Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-05-25 / 1425. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1946. május 25. A Munkás Betegsegélyző Szövetség konvencióján (Folytatás az 1-ső oldalról) róznák ,sőt egyenesen harcolna ellene, ha kimondanák melyik frakcióhoz tartozzanak. Egyéb­ként hadd szólaltassak meg ezen tárgyról több delegátust, akik vegyesen mellette és elle­ne foglaltak állást. Mondhatom a konvenció legszebb szakasza volt ,amidőn néhány delegátus ijedtségében sürgősségi indít­ványt nyújtott be, hogy a vitát zárják be azonnal fölötte, ma­ga a központi elnök Grossz Henry tiltakozott ellene, mert ezen ügyben határozottan tár­gyalni kíván .amelyek során tudja, hogy ütést fognak kap­ni “de nem az a legény aki ad­ja, hanem aki bírja” (átalános derültség). Szoldrics delegátus kifogásol­ja amiért a munkásmozgalmat kiküszöbölték a szövetség ke­beléből. Követeli, hogy vissza a munkásmozgalomhoz. Bittinger és Pika delegátu­sok egybehangzóan állapítják meg ,hogy annak a betegse- gélyzőnek, amely letért a mun­kásmozgalom vonaláról, nem tudnak a munkásmozgalmi em­berek tagokat -szerezni. Szerin­tük ez az oka, hogy nagyon sok lelkes, munkásmozgalomh o z tartozó egyének félreálltak a betegsegélyző építésétől. Ebben találják egyik fő okát a beteg­segélyző hanyatlásának. Továb­bá még Pika visszautasítja a központi titkár azon vádját, hogy a Bérmunkás beperelte a szövetséget. Megmagyaráz t a ezzel kapcsolatban a tényállást. Heim delegátus az öreg ta­gok védelmére, Elekes delegá­tus pedig a vezetőség mellett emelt szót, nem szereti úgy­mond a veszekedést .Sipos de­legátus melegen Ígéri, hogy építeni fog. Nem akar kopog­tatni más betegsegélyző ajta­ján .Egyébként dicséri a veze­tőség jól végzett munkáját. Köteles delegátusnő értelmes hozzászólásával tapsot aratott, ellene van a ráta emelésének. Tóth Lajos delegátus goromba szavakat használva támadta I azokat a tagokat ,akik a múlt­ban “veszekedést” támasztot­tak a szövetségen belül. Szerin­te helyes volt, hogy rendőröket hívtak és kidobálták őket a gyűlésről. Beszéde határozottan munkásmozgalom ellenes volt, aminek következménye képen kibukott az intézőbizottság tag­jai közül, amit a konvenció vé­geztével ezen sorok Írójának keserű csalódással panaszolt, hogy “kibuktattak”. Az a gon­dolatom ,hogy nem is vette észre, hogy bukását reakciós fölfogása és viselkedése okozta. Márkus intézőbizottsági tag fölszólalásában fölhívja a tag­ságot, hogy ne az elnököt és a titkárt okozzák amiért a mun­kásmozgalom ki lett törölve a szövetség alapszabályaiból, ha­nem öt intézőbizottsági tagot, öt embert, akik mindjárt egyenként fel is szólaltak és megpróbálták kimagyarázni a dolgot, mert érezték a delegá­tusok nagyobb részének fölhá- borodását, akiknek szavazása döntően beleszól újbóli megvá­lasztásukba. Fi jó delegátus — nem emlí­tette kik — de azzal vádolta őket ,hogy a Szövetség ellen agitáltak a lapokban. Egy delegátus, kinek nevét nem jegyeztem fel, szomorúnak találja az elnök és a titkár je­lentését. Különösen helytelení­ti, hogy a munkásmozgalmi szó nincs az alapszabályban. Ami­dőn kitörölték akkor is ellenez­te. Szász Károly, detroiti kül­dött ajánlja, hogy fogadják el az intézőbizottság jelentését, de a munkáslapok és szerveze­tek támogatását is fogadják el. Hovánci delegátus azon nézeté­nek a kifejezést, hogy az in­tézőbizottság nem bűnös, az csak a konvenció határozatait hajtja végre. Hirsh közopnti titkár felel Pika Pál delegátusnak a pörre vonatkozólag. Megállapítja azt, hogy a pör nem az ő titkársága alatt kezdődött, hanem az alatt fejeződött be. A delegátusok kel lázadó csoportokat, bandá­kat bombázhatnák, vagy gép­fegyverezhetnék .De az európai szinterén, Krisztus urunk 1946 esztendejében, az Egyesült Ál­lamok nem csak megtartja a távolságra szánt repülő gépei­ket, hanem még azt nagyban igyekeznek kiépíteni. Most kérdezlek: ha te a szov­jet vezérkar volnál, hogyan magyaráznád meg ezt az akci­ót? Nem-e visszaemlékeznél ar­ra, hogy a németek is először kiépítették a légierejüket, tele­peiket az oroszok körül, mielőtt megkezdték a meglepetésszerü támadásaikat kelet felé 1941- ben. Még a jelenlegi amerikai propaganda is nagyon hasonlít­hat az oroszok szemei előtt a támadást megelőző német pro­pagandához. “Mi csak békét akarunk, mondjuk mostan és habár nagyon is a kommuniz­mus elen vagyunk, mi csak ba­ráti viszonyt látunk Oroszor­szággal”. Nagyon hasonló sza­vakat kiabáltak a nemetek is, mielőtt a bombázó gépeik kiin­dultak és a történelmi “blitz” megkezdődött. A német bombázók hátame- gett 1941-ben ott állt a gyorsan mozgó páncélos haderő. Az amerikaiak megett ott látjuk a Hiroshimánál is ötszörösebben romboló atombombákat. így megértheted mit gondolt a chicagói egyetem elnöke, Hutchins, amikor azt mondta, hogy az orosz szempontból mi nagyon is harciasoknak nézünk ki. Csak abban volt naiv Hut­chins, vagy talán csak a szóno­ki hatás miatt gondolta, hogy az a sortüz, melyet Earle lea­dott, megijeszti Moszvát. A tá­madásra kész amerikai erők ki­építése, felállítása, állandó erő­sítése meglátása ulán az oro­szoknak nem volt szükségük, hogy Earle volt kormányzó fi­gyelmeztesse őket arra, hogy a tömeggyilkolásra már készen van a tervrajz az amerikai had­vezetőségnél. vádjait visszautasítja. Úgy­mond: tevékenységét a kapita­lista törvények szabják meg, amely egy vaskos pirostábláju könyvben van megírva ,amit elnevezett a kapitlisták bibliá­jának, aminek eleget kell ten­nünk akár tetszik akár nem. (Ehelyütt említem meg, hogy csodálkozásomnak adtam kife­jezést Hirsh azon kijelentésére, hogy a Bérmunkás perelte a szövetséget, amit szünet köz­ben közöltem is Hirsh Lipóttal, aki tévedésnek minősítette a kijelentést ,amit ki fog javíta­ni.) Grossz Henry válaszában ki­jelenti: Elsziveli ha reakciós­nak nevezik a tagok, de azt nem állhatja, ha a Szövetséget reakciósnak nevezik. Röviden vázolja miért alakították meg a Munkás Betegsegélyző Szö­vetséget, hogy a munkásmoz­galmakat támogassa. Támogat­ta is, amikor tehette mindig. Ma nem támogatja, mert olyan dolgok történtek, amely miatt megvonták ezt a támogatást. Ez pedig szerinte nem reakció, Visszautasítja a vádat. Viszo- kai is ily értelemben beszél. Varga Béla visszavágja az intézőbizottság azon korholását, hogy miért nem szereznek a tagok uj tagokat. Kérdi, hogy az intézőbizottság miért nem teszi azt, amit a tagoktól kö­vetel ? Takács delegátus indítványá­ra a jelentéseket tudomásul ve­szik. Szándékosan időztem a jelen­tések hozzászólásánál, mert ezen viták döntötték el azon ké­sőbbi egészséges határozatokat, amik szerintem javára fognak válni a szövetségnek. Ezen vi­ták döntötték el, hogy fölve­gye-e a Szövetség a munkás- mozgalommal a kapcsolatot. Ezen viták adtak irányítást és mértéket a további határozatok eldöntéséhez, mint az egyesü­lés kérdése, munkásmozgalmi kapcsolatok megteremtése, stb. Volt a Munkás Betegsegély­ző Szövetség konvenciójának egy fekete foltja is. Meghívták a három nagyobb magyar be­tegsegélyző egyesület főtisztvi­selőit ,amelyeket egy kivételé­vel a papok képviseltek. Nem is csináltak titkot a szólásra emelkedett papok jövetelük cél­jából. Először is, a dögszagra jöttek a keselyük, mert a Mun­kás Betegsegélyző tagságát sze­retnék fölfalni. Az nem volt éppen főbűnük a papoknak, mert hiszen ha nem tévedek ez­ért lettek oda hijva, dé irreden­ta propagandát csináltak a kon­vención. Dr. Újlaki református lel­kész, a hiéna tekintetű és ugyanolyan kinézésű paptársá­val Borshy Kerekessel együtt, saját nevében isten áldását kérte a konvencióra. Azután rá­tért jövetelének főcéljára pro­pagandát csinálni Erdély védel­me érdekében. Szemrehányást ‘tett a szemforgató pap az ame­rikai kormánynak, amiért oda­adták Erdélyt a románoknak. “Ezért árultunk és vettünk warbondokot ?” — kesergett Újlaki. Mintha pontosan Ígére­tet kapott volna az amerikai kormánytól, hogy “war-bon dók” árulása fejében Erdélyt fogja kapni cserébe? Ezeknek nem lett volna sza­bad megtörténni a Munkás Be­tegsegélyző konvencióján. A Munkás Betegsegélyző delegá­tusai nem olyan hangulatot árultak el, hogy papok fohászát áhítozták volna. Az a néhány kevésbé gondolkozó, akik meg­csattogtatták a szemforgató pa­pot, nem ismerte föl Újlakiban és a paptársában a ravaszsá­got. Fontosabb indítvány: elfo­gadták a delegátusok, hogy a betegsegély 6, illetve 9 dollár I helyett 7 illetve 10 dollár le­gyen, aminek fejében fölemel­ték betegsegély alapon a havi­járulékot 10 centtel 1.20-ról 1.30-ra. A másik fontosabb indítvány volt, hogy megbízták az intéző- bizottságot, hogy egy éven be­lül hajtsa végre az egyesülést a legjobb elfogadható alapon. Száz dollárt szavazott meg a konvenció a magyar segély alapra. Utolján pedig Írhatnám, egy­hangúlag elfogadta a konvenció a munkásmozgalmi frakciókkal a kapcsolatot olyformán, hogy bizonyos anyagi támogatás fe­jében kölcsönös támogatást kapjon a szövetség a munkás- lapoktól. Úgymint: emlékezze­nek meg lapjaikban a Szövet­ségről és hívják fel olvasóik fi­gyelmét, hogy álljanak be a Munkás Betegsegélyző Szövet­ségbe. Magam és a Bérmunkás lap­bizottsága részéről nem annak örülök, hogy anyagi támoga­tást ígértek a munkásmozgal­mi frakcióknak, hanem annak, hogy alkalmat nyújtanak szo­rosabbá tenni tagjaik és a munkásmozgalom között a kap­csolatot. Értem pedig úgy, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövetség tagsága olvasni fog­ja a munkásmozgalom lapjai­nak felvilágosító írásait, ezek között a Bérmunkást is, amely egyik legjobban irt harcos ma­gyar munkáslap széles Ameri­kában. Ez volna a legszebb tá­mogatás, amit egy munkáslap meg is érdemel, de a leghatáso­sabb is, mert igy saját magu­kat is támogatnák. Hogyan is fejezte ki magát a Bérmunkás szerkesztője? “A legjobb be­fektetés az, amit a munkás- mozgalomra költünk.” Megvagyok győződve, hogy sok delegátus csupán pénzbeli­nek értette a munkásmozgalmi frakciókkal a kapcsolatot, per­sze kölcsönös alapon. Én sze­retném, ha szellemi kapcsolat­ra változtatnák át, — legalább is a Bérmunkás részére. Ezeket közöltem is néhány delegátus­sal és a központ főtisztviselői­vel. Ha a munkás sajtó meg­kapta volna az alkalmat a szó­lásra, ezeket a küldötteknek szerettem volna elmondani, hogy ha hazamennek, közöljék a tagsággal. De miután a sajtó, különösen a munkássajtó ezen kérdésekben nem lett fölszólít­va, most már csak ehelyütt tol­mácsolhatom lapom és magam véleményét a tagsághoz, azon reményben, hogy az “összetar­tásban’ még napvilágot láthat. Gulyás János A Görögországból hazatért labor-party angol képviselők állítása szerint Görögország ha­marosan fasizta állam lesz, amennyiben gyors iramban ha­lad abban az irányban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom