Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-01-05 / 1405. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND 1946. JAN. 5 A General Motors sztrájk NUMBER 1405 SZÁM HETI KRONIK A A GENERAL MOTORS VEZETŐSÉGE NEM TÁRGYAL A TRUMAN ELNÖK ÁLTAL KINEVEZETT BIZOTTSÁGGAL — ELKESEREDETT HARC A PROFIT VÉDELMÉRE. WASHINGTON — A Gene­ral Motors vezetősége nem haj­landó tárgyalásokat folytatni a Truman elnök által kinevezett “Fact-finding” (tényeket meg­állapító) bizottsággal, miután ez a bizottság első sorban is azt akarta megállapítani, hogy ez a nagy cég megadhatja-e a munkások által követelt 30 szá­zalékos béremelést az automo­bil árak felemelése nélkül? Mint ismeretes, a sztrájkoló CIO szervezett hónapok óta gyűjtött gondos statisztikai adatok alapján kérte ezt a bér­emelést. A sztrájkolok állítása szerint a General Motors a há­borús évek alatt olyan hallat­lan nagy profitot zsebelt be, hogy abból megfizetheti a bér­emelést és még mindig elég magas profitot fog keresni az uj automobilokon is. A General Motors vezetősé­ge ezt az állítást, nem fogadta el, de nem is tagadta, hanem egyszerűen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munká­soknak, vagy bárki másnak is semmi köze sincs ahoz, hogy a cég milyen magas profitot ke­res. Az elnök által kinevezett bizottság első gyűlésén megje­lent a cég Merrit nevű ügyvéde és az alábbi kijelentést tette: A RENDSZERT FÉLTI “Az előttünk álló probléma most már nem csupán bérkér­dés, amelynek elintézése a, mun­káltatók és a munkások közös ügykörébe tartozik, hanem szé­les alapokon nyugvó támadás az amerikai iparok és a “free enterprise” ellen. A General Motors nem hajlandó arra, hogy ebben az irányban uj ös­vényt törjön. Ha fel akarjuk adni a szabad versenyre alapí­tott termelési rendszerünket, amely jutalmazza a hatásossá­got, a találékonyságot és a ter­melést, akkor erre vonatkozó­lag az alapvető törvényeket a kongresszusnak kell meghozni. A General Motors vezetősége tehát ezzel a sztrájkkal kapcso­latban azt akarja elhitetni a közvéleménnyel, hogy az elnök által kinevezett fact-finding bi­zottság elismerésével megszűn­ne a mai tőkés termelési rend­szer. Valószínű, hogy a munká­sok követelése elleni védekezés ezen nemét á National Associa­tion of Manufacturers kutya­szövetség központi irodájában eszelték ki, mert most az or­szág összes nagyobb lapjai ar­ról Írnak, hogy veszélybe került a “private enterprise”, az “amerikai életforma”. Azt hangoztatják, hogy a tő­kés termelési rendszernek a verseny képezi az alapját. Vi- szint a versenyt az irányítja, hogy minden munkáltató maga szabja meg, mennyi hasznot tart elegendőnek, vagy megfe­lelőnek. Mihelyt a profitot akár az állam, akár a munkásszer­vezetek korlátozzák, megszab­ják annak akár a maximumát, vagy minimumát, felborul az egész tőkés termelési rendszer, mintahogyan összeesik az az épület, amely alól kirántják a talapzatot. MIT BIZONYÍTANAK A TÉNYEK A nagy hü-hó mögött azon­ban a tényleges adatok azt mu­tatják, hogy a General Motors valóban meg tudná adni a mun­kások által követelt 30 száza­lékos béremelést és még min­dig elegendő profitot zsebelné­nek be a részvényesek. Az uni­on által beterjesztett statiszti­kai adatokat ugyan a fact-find­ing bizottság nem fogadta el végérvényesen, hanem elhatá­rozta, hogy igénybe veszik azon adatokat is, amelyeket maga a cég szolgáltatott az adóhivatal­nak. A General Motors kereken megtagadta, hogy a bizottság­nak bemutassa a könyveit. “Ha engednénk ennek a kérésnek”, — jelentette ki Merritt ügyvéd, — akkor hozzájárulnánk a free enterprise megszüntetéséhez.” A kevés számú részvények­kel rendelkezők egyike, Miss Ethel B. Du Pont, ( a Du Pont család egyik tagja), mozgalmat indított, hogy a részvényesek kisebbsége ismerje el a fact­finding bizottság jogos voltát. Miss Du Pont erre vonatkozó­lag hirdetést akart közzétenni az ország összes nagyobb ke­reskedelmi lapjaiban, de a leg­több újság nem fogadta el a hirdetést attól tartva, hogy megtorlásban részesülnek a legnagyobb hirdetők, — az autó mágnások részéről. ELÍTÉLTÉK MUSSOLINI LÁNYÁT RÓMA — Mussolini vörösha- ju lányát, Eddát, aki Ciano gróf külügyminiszternek volt a felesége és úgy a férje, vala­mint az apján keresztül nagy befolyást gyakorolt az olasz po­litikai életre, két évi börtönre Ítélték. Az enyhe itélef miatt a bírák azzal mentegetőztek, hogy Edna nagyobb fokú bűneinek bizonyítására nem rendelkeztek elegendő bizonyítékkal. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . A háború ideje alatt legtöb­bet a háborús hősökről olvas­hattunk a kapitalista lapokban. A háborús hősök felépítésében egyik újság a másikat akarta túlszárnyalni és igy nemcsak azokat illették a hősi jelzővel, akik néhány tucat ellenséges katonát megöltek, hanem olya­nokat is, akik elfutottak a harctérről és csak a saját éle­tüket mentették meg. Ezek az újságok annyira hozzászoktat­ták olvasóikat a hősi mesék­hez, hogy most úgyszólván ke­resik a hősöket, hógy feltálal­ni tudják olvasóiknak. Az egyik new yorki újság arról a hős rendőrről ir egy nagyobb cik­ket, aki a megfutamodott tol­vaj után hősiesen lövöldözött. A múlt héten az összes újsá­gok Truman elnök hősiességé­ről zengedeztek dicshimnuszo­kat. És mi volt az a hősiesség? Semmi egyébb, mint az a nagy hősi cselekedet, hogy Truman elnök viharos időben fölült a repülőgépre és édes anyjához repült karácsonyi látogatásra. Hát ez egy szép aktus, de vi­szont néhány millió katona fiú minden habozás nélkül megtet­te volna ugyanazt, ha alkalmat kaphatott volna rá. És aztán azok, akik vezették Truman re­pülőgépjét szintén részesei vol­tak annak a hősiességnek, le nemcsak ők, hanem azok az ez­rek sem kaptak semmiféle hő­si elismerést, akik minden idő­ben és veszélyben viszik a légi postát. Egyszóval Truman nem csinált semmiféle hősiességet és azok a kapitalista újságok, akik ezért hősi diszbe öltöztet­ték ezt éppen úgy tudják, mint mi. Sőt a kapitalista lapok ép­pen azért tartják nagy hősnek, mert nem csinált semmit. De viszont azzal majd nem igen állhatnak a szavazó polgárok elé, hogy azt mondják, látjátok Truman nem csinált semmit, válasszátok meg újra. Sokkal jobb ha egy hőst csinálnak be­lőle • és micsoda erény, hogy szereti az édesnyját, az ilyen csak jó ember lehet. Hogy az­tán ilyen ember van vagy 130 millió az Egyesült Államokban az nem számit. A fő az, hogy a szavazó tömeg azt higyje, hogy a repülés és az anyasze­retet az elnöknél, hősiesség és erény. * * * Arról már elég sokat hallot­tunk, hogy Mindszenthy József a magyar hercegprímás (azó­ta még feljebb avandzsált) pásztorlevelet adott ki, melyben élesen állást foglalt a magyar földreform ellen. Azóta néhány amerikai papi újság teljes egé­szében leközölte ezt a pásztor­levelet, amelyből azt látjuk, hogy minden sora inkább vá­daskodás a jelenlegi magyar kormány ellen. Mi nem szok­tunk a politikai kormányzatok védelmére kellni, de a magyar helyzetben e sorok Írója úgy érzi, hogy valahogyan mégis a nép javát akarják szolgálni, ha a papok ennyire vehemensen ellene vannak. Az amerikai re­akciós újságok a pásztorleve- len fölbuzdulva, már külön gyűjtési akciót és húszezer cse­csemő kelengye kiosztását akar­ják rábízni a hercegprímásra, aki papi segédletével a legna­gyobb szükségben levőknek, a legméltóbbaknak fogja azt ki­osztani. Itt aztán meg kell áll­junk egy kicsit! Pár hónappal ezelőtt a papok a hívőket arra buzdították, hogy ha nincsen* záptojás ott van a kút jó hideg vize, a vörösök és az istentaga­dók részére, ha közelükbe ke­rülnének. Hogyan bizhatja az amerikai magyarság az ilyen papokra, hogy ők válasszák ki, hogy kik a legméltóbbak és kik a legnagyobb szükségben szen­vedők a segélyre? Utóvégre az amerikai magyarság, legalább is igy hirdetik, a magyar népet általánosságban akarja segíte­ni és nem vallási szekták sze­rint. Ha pedig a vallási elgon­dolás szerint számítják kiosz­tani a segélyt, akkor elsősorban az istentagadókat kell a segély- lyel ellátni. Minden vallási hí­vőknek meg van a papja és is­tene és igy a reménye arra, hogy részükre valamit mégis kitudnak imádkozni istentől, akiben hisznek. Az istentaga­dóknak még ilyen reményük sem lehet, tehát világos, hogy csakis embertársaiktól várhat­nak segítséget. Ha tehát a pa­pokra bízzák a segély kiosztást, előbb lesz a papi lakosztályon uj tető, mint a mezitlábos árva gyereken uj cipő. Ez merész állításnak látszik, de csak ak­kor, ha Petőfi véleményét nem ismernénk a papokról. Ismétel­ten hangsúlyozzuk, hogy mi nem akarunk a papok ügyeibe beleavatkozni és azt sem bán­juk, ha naponta kétszer adnak ki pásztorlevelet. Csak azt nem engedhetjük, hogy a pásztorle- vélben olyan ügyekről fecseg­jenek, melyeknek semmi közük a • valláshoz, vagy a bibliához. És bármennyire a magas tu­domány apostolának képzelik magukat, jó volna ha azt is megtanulnák, hogy “suszter maradj a kaptafánál”. * * * Most, hogy mindig nagyobb és nagyobb mértékben látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom