Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-04-13 / 1419. szám
1946. április 13. BÉRMUNKÁS 7 oldal SZEMELVÉNYEK Magyarországi Lapokból A vörös hadsereg Budapestért Zamercev tábornok, Budapest orosz várospanacsnoka megbeszélésre hívta össze Budapest közegészségügyi irányítóit. A több óráig tartó összejövetelen a városparancsnok tájékoztatást kért a főváros egészségügyi helyzetéről és részletesen megvitatta a magyar orvosokkal a járványveszély megelőzésére, illetve leküzdésére alkalmas intézkedéseket. — A tavasz kezdetén vagyunk, — mondotta Zamercev tábornok — az emberek fizikailag legyengültek, sok volt az exumálás, minden előfeltétel megvan tehát a járványok elterjedésére. A kórházaknak fel kell készülniük erre az eshetőségre. Mi minden szükséges támogatást és segítséget megadunk a magyar orvosoknak. Dr. Bakáts Tibor tisztifőorvos helyettes vázolta a város- parancsnok előtt az ország és a főváros egészségügyi helyzetét. Kifejtette, hogy Észak- Magyarországon lokális kiütéses tífuszjárvány van. Az elmúlt héten 93 megbetegedés fordult elő. A vidéki helyzettel összehasonlítva a budapesti kielégítő. A gyüj tőfogházban 26 eset volt, a Markó fogházban két megbetegedés fordult elő, de mindkét helyen sikerült a járványt elszigetelni. A főváros polgári lakossága között januárban csak egy és februárban mindössze két kiütéses tífusz eset volt. A Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet napi 3000 ember fertőtlenítését képes elvégezni. A központi intézeten kívül három állandó, beépített állomás és 8—10 mozgó fertőtlenitőgép áll rendelkezésre. Budapesten 1000 járványágy közül 600 ágy szabadon van. A városparancsnok ezután az utcák pályaudvarok tisztántartásáról, a piacok, éttermek egészségügyi ellenőrzéséről, a fürdők és iskolák felől kérdezősködött. Dr. Bakáts válaszában elmondotta, hogy az utcákon rendszeres szeméttakaritás folyik, ellenben a pályaudvarok tisztasága a nagy forgalom és a vonatok többnapos vesztegelése miatt sok kívánnivalót hagy hátra. A budapesti fürdők teljes kapacitásban üzemben vannak. Sok fürdő van, de olyan drágák, hogy az emberek nagyrésze nem tudja megfizetni. Most intézkedés történt, hogy a szegények ingyen fürdő jegyet kapjanak. A budapesti iskolákban 100 iskolaorvos működik. Ezenkívül 23 anya és csecsemővédőintézet van a fővárosban. A nemibeteggondo- zók a lakosság 1 százalékát kezelik, de a tényleges^ nemibetegek száma 5 százalék. A rászorulók ingyenkezelést és még gyógyszert is kapnak. A népjóléti minisztérium részéről dr. Pesta László Budapest közegészségügyi főfelügyelője a pestkörnyéki egészségügyi helyzetet ismertette. Itt rosszabb a helyzet, mint Budapesten, — mondotta — mert nincsenek megfelelő számú kórházi ágyak. Zamercev várospanacsnok erre azonnal kijelentette, hogy az i újpesti és pestszentlőrinci kórházakat a Vörös Hadsereg kiüríti és visszaadja a magyar hatóságoknak. Az orosz parancsnokság részéről Kuzminszky orvosezredes és Golugov orvosőrnagy szóltak hozzá a felvetett problémákhoz. — Mi egy egész éven át dolgoztunk önökkel, — mondottta Golugov őrnagy — a mainál sokkal rosszabb körülmények között. A magyar orvosok és a Vörös Hadsereg együttműködésének köszönhető a fertőző betegségek kis száma. Zamercev tábornok záró szavaiban felszólította az egybe- gyült orvosokat, hogy támogassák őt munkájában és tegyenek meg mindent a tavaszi járványveszély leküzdésére. Legyen tisztaság a városban! Készítsenek elő és tartalékoljanak kórházi ágyakat. Ellenőrizzék a piacokat, éttermeket. Vizsgálják át a fürdőket és tegyék lehetővé, hogy ne csak a feketézők, hanem a munkásság is fürödhessen. Orosz részről minden támogatást, segítséget meg fognak kapni. A két pestkörnyéki kórházon kívül több budapesti kórházat is kiürítenek a polgári lakosság számára. A tavaly 40 orosz kórház helyett ezután csak 5 hadikórházat fog a Vörös Hadsereg igénybe venni. Ezenkívül fertőtlenitő anyagokat és injekciós tűket adnak a magyaroknak. Dr. Vadas Sára miniszteri tanácsos meleg hangon oroszul köszönte meg Zamercev tábornok megértő támogatását. Az orosz katonák mimiattunk vé- reztek és sebesültek meg — mondotta — természetes, hogy azt itteni kórházak egy részét le kellett foglalni a gyógyításukra. — Nálunk, a szovjet rendszerben az orvos egyformán törődik minden emberrel, — búcsúzott a magyar orvosoktól az orosz városparancsnok. — Nekem mindegy, hogy orosz vagy magyar, csak teljesítse kötelességét. Azt akarom, hogy ne legyen járvány vagy betegség a városban. Mágori Varga Erzsébet (Uj Szó) TISZTOGATÁS A BUDAPESTI VÁROSHÁZÁN Az államapparátusnak a reakciós elemektől való megtisztítása során — első lépésként — kedden elbocsátottak a fővárostól, a tanitézetekből és a fővárosi üzemekből mindazon tisztviselőket, akiket az igazolási ejárás során feddésnél súlyosabb minősítéssel igazoltak. Az elbocsátás 2882 fővárosi alkalmazottat érint. Köztük van két tanácsnok, tiz főjegyző és húsz tanács jegyző. Borsod vármegyében átépítik a cigányokat. Az uj elhelyezés során Szendrőlád hatáKI VOLT NAGYOBB? Nem tudom én, melyik volt szebb, melyik dicsőbb, melyik nagyobb, az-e, aki Siófokon keztyüs kézzel akasztgatott? Az-e ,aki Orgoványnál bolsevista vérben gázolt, vagy az ,aki Pesten tengelyt Berlin s Róma közt kovácsolt? Az aki a német ármányt Kassán égi jelnek nézte s ámok fővel belevitte országát a harci vészbe? Ki Újvidék szinejavát telepité temetőbe, vagy az, aki Ukrajnában lelt “tengeri” kikötőre ? Mit tudom én, melyik volt szebb, melyik dicsőbb, melyik nagyobb, az-e aki a németeknek megnyitá az ország kaput? Az-e, aki a zsidókat vagonszámra exportálta s az igy szerzett valutákat kimentette külországba ? Az-e, aki hidat rombolt s dögvészt hozott Pest-Budára, vagy aki a sajtót ennen szakállára lenyiszálta ? Az-e, aki nemzetünknek vala félre-vezetője s egy szál ingben hagyott minket hogy elegünk lett belőle. , Nem tudom én, melyik volt szebb, melyik dicsőbb, melyik nagyobb, csak azt tudom, hogy mellettük a gengszterek is angyalok! Kondor László TRANSZFORMÁCIÓ “Nem vész el a természetben semmi sem” Kételkedtem ebben — de ma elhiszem! Veszem tehát ezen tételt alapul: Semmi sem vész el — csupán átalakul. Jegenyefán azt károgja a holló: Citromból lett borkő-sav és nagyon jó! Préselt gipszből (mivel ugyanaz a szin) Lett belőle ezerédes sacharin. Péppé őrölt szóját — minek tagadjam — Viszontlátjuk disznókolbász alakban, Sárgult őszi falevél a viharba' Lehullott ... és lett belőle szivarka. Lisztünket sem nyelte el az enyészet Korpa gyanqnt használjuk az egészet És a jegyes kenyér — mert igy rendelik •— Átalakult s kapunk érte tengerit. Tölgyfát, melyet a favágó ma irtott, Holnap elfogyasztjuk mint fasirtot És a nád, mely vadon nőtt a berekben, Újjá születik a bécsi szeletben. Itt a reakció — még a mételyes, Elnyelte az enyészet? . . . Még kéte- lyes! S hogyha oda dobjuk őket salakul, Végleg elvesz-e? Vagy átalakul?! Pártos Jenő (Ludas Matyi) rában akkora területet biztosítanak számukra, hogy egy-egy cigánycsalád 100—100 négyzet- méter parcellához jut. Az áttelepítést az tette indokolttá, hogy a cigánytelepek különféle járványok melegágyai. Dr. Szentirmay Imre nyugalmazott tanár, aki a nyilas pártban sorozatos előadásokat tartott és a nyilas iskoláztatás vezetője volt; tevékenységével segítséget nyújtott a nyilasoknak a hatalom megtartásához — mindössze nyolchónapi bőr- j tönbüntetést kapott. A HERCEGPRÍMÁS sem KIVÉTEL A Hubert és Sigmond acél és fémárugyár munkássága feliratot intézett a miniszterelnökhöz és tiltakozott a hercegprímás napi politikába való áldatlan működése miatt. A feliratot aláíró munkások kijelen- aik, hogy a hercegprímás visz- szasirja a múltat. Fölhívják a kormány figyelmét, hogy a reakciósokat megrendszabályoz- za és a törvények erejének érvényt szerezzen. Ez alól a hercegprímás személye sem lehet kivétel. IPARI TANFOLYAMOK HADIÖZVEGYEK RÉSZÉRE A népjóléti minisztérium a hadiözvegyek részére fehérnemű és felsőruhavarró ipari tanfolyamokat rendez. Az első ilyen tanfolyam Budapesten nyilik meg. Tartama három hónap, a jó munkaeredményüek részére hat hónap, a kiváló teljesítményűek részére pedig egy év. A tanfolyamok teljesen díjtalanok. Az érdekeltek jelentkezzenek a népjóléti minisztérium hadigondozási főosztályán. NEM FELEJTÜNK Palikát reggel elküldtem haza a lakásunkra és délután 3 óráig nem jött haza, nem tudjuk, mi van vele. Nagyon kérem, legyen olyan szives, nézze meg, ott van-e a lakásban a gyermek, vagy mi van vele. Ezeket mondta Somogyi Béla 1920 február egyik napján. Ugyanis Somogyiék lakását egyszerűen megszállta Bagi siófoki százados, több tiszttársával. Beszállásolták magukat Somogyiék lakásába és ott'fog- tak mindent. Élelmiszert, ruhaneműt, annyira, hogy egy deka lisztet vagy zsírt, de még egy fogkefét sem vihetett magával a család. — Elmegyek, megnézem, mi van a Palikával — mondtam Somogyi Bélának és átsiettem a Budán levő lakásukba. Csengetésemre egy tisztilegény nyitott ajtót. — Nem jött ide ma délelőtt egy kisfiucska? — kérdeztem. — Gyüj jön be — mondta a legény. Beléptem az előszobába, az ebédlőajtóban egy bri- cseszes tiszt jelent meg, akinél a legény jelentkezett: — Százados ur, alássan jelentem, ez a civil keresi a gyermeket. Megszólalt Bagi: — Somogyinak megüzentem, hogy aki ebbe a lakásba beteszi a lábát, az innét el nem szabadul. Ennyit mondott Bagi és intett a legénynek, hogy kisérjen be a belső szobába. Az első szobában két kártyázó tiszt ült az asztalnál. Engem a második szobába kisért a legény, ott találtam a 10 éves Somogyi Palikát, magába roskadva ült a széken. — Mi van veled, Palika, miért nem jöttél haza? — Azért, mert nem engedtek. Azt mondták, majd csaK jön értem valaki és akkor azzal együtt este átvisznek a Hadikba. Hadik! Rémlett fel előttem a hires laktanya. Mindannyian tudtuk, akkor 1919 telén és 1920 elején, hogy a Hadikba
