szoldrics delegátus kifogásolja amiért a munkásmozgalmat kiküszöbölték a szövetség kebeléből. Követeli, hogy vissza a munkásmozgalomhoz. Bittinger és Pika delegátusok egybehangzóan állapítják meg ,hogy annak a betegse- gélyzőnek, amely letért a munkásmozgalom vonaláról, nem tudnak a munkásmozgalmi emberek tagokat -szerezni. Szerintük ez az oka, hogy nagyon sok lelkes, munkásmozgalomh o z tartozó egyének félreálltak a betegsegélyző építésétől. Ebben találják egyik fő okát a betegsegélyző hanyatlásának. Továbbá még Pika visszautasítja a központi titkár azon vádját, hogy a Bérmunkás beperelte a szövetséget. Megmagyaráz t a ezzel kapcsolatban a tényállást. Heim delegátus az öreg tagok védelmére, Elekes delegátus pedig a vezetőség mellett emelt szót, nem szereti úgymond a veszekedést .Sipos delegátus melegen Ígéri, hogy építeni fog. Nem akar kopogtatni más betegsegélyző ajtaján .Egyébként dicséri a vezetőség jól végzett munkáját. Köteles delegátusnő értelmes hozzászólásával tapsot aratott, ellene van a ráta emelésének. Tóth Lajos delegátus goromba szavakat használva támadta I azokat a tagokat ,akik a múltban “veszekedést” támasztottak a szövetségen belül. Szerinte helyes volt, hogy rendőröket hívtak és kidobálták őket a gyűlésről. Beszéde határozottan munkásmozgalom ellenes volt, aminek következménye képen kibukott az intézőbizottság tagjai közül, amit a konvenció végeztével ezen sorok Írójának keserű csalódással panaszolt, hogy “kibuktattak”. Az a gondolatom ,hogy nem is vette észre, hogy bukását reakciós fölfogása és viselkedése okozta. Márkus intézőbizottsági tag fölszólalásában fölhívja a tagságot, hogy ne az elnököt és a titkárt okozzák amiért a munkásmozgalom ki lett törölve a szövetség alapszabályaiból, hanem öt intézőbizottsági tagot, öt embert, akik mindjárt egyenként fel is szólaltak és megpróbálták kimagyarázni a dolgot, mert érezték a delegátusok nagyobb részének fölhá- borodását, akiknek szavazása döntően beleszól újbóli megválasztásukba. Fi jó delegátus — nem említette kik — de azzal vádolta őket ,hogy a Szövetség ellen agitáltak a lapokban. Egy delegátus, kinek nevét nem jegyeztem fel, szomorúnak találja az elnök és a titkár jelentését. Különösen helyteleníti, hogy a munkásmozgalmi szó nincs az alapszabályban. Amidőn kitörölték akkor is ellenezte. Szász Károly, detroiti küldött ajánlja, hogy fogadják el az intézőbizottság jelentését, de a munkáslapok és szervezetek támogatását is fogadják el. Hovánci delegátus azon nézetének a kifejezést, hogy az intézőbizottság nem bűnös, az csak a konvenció határozatait hajtja végre. Hirsh közopnti titkár felel Pika Pál delegátusnak a pörre vonatkozólag. Megállapítja azt, hogy a pör nem az ő titkársága alatt kezdődött, hanem az alatt fejeződött be. A delegátusok kel lázadó csoportokat, bandákat bombázhatnák, vagy gépfegyverezhetnék .De az európai szinterén, Krisztus urunk 1946 esztendejében, az Egyesült Államok nem csak megtartja a távolságra szánt repülő gépeiket, hanem még azt nagyban igyekeznek kiépíteni. Most kérdezlek: ha te a szovjet vezérkar volnál, hogyan magyaráznád meg ezt az akciót? Nem-e visszaemlékeznél arra, hogy a németek is először kiépítették a légierejüket, telepeiket az oroszok körül, mielőtt megkezdték a meglepetésszerü támadásaikat kelet felé 1941- ben. Még a jelenlegi amerikai propaganda is nagyon hasonlíthat az oroszok szemei előtt a támadást megelőző német propagandához. “Mi csak békét akarunk, mondjuk mostan és habár nagyon is a kommunizmus elen vagyunk, mi csak baráti viszonyt látunk Oroszországgal”. Nagyon hasonló szavakat kiabáltak a nemetek is, mielőtt a bombázó gépeik kiindultak és a történelmi “blitz” megkezdődött. A német bombázók hátame- gett 1941-ben ott állt a gyorsan mozgó páncélos haderő. Az amerikaiak megett ott látjuk a Hiroshimánál is ötszörösebben romboló atombombákat. így megértheted mit gondolt a chicagói egyetem elnöke, Hutchins, amikor azt mondta, hogy az orosz szempontból mi nagyon is harciasoknak nézünk ki. Csak abban volt naiv Hutchins, vagy talán csak a szónoki hatás miatt gondolta, hogy az a sortüz, melyet Earle leadott, megijeszti Moszvát. A támadásra kész amerikai erők kiépítése, felállítása, állandó erősítése meglátása ulán az oroszoknak nem volt szükségük, hogy Earle volt kormányzó figyelmeztesse őket arra, hogy a tömeggyilkolásra már készen van a tervrajz az amerikai hadvezetőségnél. vádjait visszautasítja. Úgymond: tevékenységét a kapitalista törvények szabják meg, amely egy vaskos pirostábláju könyvben van megírva ,amit elnevezett a kapitlisták bibliájának, aminek eleget kell tennünk akár tetszik akár nem. (Ehelyütt említem meg, hogy csodálkozásomnak adtam kifejezést Hirsh azon kijelentésére, hogy a Bérmunkás perelte a szövetséget, amit szünet közben közöltem is Hirsh Lipóttal, aki tévedésnek minősítette a kijelentést ,amit ki fog javítani.) Grossz Henry válaszában kijelenti: Elsziveli ha reakciósnak nevezik a tagok, de azt nem állhatja, ha a Szövetséget reakciósnak nevezik. Röviden vázolja miért alakították meg a Munkás Betegsegélyző Szövetséget, hogy a munkásmozgalmakat támogassa. Támogatta is, amikor tehette mindig. Ma nem támogatja, mert olyan dolgok történtek, amely miatt megvonták ezt a támogatást. Ez pedig szerinte nem reakció, Visszautasítja a vádat. Viszo- kai is ily értelemben beszél. Varga Béla visszavágja az intézőbizottság azon korholását, hogy miért nem szereznek a tagok uj tagokat. Kérdi, hogy az intézőbizottság miért nem teszi azt, amit a tagoktól követel ? Takács delegátus indítványára a jelentéseket tudomásul veszik. Szándékosan időztem a jelentések hozzászólásánál, mert ezen viták döntötték el azon későbbi egészséges határozatokat, amik szerintem javára fognak válni a szövetségnek. Ezen viták döntötték el, hogy fölvegye-e a Szövetség a munkás- mozgalommal a kapcsolatot. Ezen viták adtak irányítást és mértéket a további határozatok eldöntéséhez, mint az egyesülés kérdése, munkásmozgalmi kapcsolatok megteremtése, stb. Volt a Munkás Betegsegélyző Szövetség konvenciójának egy fekete foltja is. Meghívták a három nagyobb magyar betegsegélyző egyesület főtisztviselőit ,amelyeket egy kivételével a papok képviseltek. Nem is csináltak titkot a szólásra emelkedett papok jövetelük céljából. Először is, a dögszagra jöttek a keselyük, mert a Munkás Betegsegélyző tagságát szeretnék fölfalni. Az nem volt éppen főbűnük a papoknak, mert hiszen ha nem tévedek ezért lettek oda hijva, dé irredenta propagandát csináltak a konvención. Dr. Újlaki református lelkész, a hiéna tekintetű és ugyanolyan kinézésű paptársával Borshy Kerekessel együtt, saját nevében isten áldását kérte a konvencióra. Azután rátért jövetelének főcéljára propagandát csinálni Erdély védelme érdekében. Szemrehányást ‘tett a szemforgató pap az amerikai kormánynak, amiért odaadták Erdélyt a románoknak. “Ezért árultunk és vettünk warbondokot ?” — kesergett Újlaki. Mintha pontosan Ígéretet kapott volna az amerikai kormánytól, hogy “war-bon dók” árulása fejében Erdélyt fogja kapni cserébe? Ezeknek nem lett volna szabad megtörténni a Munkás Betegsegélyző konvencióján. A Munkás Betegsegélyző delegátusai nem olyan hangulatot árultak el, hogy papok fohászát áhítozták volna. Az a néhány kevésbé gondolkozó, akik megcsattogtatták a szemforgató papot, nem ismerte föl Újlakiban és a paptársában a ravaszságot. Fontosabb indítvány: elfogadták a delegátusok, hogy a betegsegély 6, illetve 9 dollár I helyett 7 illetve 10 dollár legyen, aminek fejében fölemelték betegsegély alapon a havijárulékot 10 centtel 1.20-ról 1.30-ra. A másik fontosabb indítvány volt, hogy megbízták az intéző- bizottságot, hogy egy éven belül hajtsa végre az egyesülést a legjobb elfogadható alapon. Száz dollárt szavazott meg a konvenció a magyar segély alapra. Utolján pedig Írhatnám, egyhangúlag elfogadta a konvenció a munkásmozgalmi frakciókkal a kapcsolatot olyformán, hogy bizonyos anyagi támogatás fejében kölcsönös támogatást kapjon a szövetség a munkás- lapoktól. Úgymint: emlékezzenek meg lapjaikban a Szövetségről és hívják fel olvasóik figyelmét, hogy álljanak be a Munkás Betegsegélyző Szövetségbe. Magam és a Bérmunkás lapbizottsága részéről nem annak örülök, hogy anyagi támogatást ígértek a munkásmozgalmi frakcióknak, hanem annak, hogy alkalmat nyújtanak szorosabbá tenni tagjaik és a munkásmozgalom között a kapcsolatot. Értem pedig úgy, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövetség tagsága olvasni fogja a munkásmozgalom lapjainak felvilágosító írásait, ezek között a Bérmunkást is, amely egyik legjobban irt harcos magyar munkáslap széles Amerikában. Ez volna a legszebb támogatás, amit egy munkáslap meg is érdemel, de a leghatásosabb is, mert igy saját magukat is támogatnák. Hogyan is fejezte ki magát a Bérmunkás szerkesztője? “A legjobb befektetés az, amit a munkás- mozgalomra költünk.” Megvagyok győződve, hogy sok delegátus csupán pénzbelinek értette a munkásmozgalmi frakciókkal a kapcsolatot, persze kölcsönös alapon. Én szeretném, ha szellemi kapcsolatra változtatnák át, — legalább is a Bérmunkás részére. Ezeket közöltem is néhány delegátussal és a központ főtisztviselőivel. Ha a munkás sajtó megkapta volna az alkalmat a szólásra, ezeket a küldötteknek szerettem volna elmondani, hogy ha hazamennek, közöljék a tagsággal. De miután a sajtó, különösen a munkássajtó ezen kérdésekben nem lett fölszólítva, most már csak ehelyütt tolmácsolhatom lapom és magam véleményét a tagsághoz, azon reményben, hogy az “összetartásban’ még napvilágot láthat. Gulyás János A Görögországból hazatért labor-party angol képviselők állítása szerint Görögország hamarosan fasizta állam lesz, amennyiben gyors iramban halad abban az irányban.
