Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-05-04 / 1422. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. május 4. A Bérmunkás irányvonala A SZERKESZTŐ JELENTÉSE A CLEVELANDI KERÜLETI ÉRTEKEZLETHEZ. A forradalmi ipari uniomz- mus magyarajku hívei bizonyos időközönként már évtizedek óta összejönnek, hogy a jelen értekezlethez hasonlóan, módozatokat, tervet kovácsoljanak eszménket hirdető szervezetünk tovább fejlesztésére. Ily alkalommal visszapillantunk a múltba, hogy megállaptsuk, mennyit haladtunk? Avagy haladtunk-e egyáltalán ? És ha nem haladtunk eleget, hol és milyen hibákat követtünk el? Viszont, ha sikereink voltak, melyek azon tényezők, amik az ily sikereket kiváltották? Helyénvalónak tartom tehát, hogy most is foglalkozzunk a múlttal, mert csak a múlt tanulságai révén építhetjük a jövő útját. De szükségessé teszi a múltba tekintést az is, hogy ez az első ilyfajta gyülekezetünk a háború befejezte után, amióta megváltozott békebeli viszonyokkal állunk szemben. Másrészről az Industrial Workers of the World egyetemes szervezete is most tartotta első általános konvencióját hosz- szu évek sora óta. így az ott nyert tanulságokat is számba kell vennünk. Midőn az elért eredményekre tekintünk, az IWW mozgalmát nem lehet és nem szabad külön választani az amerikai általános munkásmozgalomtól. Midőn rámutatunk arra, hogy az amerikai munkás mai bér és munkaviszonya s általában az egész életsznvona- la sokkal magasabb, mint három vagy négy évtizeddel ezelőtt, akkor joggal kérkedhetünk, hogy ezen előnyök kivívásában az IWW-nak nagyon, de nagyon sok része volt, sokkal nagyobb, mint tagsági számaránya szerint megilletnéMeg kívánom jegyezni, hogy itt nem csak arra az érdemre“ célzok, ami az IWW-nak kijár azért, mert egyes iparokban, mint például az erdőirtásnál, a fölmüvelő vándor-munkásoknál, vagy a fémbányászoknál a hihetetlenül embertelen kizsákmányolást megszüntette s azon munkásoknak is emberi sorsot teremtett, hanem jogosnak tartom azt az állítást, hogy az IWW hatásosan járult hozzá Amerika összmunkássága helyzetének javításához is. Hozzájárult pedig azért, mert mindig elől járt a követelések felállításában, amelyeket a többi munkásszervezetek is kénytelenek voltak követni. Másrészről pedig bátor harcaival például szolgált a többi szervezeteknek is. kintenünk a szervezkedés teljes szabadságát. Ma már nem dobják börtönbe azt a munkást, aki a szervezkedést ajánlani meri munkatársainak, mint tették évtizedekkel ezelőtt. Ki meri letagadni, hogy ezért a szabadságjogért nem az IWW fizetett meg a mártírok és az osztáyharc rabjainak százaival? És nem ezt mondhatjuk-e a munkásság másik közkincséről, a sajtó és, szólásszabadságról is? Ilyen előnyöknek kell tekintenünk a jobb munkaviszonyokat és a magasabb béreket is- A bé- béreket természetesen a vásárlóképességgel arányitva kell említenünk, Tagadhatatlan az a tény, hogy az átlagos amerikai munkás ma jóval magasabb életszínvonalon képes élni munkabéréből, mint pár évtizeddel ezelőtt. Hozzá kell még ehez vennünk a fizetett vakációkat, a munkanélküli és aggkori biztosítást, a magasabb fokú egészségügyi védelmet, stb.. és akkor láthatjuk, hogy mily sokat haladt Amerika munkássága. Vannak, akik az elért eredményekre mutatva büszkén kiáltanak fel: “Látjátok, mire voltunk képesek!” Úgy mondják ezt, mintha már mindent elértünk volna. Viszont vannak olyanok, kik elkeseredve mondják: “íme, csak ennyire jutottunk, annyi sok évi küzdelem után!” Szerintem egyiknek sincs igaza. Noha nem szabad lekicsinyelnünk az elért eredményeket, mégis be kell látnunk, hogy talán helyesebb taktika mellett messzebb is lehetnénk már. Miután a jövő felé tekintünk, nézzük, miként lehetne az eddiginél is nagyobb eredményt elérnünk. Az utolsó két évtizedben az amerikai munkásság életében igen nagy változások történtek, amelyeket a most lezajlott háború csak betetőzött. Nem csak az életszínvonala emelkedett, hanem megváltozott minden más életkörülménye is- Ezt a nagy változást az automobil, a mozgóképek és a rádió okozták. De nagyban emelkedett az iskolázottsága is. A 30 éven aluli amerikai munkások legnagyobb része már középiskolai ismeretekkel bir. A jövőben ezek fogják kitölteni a szervezett munkásság sorait, Az ily, magasabb iskolázottságu tömeghez már gondosabban, logikusabban irt irodalommal kell fordulnunk. UJ ÉLETVISZONYOK A SZABADSÁG JOGOK Mert nem igaz ám az az állítás, hogy a munkásság mai előnyeit a “New Deal” adminisztráció ezüst tálcán hozta a munkásságnak. Minden előny, amit a munkásság kapott, nem más, mint szervezett erejének az elismerése. Ha elveszti ezt a szervezett erőt, elveszti a megszerzett gazdasági jogait is, mert a gazdasági erővel nem rendelkező munkássággal a politikusok mit sem törődnek. Vessünk néhány pillantást az elért eredményekre: Ezek között legfontosabbnak kell teDe azonkívül a szervezkedés alapeszméje már köztudatba ment át. A legutóbbi óriási méretű bérmozgalmaknál láthattuk, hogy sztrájktörők sehol sem akadtak s ezért a gyárak üzembentartását sehol meg nem kísérelték. Amíg három évtizeddel ezelőtt az IWW tagjainak a “scab”-ekkel való verekedés adott hírnevet, ma már erre nincs szükség. A szervezkedés ellenségeit már csak a vallásos vagy hazafias maszlag által elhódított kiöregedő munkások között találjuk meg. A fiatalsághoz egészen más hangon kell szólnunk tehát, mint amilyet használtunk azelőttDe változtak a viszonyok abban is, hogy a munkásokat csaknem teljesen lehetetlen gyűlésekre összehozni. Ha szép idő van, “ride”-ra mennek, kedvezőtlen idő esetén a rádiót hallgatják, vagy a mozikba keresnek szórakozást. A sarki gyűléseknek kora lejárt, a szappan-ládákból készített pódiumok szónokai eltűntek. A modern idők technikai találmányai uj életviszonyokat vezettek be, amelyekkel a munkásmozgalomnak is számolni kell. Az WW Egyetemes Konvenciója is számításba vette ezen uj viszonyokat, midőn meglla- pitotta, hogy a szervezetünk központi lapja által képviselt taktikai irány nem felel meg a mai viszonyoknak. A Bérmunkás ezt már évekkel ezelőtt észrevette. Nem elvi kérdésekről van szó, hanem csupán ezen elvek bemutatásának a módjáról. A régi módszert jellemzi az a karikatúra, amelynél a hámbafogott szamár hátára kötözött póznáról lóg az abrak a szamár előtt, amelyet azonban soha sem ér el, mert amint halad előre, úgy tolja maga- előtt az abrakot is. A modern munkás talán mosolyogja ezt a kartont, de megnyerni már ezzel nem lehet, mert nagyon jól tudja, hogy igenis elért valamit abból az abrakbólA Bérmunkás, noha fentart- ja a kritika jogát és él is azzal, amikor arra szükség van, —a barátságosabb hangnemet használja már évek óta. Ezt tette ínagáévá az Egyetemes Konvenció is, ahol elhatározták, hogy mihelyt lehet, az Industrial Workers szerkesztésében kifejezésre juttatják ezen változtatást. A VÉGCÉL Ezenkívül azonban célkitűzéseinknél is határozót tabbaknak kell lennünk: Nem értem ezalatt szervezetünk végcélját, amely marad változatlanul a termelési eszközöknek átvétele a munkásság által, tehát az IPARI DEMOKRÁCIA megalkotása, de az IWW ezen végcélon kívül arra is törekszik, hogy a munkásság mindennapi küzdelmében a leghatásosabb szervezet legyen. így tehát számításba kell vennünk, hogy szervezetünknek milyen úgynevezett “azonnali” követeléseket kell felvetnie? Ezen követelések egyik része a munkáltatók ellen irányul, másik része pedig a szervezetekre vonatkozik. Szerintem itt az ideje, hogy az IWW követelje a 24 órás munkahetet. Ez nem jelenti hogy az IWW által kontrolált műhelyekben azonnal menjenek sztrájkba a 24 órás munkahétért, hanem igen is elérkezett az idő arra, hogy ezt a követelést már felvethetjük és ezzel irányt nyújthatunk a többi munkásszervezeteknek is. Egy másik ilyen követelés az üzemi nyugdíj, vagyis, hogy az üzemek bizonyos idő múltán az elöregedett munkások részére az állami biztosítástól függetlenül nyugdijat adjanak. Csak példának soroltam fel ezen követeléseket, jelezve, hogy szervezetünknek a jövőben éppen úgy úttörőnek kell lenni a követelések terén, mint volt a múltban. A szervezetekre vonatkozólag joggal követelhetjük az IWW által már gyakorlatba vitt demokráciát, hogy a szervezetekben valóban a tagság akarata érvényesüljön. Joggal követelhetjük, hogy az unionok ne sülyedjenek le a tagágot a munkáltatóknak szállító intézményekké! Éppen igy kritika tárgyává kell tennünk minden “speed-up” törekvést, minden olyan irányzatot, amely a profit biztosítása felé halad. Mint önök jól tudják, a Bérmunkásban ezt az irányt követjük már évek óta. Ennek az irányvonalnak köszönhetj ü k, hogy dacára beszüntetett bevándorlásnak és dacára mindannyiunk elöregedésének, táborunkat nem csak összetartottuk, hanem még számban is gyarapodtunk. Természetesen nagyon jól tudjuk, hogy a bevándorlás megszüntetése folytán az amerikai idegenajku mozgalmak napjai meg vannak számlálva. Reméljük, azonban, hogy az Egyetemes Konvenció által elrendelt változások segélyével anyamoggalmunk képes lesz uj erőket szerezni s az IWW nem fogja észrevenni az idegen-nyelvű mozgalmak csökkenését. Geréb József (Az értekezlet jegyzőkönyvét jövő számunkban hozzuk.) A ‘TÉL-SZTRÁJK” JACKSON, Mich. — Nem volt igaza rabbi Akibának, amikor azt mondotta, hogy semmi sincs uj a nap alatt. A Michigan Labor Mediation Board azt állítja, hogy a Hinkley-Myers Company munkásai egészen uj taktikát követnek a bérharcok mezején. Ez a cég körülbelül 100 munkást alkalmaz, akik már november hava óta tárgyalnak a munkáltatóval a béremelésért. Ugylátszik, hogy már megunták a sok beszédet és tettre határozták el magukat. Azonban nem mondták ki a sztrájkot mint ilyenkor a munkások tenni szokták, hanem délben a félnapi munka után kimennek ebédelni és aznap nem térnek vissza a munkához. A gyáros persze sztrájknak nevezi a munkások ily eljárását, viszont a munkások ezt kereken tagadják. így az állami egyeztető hivatalosan kijelentette, hogy jelen esetben “fél sztrájkra” bukkant. A BÉRMUNKÁS NŐ! GÁRDÁJA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S.-né, Hollywood 5.00 Helen Bercsa, L. Angeles 1.00 Deák J.-né, Akron ._......... 2.00 id. Farkas J.-né, Akron .... 7.00 Farkas J.-né, Akron ....... 7-00 Mrs. M. Fay, Akron ....... 4.00 Feczkó J.-né, New York .. 6.00 Fodor J.-né, Cuy. Falls ....11.00 Gáncs. L.-né, Carolina ___12.00 Suzan Hering, Buffalo .... 6.00 Kanchar J.-né, Bay City 6.00 Kern P.-né, Akron ........... 7.00 Kucher A.-né, Pittsburgh 7.00 Lefkovits L.-né, Cleveland 6.00 Mary Mayer, Phila........... 4.00 Molnár A.-né, Cleveland 12.00 Udvarnoky Károlyné, Flint 6.00 Mrs. Vizi J.-né, Akron ....12.00 Zára J.-né, Chicago .......... 7.00
