Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-05-11 / 1423. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1946. május 11. BÉRMUNKÁSA szlovákiai magyar üldözések (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W. (Folytatás az 1-ső oldalról) Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................if2.00 óné Year ____ $2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months __________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy __________ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879.-----------------------------------------------------------------------------------------------Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még aem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás Hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE °48&»42 A csehszlovák-magyar kérdés Lapunk más hasábjain közöljük Rákosi Mátyás, helyettes magyar miniszterelnöknek Békéscsabán tartott beszédét, amelyben nagyon tárgyilagosan ismeteti, hogy a csehszlovák kormány miként üldözi a szlovákiai magyarságot csak azért, mert magyarok. Mi elhisszük, hogy a szlovákiai magyarok között sok olyan akadt, aki a Horthy-Hitler uralmat támogatta, akik igy hozzájárultak nem csak Csehszlovákia és Magyarország, hanem az egész Európa rombadöntéséhez, Ha a csehszlovák kormány csak az ilyen, — vagyis a fasizta, magyarokat üldözné és büntetné meg, egyetlen szavunk sem volna ellene, sőt inkább még örülni tudnánk az ilyen intézkedésnek. A csehszlovák kormány azonban MINDEN MAGYART büntetni akar a Hitler és Horthy uralomért. És ugyanakkor, amidőn a még élő leggazabb bestiának, Horthy Miklósnak nem kéri a megbüntetését, még a halálgyáraktól menekül zsidókat is üldözi, noha azok már egész biztosan nem lehetnek Hitlernek hívei. A sok kommunista és szociálista minisztert is tartalmazó csehszlovák kormány ezzel az intézkedésével a Horthy-Hitler túlzó soviniszta erőszak politika gyakorlati megvalósítójává vált. Mi nem mint magyar hazafiak tekintünk erre a dologra; nem a “hazafias keserűség” váltja ki belőlünk az intő szót, mert mi nem azt tartjuk fontosnak, hogy hol vanulnak el az országhatárok, hanem azt, hogy azon határon belül milyen politikai és gazdasági jogokat élveznek a munkástömegek tekintet nélkül, hogy milyen nyelven beszélnek,' milyen nemzetiséghez tartoznak, avagy milyen vallásnak a követői. A nemzetközi munkásmozgalom minden ága mindenkor a legélesebben elitélte a semmi bűntényt el nem követő kissebbsé- gek üldözését. A nemzetköziség alapelve, lényege ,a nemzeti határok lerombolása, a különböző nemzetiségű munkások közötti szolidaritás ápolása. És miután a csehszlovák kormány ennek homlok egyenest az ellenkezőjét csinálja, semmi kétség, a kommunista és szociálista tagjai' csak bitorolják azt a nevet. Mert ha a csehszlovák kommunista és szociálista miniszterek VALÓJÁBAN KOMMUNISTÁK ÉS SZOCIÁLISTÁK LENNÉNEK, egyetlen percig sem maradhatnának tagjai az olyan kormánynak, amely a nemzetköziség eszméjét ilyen durván letapossa. Miután azonban ezen szociálista és kommunista miniszterek nem hogy elleneznék, de egyenest ők a végrehajtói ezen anti-szociálista irányzatnak, a világ munkássága újból csalódottan látja, hogy a politikai vezérek mily rutul becsapják őketAzoknak, akik nem tudják megérteni, hogy nagy munkástömegek előtt miért olyan gyűlöletesek a politikusok, hogy ezen munkástömegek miért nem tudnak különbséget tenni a polgári és az úgynevezett “munkás-politikusok” között, fehivjuk a figyelmét a jelenlegi csehszlovák szociálista és kommunista miniszterek rut antiszociálista cselekedeteire és akkor a fenti kérdésre saját maguk is megadhatják a választ.,. A bányász sztrájk Jelen sorok írásának idején a bányászok sztrájkja következtében kezdik újra elsötétiteni az amerikai városokat, egymásután zárják le az acélgyárakat és a szakértők állítása szerint hamarosan megáll a termelés legnagyobb része. Ennek megfelelőleg természetesen a munkásellenes elemek a kereskedelmi sajtóval az élükön, újból munkáselnyomó törvények hozását sürgetik. Egyes lapok és organizációk a bányász union vezetőinek a bebörtönzését követelik dacára annak, hogy a bányászok követeléseit jogosnak találják. És éppen azért, mert ezen követelések nem túlzók, reméljük, hogy a bányászok meg is fogják kapni. De ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy az iparok ma már annyire egymástól függők lettek, hogy egy-egy fontosabb ipar leálitása megakasztja az összes termelést. Láttuk ezt az acél és a transzportációs sztrájkoknál is. Minden ilyen sztrájk az összmunkásságot érdekli- Éppen azért itt van az ideje annak is, hogy az ily harcokat ne külön-kü- lön, hanem egyszerre, együttesen az EGY NAGY SZERVEZETTEL vívjuk. sainak kérdésében nem tesz különbséget magyar és szlovák földnélküliek között. EZ NEM DEMOKRÁCIA Ami a szlovákiai magyarokkal történik, semmiképen sem egyeztethető össze egy demokratikus álammal. Az ottani magyarságnak semmi néven nevezendő joga nincs: nincsenek lapjai, nincsenek politikai szervei, nincsenek iskolái, ki vannak zárva a választójogból és földosztásnál földet nem kaptak. Ismerjük Szlovákiának azt a tervét, hogy az önkéntes népcsere befejezése után ottmaradó magyarokat, ha lehet, átdobja a határon, ha nem lehet, szétszórja őket Csehszlovákiában- Nem akarja megengedni nekik, hogy saját nyelvükön fejlesszék kultúrájukat, saját iskoláik, saját lapjaik legyenek. A magyar Kommunista Párt mindezeket az elveket helyteleníti és elitéli. Nekünk rendkívül fájdalmas, amikor a szlovákiai munkásmozgalom régi, kipróbált veteránjai titokban átjönnek a határom és elpanaszolják, hogy mi a sorsuk. Tudok egy barátomról, akit a háború alatt én küldöttem partizán osztagba, ahol hősiesen harcolt és megsebesült, megkapta az I. osztályú partizán érmet, utána résztvett a besztercebányai szlovák felkelésben, végigküzdötte a felszabadulásig a szlovák partizánok harcát, megkapta a szlovák katonai kitüntetést és mindezek után nem kapta meg a választójogot. NEM TANULTAK A MÚLTBÓL A csehszlovák demokraták nem tanultak a múltból. 1919- ben hasonló volt a helyzet. A csehszlovák demokrácia a magyar kérdésben olyan útra tért, amely mindkét ország demokráciájára ártalmas volt. 1919- ben Csehszlovákia vezetői szintén nem értvén meg a demokrácia igazi szükségletét, olyan politikát folytattak Magyarországgal szemben, amely lényegében Horthyt segítette a nyeregbe. Szembe kell szállnom azzal a Csehszlovákiában rendkívül elterjedt nézettel, hogy a magyarok üldözését a Szovjetunió heyeselné- Véleményünk, hogy a Szovjet-Unio nem folytat más nemzetiségi politikát Csehszlovákiával kapcsolatban, mint saját országában. A magyar kormánydelegáció meggyőződött Moszkvában, hogy a Szovjet-Unió, mint mindenütt, úgy a csehszlovák kérdésben is a demokrácia elveit képviseli. Ha kell, a nagyhatalmak elé visszük a kérdést. Szeretnék, ha a csehszlovák demokrácia megértené, hogy legjobb volna önként, minden nyomás nélkül változtatni azon a politikán, amelyet a Szlovákiában maradó magyarsággal szemben akarnak elkövetni. Ha ezt nem teszi, felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy ezt a kérdést a béketárgyalásokon a nagyha- tamak elé visszük s előre megmondhatom, hogy a döntés a demokrácia mellett és a sovinizmus és nemzeti elnyomás ellen fog szólni. FASIZTÁKAT AKAR IDEHOZNI WASHINGTON — John C. H. Lee generális, a földközitengeri csapatok amerikai parancsnoka azt az ajánlatot tette, hogy Amerika hozassa ide az Anders tábornok alatt álló 107,000 embert kitevő lengyel hadsereget. Ez a hadsereg, mint ismeretes, fasizta érzelmű és azért nem akar visszamenni Lengyelországba. ÁLLAMOSÍTJÁK A BIZTOSÍTÁST PÁRIS — Két napi heves vita után a Nemzeti Alkotmányhozó Gyűlés 487 szavazattal 63 ellenében kimondotta, hogy a francia állam átveszi az ötven legnagyobb francia biztositó társulatot és ezzel az élet és másfajta biztosítást Franciaországban államosítani fogják.. A javaslat ellenzői, René Pleven pénzügyminiszter vezetése alatt éles harcot folytattak a javaslat ellen, azt állitván, hogy az álamositás tönkre fogja fenni a francia nép biztosítását. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. ják akikből a munkáltató osztály áll. két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosul,-isa a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL^ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szerkezetét éDÍtiiiV ■, társadalom keretein belül.
