Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-09-08 / 1388. szám
1945. szeptember 8. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI SZENT ISTVÁNTÓL AZ ATOMBOMBÁIG A magyar klerikális szélső reakció ismét nagyon élénk lett. Megint erősen reménykedik abban, hogy az egész világon újra uralomra jut a' maradiság, a bigottság, az “istentől való” korlátlan kapitalista rend és még az irmagját is kiirtják mindannak ami haladás, radi- kálizmus, szabadság, emberi egyenlőség. Nem azt nem hiszi ez a hitvány társaság, hogy az emberiség önként megy vissza a középkorba, önként veszi a nyakába az elkergetett urait, sőt azt sem hiszi, hogy Amerika, Anglia népét vágóhidra lehetne küldeni azért, hogy élősdi királyok, nagytőkések, csaló politikusok újra uralomra kerüljenek, de itt az uj szörny, az atombomba! Csak pár tucat repülőgép és bármely “istentől elrugaszkodott” népet városaival együtt el lehet pusztítani. Sok sok reményük dőlt dugába ezeknek a jó uraknak, az a hitleri álom ,amely a szövetségesek összemarakodásába bízott. A világ túlélte Hitlert, igy a magyar reakció is túlélte a lengyel kérdés megoldását, az angol választásokat, a potsdami értekezlet után szárnytörötten vergődtek és miután a makkal álmodásuk nem vált valóra, Amerika-Anglia nem indult neki a Szovjeteknek, sőt a Szovjet hadatüzent Japánnak, még szorosabbá tette a szövetséget. Mit tehettek a Magyarok Vasárnapja hec-káplánjai és a sameszuk, nem mást mint Zákány plébános ur a “vörösök” által uralt Magyarországot Szent István figyelmébe ajánlotta. Felhívta, hogy a szent jobbal csapjon szét a bolseviki- ek között és állítsa vissza az ezeréves nagy Magyarországot, királyával és papjaival földesuraival együtt. De Győrfi tisztelendő atyánk vagy Szent Istvánba nem bízott, vagy hogy a Zákány szaktársának a zavaros szóvirágait nem érti meg az öreg szent, tekintve hogy olvasni se tudott, hát ő “miért menjek a lábhoz, ha a fejhez mehetnek” elv alapján az egész Magyarországot, szőröstől-bőröstől felajánlotta a Boldogságos Szűz Máriának, Magyarország véd- szentjének és mint tulajdonost felkérte ,hogy * teremtsen rendet a portáján. Nem zavarta a főurat az sem, hogy ebben a felajánlásba már megelőzték csekély ezer éve ,amikor is a Zákány kollegájának a patró- nusa ajánlotta fel a szent szűznek a hazánkat, előzőleg azonban kiirtotta Koppányékat, kik ragaszkodtak a maguk külön magyar istenükhöz. No de ebbe a megbízatásokba mi belenyugodtunk volna, egy csepp kifogásunk sem lett volna az ellen, ha a fenti szentek avatkoztak volna bele Magyar- ország belügyeibe. Ettől nem féltettük volna, hogy a magyar parasztságnak szétosztott föld visszakerül a genry kezeibe, mi elfogadtuk őket mint legfelsőbb irányítókat, de az Isten-gyár üzemvezetői maguk nem hittek a szentek hatásos beavatkozásába és most a bolgár tiltakozás után Bevin és Byrnes uraknak nagy kegyesen, az isteni szeretet nevében az ur eme, jaj de méltatlan szolgái azt ajánlják, högy az “atombombával a kézbe” semmisítse meg Anglia és Amerika a “pánszláv bolse- vizmust”. Éhes disznó makkal álmodik és az oltárt gyűlöletre, gyilkosságra felhasználó papok és cselédeik is makkal álmodnak, kifejezik a meggyőződésüket, hogy Churchill erre hajlandó is volna, de hála a jó istennek és összes szentjeinek, meg az angol munkásságnak, erre Mr. Churchillnek nem sok alkalma lesz. De elég volt a tréfából, amit ezek a Kuklák mondanak azt nem csak a magyaroknak mondják, római irányítás alatt ezt suttogják, ordítják a világ minden nyelvén, a minden val- lásu ^>apok és Íródeákjaik. Változást akarnak Amerika vezetésében, de változást akarnak ezzel előidézni az egész világon. Egy amerikai Churchill, az angolokkal együttesen a háborús hatalmukkal, amely ma a kezükben van, felhasználva az atombombát, visszatudnák lökni az emberiséget a középkorba, olyan rabszolgaságba, melyhez képes a hitleri elgondolás csak majális volt. Ezt a csaholást nem lehet elintézni azzal, hogy nem hallatszik a mennyországba, ha oda nem is, de eljut a híveiknek a fülébe és megfertőzi a gondolkodásukat. Ezt a lélekromboló munkát tétlenül nézni bűn volna a munkásság ellen. Fel kell világosítani a munkás tömegeket mindenütt, a papi maszlag lapok helyett a haladást hirdető munkáslapokat kell a kezükbe juttatni, magyar vonalon a Bérmunkást. Ma a háborús túlórázás megszűnésével, nagyon sokszor a teljes munkanélküliség által felszabadult időnket arra kell felhasználnunk, hogy ezt a nagyszerű munkát elvégezzük. Bérmunkást eljuttatni minden magyar munkás asztalára! Ezzel gátat emelünk a reakció atombombás tervei ellen. A papok, akik halálosan gyűlölik a konkurens vallás papjait, kiktől és a hívőiktől is elvitassák még a mennyei jussukat is, mert más perselybe dobják az adományaikat. Mihelyt az uralmuk veszélyben van, együtt látjuk a reakciós katolikus, református, zsidó, stb. stb. papokat és válvetve védik az uralmi rendszerüket, csak mi különböző platformon álló öntudatos munkások nem látjuk meg a fenyegető veszélyt és ahelyett, hogy összefogva támadnánk rá a közös ellenségre, csak félkézzel harcolunk, a másik kezünkkel egymás torkát szorongatjuk, vagy ami talán még rosszabb, az ellenségeinkkel egységfrontozunk. Nem elvfeladást prédikálok, nem azt hirdetem, hogy adják fel a különböző csoportok a meggyőződésüket, szervezeteikét, de amíg erre módom van, amíg azt bírom, szüntelenül ráfogok mutatni a közös veszélyre, amellyel szemben csak a munkásosztály egységes összefogása tud szembeszállni. A reakció elleni félszivvel és félkézzel való harc már ránk szabadította Hitlert, Mussolinit, Horthyt, Francot stb., ma a veszély sokkal nagyobb és közvetlenebb, a nagytőke készen van a támadsára, hogy szétrombolja a szervezeteinket, lett légyen az IWW, CIO vagy akár AFL és nekünk, kik magunkat joggal nevezzük élharcosoknak, minden támadás esetén a végsőkig kell harcolnunk, ha bármelyik union ellen is történik az. Az egész világra kiterjedő reakciós összefogás ellen a munkásosztály közös frontját kell szembeállítani, magyar, amerikai és nemzetközi méretekben is. Már az úgynevezett maradi szervezetek is kezdik látni a nemzetközi összefogás szükségességét, nekünk ahol ez felmerül mindenütt amellett kell harcolnunk, még ha az nem is felel meg száz százalékban a mi elgondolásunknak. Az atombomba csak addig jelent rettenetes veszélyt, amig az egy nemzet kezében van, mert ezáltal felkelti a többi népek bizalmatlanságát és az építő munka helyett arra kényszeríti őket, hogy időt, pénzt áldozzanak a titok megtalálására és hatásosabb felhasználására. Az atombomba titka és mo- nopolizálása Amerikával szemben bizalmatlanságot, gyűlöletet támaszt, akadálya a nemzetek közötti megértésnek, amely ellen csak egy mód van, felfedni a titkot, szigorú nemzetközi felügyelet alá helyezni az atomenergia termelését és azt a rombolás helyett az építés szolgálatába kell állítani. Az első megdöbbenés után, mind nagyobb és nagyobb tömegek, tudósok .katonák, munkások látják, hogy az atombomba feltalálása milyen szörnyű lehetőségeket nyújt és mindinkább erősödik az az óhaj, hogy annak a háborús célokra való felhasználását és egy nemzet monopóliumát meg kell akadályozni. Ha ez a mozgalom megerősödik és győzelemre jut, akkor a Kuklák, Zákányok, Róbert Oszkárok a maguk ügyét újra csak Szent Istvánra, vagy‘a boldogságos szűzre lesznek kénytelenek bízni, vagy a régi egyházi szokás szerint, alkalmazkodni az uj viszonyokhoz és menteni azt, amit még megmenthetnek. len ami haladás, szabadság, veszélyezteti a nagytőkével szövetkezett papság uralmát. Magyar Amerikában ma a leghangosabbak a papi lapok. Ezek vezetnek az uszításban. A Mi Lapunk tucatnyi papi szerkesztője Chernitzkyvel az élen, a Magyarok Vasárnapjában Kukla, Győrfi, Galambos, Eördögh, Zákány papok végzik az uszítást. A Magyar Egyház, független református papi lap, a papi utasítás szerint készített Jó Pásztor, valósággal ön- tik a gyűlöletet magűkból, igy mi, akik a reakció, az elnyomatás ellen küzdünk évtizedek óta, akár tetszik, akár nem, kénytelenek vagyunk állandóan csuhát porolni, legyen az reverenda, vagy kaftán. A fent irt Zadravecz magyar- ország tábori püspöke volt, aki miatt Chernitzky atya nagyon meg van botránkozva, mert a budapesti Népszava pőrére vet- köztett ő atyaságát, holott ez a Zadravecz Chernitzky szerint egy szentéletü, hazáját szerető pap. Mindig gyanús ha valakit Chernitzky tata szentéletünek mond és ez áll ennek a jó magyar nevű szentéletü Zadra- vecznek az esetében is. Horthy- val együtt indult el mint egyszerű barát, tábori pap. Szegedről az ellenforradalmi hordával kelt útra. Ez a szentéletü pap, aki nagyon ritkán volt józan állapotban, szervezte a fehér terrort Dunántúl, ő uszított a zsidók, radikálisok kiirtására, az ő uszítása alapján szervezték meg a siófoki .később az alföldi tömeggyilkosságokat, de hogy nem feledkezett meg a papi hivatásáról sem, azt az is igazolja, hogy a dunamen- ti parasztok és munkások kivégzésénél nem mint hóhér, hanem mint gyóntató pap szerepelt. A fehér terror intézményesítése után jutalmul kapta a tá- boru püspöki rangot. Azután a gazdag zsidókkal nagyon jóba lett, jó pénzért kitüntetéseket, jó üzleteket közvetített, hogy végül azután aktiv tagja legyen egy pénzhamisító bandának, akik “hazafias“ célokra óriási mennyiségű francia frankot hamisítottak. ült is egy ideig, de Horthy hamarosan megkegyelmezett neki is és a cimboráinak is. Ugy-e milyen jól illik neki a püspöki talár és Chernitzky pártfogása. Remélem, hogy a magyar Népbiróság szintén a pártfogásába veszi a reveren- dás pénzhamisítót. UJ BANKJEGY ZADRAVECZ A Bérmunkás nem direkt vallás ellenes újság. Mi nem háborgatjuk senki vallását, ha valaki úgy érzi, hogy neki a mennyei üdvösség elnyerésére szervezkedni kell, hogy tömeges imával, jóhangu vezetőkkel kell a jóságos istentől kikényszeríteni a jóságot, hát legyen az ő hitük szerint. Hogy mi mégis annyit vagyunk kénytelenek foglalkozni a papokkal és nem a vallással, az azért van, mert a papok most a mennyei ügyek helyett, a nagyon is földi dolgokba avatkoznak bele, a legvadabb uszításokat végzik minden elA Magyar Nemzeti Bank július 16-án megkezdi az uj, 1945 julius 15-iki kelettel ellátott ezerpengős bánj egy eknek a ki- bocsájtását. A sorsolásban 30 dollárt nyert G. Kuhn, Cleveland az 5273 számú jeggyel; 20 dollárt Jós. Fehér, Bridgeport a 22374 jeggyel; 10 dollárt L. Birtalan, Cleveland az 18871. jeggyel és P. Becsi, Philadelphia a 22519. jeggyel, öt dollárokat nyertek: A. Szász, Chicago, J. Mirus, Akron, L. Lefkovits, Cleveland, F. Koos, Terre Haute, F. Takács, Pittsburgh és P. Bécsi, Philadelphia.
