Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-11-17 / 1398. szám
6 oidai BÉRMUNKÁS 1945. november 17. A legfőbb háborús bünösj Irta: Bőhm Vilmos A magyar demokrácia ezer-1 nyi akadálya ellenére, néhány döntő győzelmet aratott. Ledöntötte a magyar feudalizmus Bastille-jét, felosztotta a nagybirtokot és megteremtette a független magyar parasztságot. A konzervatív-reakciós pa- rasztgyülölet, a * feudalizmus szolgalelkü védelmezői “óva intettek a földosztástól, mert ennek következtében a magyar mezőgazdaság megsemmisül.” Nem semmisült meg a mező- gazdaság, ellenben a nagyarányú földosztás mellett még termés felesleg is marad. A második győzelem a demokratikus berendezkedés terén állapítható meg. A bel- és külföldi suttogó propaganda, a reakció, ellenforradalom és fasizmus nyílt és titkos szövetségesei kommunisztikust, diktatúrát, rendőri uralmat és egyéb rágalmakat szórtak a fiatal izolált magyar demokráciára. De a hazugságözön hamarosan szertefoszlott. Az ezeréves történelem a legmélyrehatóbb politikai, gazdasági és szociális forradalma minden vérontás nélkül, szinte . zökke- nésmetesen valósul meg. Mire e sorok napvilágot látnak, lezajlanak a legáltalánosabb, titkos és tiszta törvényhatósági választások, és november 4-én a nemzetgyűlési választások. Hét párt megy az urnákhoz, köztük két ellenzéki, amelyek közül az egyik az utolsó pillanatig támogatta a háborús politikát. Közvetlen közelből szemlélem két náciiga alól felszabadult ország demokratikus újjáépítését. Dánia és Norvégia két ősrégi demokratikus ország. Szörnyű, hogy mit szenvedtek, mit vesztettek emberéletben s anyagiakban. De vesztességeik meg sem közelítik Magyarország sok százezer emberéletveszteségét ,a rengeteg várospusztulást, a remés kirablást. Rendőrségi és csendőrségi szervezetük nem állott a nácirablók szolgálatában. Nem kellett uj közigazgatást, uj rendszervezetet felépíteniük. Nem volt szükség arra, hogy néhány hónap alatt leromboljanak évszázados feudalizmust és megoldják a föld népének szociális problémáit. Tehát sokkal egyszerűbb problémákat kellett megoldaniok. Ennek ellenére, a viszonyok alapos ismerete alapján állítom; nem volt kevesebb “rendellenesség” és zökkenő az átalakulási periódusban, mint Magyarországon. A fiatal magyar demokrácia büszkén hivatkozhat sikereire. Kiállja a versenyt a legrégibb a legjobban megalapozott demokráciákkal. * De van egy probléma, melynek megoldási módszere döntően befolyásolhatja a magyar demokrácia jövőjét. A háborús bűnösök felelősségrevo n á s a már a fegyverszüneti szerződés értelmében is kötelező és becsületbeli problémája a demokratikus közéletnek. De ezenfelül is életbevágó jelentőségű. A kisebb-nagyobb gonosztevők remélhetőleg hamarosan elnyerik kíméletlen büntetésüket. A Sztójayak, Szálasiak, Remény-Schnellerek, Antal Istvánok, Werthek és Szombathelyiek, Feketehalmy Ceidenerek, az Imrédyek és Jarossok, a nevezettekkel szövetkezett tömeggyilkosok, az Endre Lászlók, Bakyak, Kassayak, a kisebb gyilkosok, rablók és tolvajok bandáját már a népbiróságok elé utalták. Kétségtelenül a legkeményebb büntetéssel fogják őket sújtani. * De a 400-500 gonosztevő megbüntetésével és likvidálásával a háborús bűnösök problémája még nem oldódott meg. A rendszert kell megsemmisíteni, amely ezeket a bűnösöket kitermelte és kitermelhette. A Horthy-rendszer, 25 éves ellenforradalmi és fél-fasiszta szelleme termelte ki a, fasizmust a nyilas-bandita rendszert, indított háborút, gyilkolt Ukrainában éppenugy, mint Újvidéken, Budapesten és az egész országban. Az adott tényekkel szemben a belföldön és külföldön a Horthy-rendszer nyílt vagy titkos támogatói és védelmezői nyiltan, vagy suttogó propaganda segítségével “rokonszenv és részvét” offenzivát indítottak a “megtört öreg ember” a “szenilis, tehát ártatlan” fő- bünös érdekében. Bern, Lisszabon, Stockholm, Ankara a főhadiszállásai a Horthy-offenzivának. Kállay milliókat bocsájtott “rendelkezési alap” címen követeinek a rendelkezésére, a magyar nép adófilléreiből. Ezek a volt követek most ebből a pénzből finanszírozzák a magyar demokrácia ellen folytatott hadjáratot. Úgynevezett “disszidált” Sztójay és Szálasi követek testvéri egyetértés és megértés szellemében munkálkodnak, illetve intrikálnak a közös célért: rehabilitálni Hort- hyt, ezzel az ellenforradalmat és végeredményében a fasizmust. Kiváló összeköttetéseik révén befolyásos pártfogóik London, Washington és Páris szalonjaiban tevékenykednek. Ha tevékenységük sikerrel járna, Horthy és rendszerét rehabilitálják, akkor a magyar demokrácia az eddigi sikerek ellenére' csatát veszíthet. De a finoman kieszelt terv nem sikerülhet. Horthy és a rendszere legfőbb háborús bűnösök ! * A tények beszélnek. A Horthy rendszer uralma alatt csak az államfő bizalma és kinevezése alapján került kormány uralomra. Az álparlament többsége bizalmat szavazott mindenkinek — akit Horthy kinevezett. Horthy Miklós nevezte ki a kormány tagjait, ő nevezte ki a hadsereg vezetőit. Semmiféle államakció vagy hadiakció az ő beleegyezése, akarata nélkül meg nem történhetett. Horthy nevezte ki Bárdossyt miniszterelnökké és Werth Henriket vezérkari főnökké. Bárdossy és Werth engedélyezték a német átvonulást Jugoszlávia ellen. Horthy engedélye nélkül soha beleegyezésüket az átvonulásra nem adhatták volna. Tény, hogy Werth Henrik éjjeli kihallgatáson kapta Horthytól az utasítást, hogy a német átvonulást engedélyezze. Horthy sa- játkezüleg aláirt Hadiparancsban utasította a magyar hadsereget, hogy vonuljon be Jugoszláv területre, ezzel felelőssé vált az újvidéki vérengzés szörnyűségeiért is. Horthy alkotmány és törvény ellenére, a parlament megkérdezése nélkül 1941 június 23-án megszakította a diplomáciai viszonyt Szovjet- oroszországgal. Horthy tisztje. Csernek százados, repülőtámadást intézett Kassa ellen s ezzel az ürüggyel hadat üzent — ismét a parlament megkérdezése nélkül —, Szovjetoroszor- szágnak. »Horthy hadiparanccsal magyar csapatokat küldött a magyar határon túlra Szovjet- oroszország ellen. Horthy üzent hadat Angliának. Horthy nevezte ki Kállay Miklóst és kormányát, amely folytatta az indokolatlan, jogosulatlan és alkotmányellenesen megindított háborút Szov- jetoroszország, Amerika és Anglia ellen. Lásd Horthy különböző hadiparancsait ; Horthy beszédét 1942 október 23-án az orosz frontra küldött magyar katonákhoz. Lásd Horthy miniszterelnökének, Kállay Miklósnak beszédeit 1942 november 19-én a főrendiház külügyi bizottságának; 20-án külügyi expozéját; 25-én beszédét a Nemzeti Munkaközpontban és Kállay számtalan más beszédét, amelyekből kitűnik, hogy Horthy és legbizalmasabb embere, Kállay Miklós, tudatosan kergették háborúba a magyar népet ; folytatták a háborút es önző osztályuralmi szempontokból végső katasztrófába döntötték az országot. Horthy Miklós irta alá Sztójay Döme miniszterelnöki kinevezését. Horthy nevezte ki miniszterré Jaross Andort; államtitkárrá Baky Lászlót és Endre Lászlót, a százezrés tömeggyilkosokat. A kinevezési okmányokat meg kell találni, ha eltűntek, akkor azokat tudatosan lopták el, hogy a bizonyítás ne sikerüljön. A magyar népbirósági törvény szerint az 1919. óta elkövetett politikai gyilkosságok is a népbirósággok hatáskörébe tartoznak. A Somogyi-Bacsó gyilkosság Horthy legszemélyesebb intézkedése volt. A Prónay-Ostenburg-Héjjas különítmények gyilkosságait szintén Horthy patronátusa alatt követték el. Az 1919. évi forradalom mártírjait Horthy vésztörvényszékei végezték ki. Horthy indította meg a háborút és Horthy semmit sem tett idejekorán arra nézve, hogy a könnyelműen megindított háborút befejezzék. * Nem tett semmit abban az irányban, hogy Magyarország függetlenségét megvédelmezze. Hűségesen kiszolgálta a németeket 1944. március 19-én' 60.000 német katona, ebből 40.000 Volksbundista csőcselék foglalta el Magyarországot — olyan időkben, amikor több százezer magyar katona állt állig felfegyverkezve az ország határain belül. Horthy adta ki a parancsot, hogy a magyar hadsereg “felesleges vérontás elkerülése céljából ne fejtsen ki ellenállást. 1944. október 15-én tehetetlenül és tehetségtelenül hozzásegítette a nyilas banditákat a hatalomhoz. Ellenállást csak személyi biztonsága érdekében fejtett ki. Végül kiadta proklamáció j át, amelyben Szálasira ruházta a “legfőbb” hatalmat. * Horthy Miklós tehát a legelső és legfőbb háborús bűnös. Az ő rendszere sodorta az országot a végső katasztrófába. Az ő rendszere csatlakozott az olasz fasizmushoz. Az ő rendszere volt a német náciizmus magyarországi előcsapata. Az ő rendszere teremtette meg a szabadságért, szociális haladásért harcoló pártok üldözését és kiirtását. Az ő rendszere honosította meg a politikai internáló táborok rendszerét. Az ő rendszere kezdeményezte a numerus clausust, ő “szentesítette” a különböző zsidótörvényeket, az ő hatóságai fogdos- ták össze százezerszámra a zsidókat és küldték őket a különböző gázkamrákba. Horthy és rendszere képviselte azt a politikai elgondolást, amely törvényszerűséggel a német nácizmus magyarországi uralmához kellett, hogy vezessen, mely a tengelyen, háromhatalmi egyezményen, háborún keresztül német megszálláshoz vezetett. * Horthyt és rendszerét mint a legfőbb háborús bűnösöket kell elitélni. Ha ez nem történik meg, ha a Horthyrendszer bármely enyhített formában feltámadna: a magyar demokrácia megbukik. Hogy ez meg ne történhessék, minden bel- és külföldi ellenakcióval szemben ,a háború legfőbb bűnöseit — Horthyt és rendszerét kímélet nélkül kell pellengérre állítani, leleplezni és elitélni. (Harc) NEM ÁLLTAK KÖTÉLNEK CHICAGO — Az American Veterans of World War II. itteni első konvencióján kísérletet tettek, hogy ezt az uj szervezetet is a munkások ellen ingereljék. Ezen szervezet csak most alakult és azt állítják, hogy már 20,000 tagjuk van. Az első konvenciójukon az egyik delegátus azt indítványozta, hogy a szervezet határozati javaslatban foglaljon állást a zárt műhelyek ellen. Az indítványt azonban 149 szavazattal 1 ellenében elvetették. Ehelyett a konvenció elfogadott egy erős határozati javaslatot, amelyben elitéli Bilbo szenátort faji gyűlöletet hirdető tevékenységéért. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetését is.
