Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-08-25 / 1386. szám

1945. augusztus 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-------------------------------(gb) ROVATA--------------------------­TÁRSADALMI BIZTOSÍTÁS A “mi” gyárunkban nem sok időt engednek az ebéd elfo­gyasztására, de azért egyesek mégis lopnak pár percet arra is, hogy a reggeli újság “head­line”-] ait átnézzék. Amint el­megyek az egyik ilyen munkás mellett, aki nagyon beletemet­kezett az újságjába, meglököm és kérdem: — Nos, mit tanulmányozol olyan szorgalmasan? — Ezt olvasom itt ni, — vá­laszolja és ujjával rámutat egy cikkre, amely felett ezt a ci- met olvastam: “Tenth Birth­day of Social Security”. Ebből aztán én is megtud­tam, hogy most van tízéves év­fordulója a társadalom biztosí­tási törvények elfogadásának. — Bizony ez jó dolog, — mondom, hogy éppen valamit szóljak. Az emberem vállat vont, majd száját is a megvetést ki­fejező módon elcsucsoritotta, aztán mondta: — Mi volna benne olyan na­gyon jó? Egy ismerősöm éppen a multkorában lett 65 éves, be­tegeskedik, hát kérte a nyug­diját. Tudod mennyit kap? Tagadólag intettem a fejem­mel. — Huszon-négy dollárt egy hónapra! Huszon-négy dollárt! Rát lehet abból megélni ?­Szigorúan nézett rám, jelez­ve, hogy jaj lesz nekem, ha , igennel merek felelni. » — Hát bizony abból nem le­het megélni, — feleltem — kü­lönösen nem a mai szörnyű nagy drágaságban. De hát tiz évvel ezelőtt mit kapott volna hasonló helyzetben az ismerő­söd? — Tiz évvel ezelőtt? — ismé­telte meg a kérdésemet, majd felelt is rá: — Úgy hiszem, hogy sem­mit sem. — Úgy van, — feleltem, — semmit sem. És habár tiz év­vel ezelőtt nem volt ugyan ily nagy a drágaság, de azért a semmiből még akkor sem le­hetett megélni. A beszélgetés többi része már nein fontos. Mert ebben a rövid párbeszédben valójában kifejeztük a társadalmi biztosí­tás lényegét. Mert a lényege ennek a problémának az, hogy igen jó dolog, de jelenleg nem kapunk belőle eleget. ÍNSÉGBEN PUSZ­TULTAK EL Az ember életében általában három korszakot különbözte­tünk meg. Az első a gyermek­kor, amikor mások támogatásá­ra szorulunk, másképen elpusz­tulnánk. Ezután következik a felnőtt kor, majd megint az aggkor, amikor megint csak a mások támogatására szorulunk. A természet kitermelte az em­berben a fajfentartási ösztönt és annak egyik megnyilvánu­lása a szülői szeretet. A szülők gondoskodnak gyermekeikről, amig azok képesek lesznek el­tartani magukat. Ez a korha­tár annál tovább tolódik ,minél civilizáltabb valamelyik nép. | Az öregekről való gondoskodás évezredeken át szintén a csa­ládra, a gyermekekre maradt. És szégyen bár, de a civilizáció haladásával mindinkább na­gyobb és nagyobb tömegek hagyták magukra a már kere­setre képtelen öregeket, akik­ről részben a magán, részben pedig az állami jótékonyság gondoskodott, ha ugyan gon­doskodott, de a legtöbb esetben milliók és milliók fejezték be ínség és szenvedések között a nehéz munkában eltöltött éle­tüket. Az aggkori nélkülözés enyhí­tésére kezdték úgy másfél év­századdal ezelőtt a különféle életbiztosításokat. A biztosítás üdvös voltát világszerte felis­merték és a biztosítás a világ egyik legjobb üzletága lett. Az amerikai biztositó társulatok például akkora vagyonra tet­tek szert, hogy ha még egy év­századig ilyen tempóban növe­kednének, csaknem az egész ország az övék lenne. Az utób­bi pár évtizedben a magán biz­tosítók minden ellenzése dacá­ra is számos országban beve­zették a kötelező állami bizto­sítást. Különösen a skandináv országok jártak elől jó példá­val. Végre 1945-ben Roosevelt “New Deal” adminisztrációja az Egyesült Államokban is be­vezette. AZ ÁLLAM FELELŐSÉGE Az amerikai társadalmi biz­tosítás azon alapelv elismeré­sén nyugszik, hogy az állam felelőséggel tartozik azokkal szemben, akik saját hibájukon kívül képtelenek eltartani ma­gukat. Ilyenek tehát a kiskorú­ak, az öregek, a munkanélküli­ek, a vakok, stb. Éppen azért a törvénynek mai neve nem is “Social Security”, hanem “Old- age ad Survivors Insurance”, vagyis “öregek és hátramara- dottaik biztosítása”. Az eredeti törvényt 1935 augusztus 14-én fogadták el. Már 1939-ben javítottak rajta, az elnök (tehát a kormány) most újból javítást sürget. A jelenlegi törvény értelmében minden, — a törvény alá eső munkás keresetének egy száza­lékát fizeti a biztosításra. A többit a munkáltató és az ál­lam fedezi. Ez tehát nem jóté­konyság, hanem éppen olyan biztosítás, mint a magántársu­latoknál kötött, csak éppen jó­val előnyösebb a munkásra néz­ve. Ezért a befizetett egy szá­lék keresetért (a háború miatt elmaradt az emelése), ha 65 éves lesz és bizonyos összeget már befizetett, élete végéig tar­tó nyugdijat kap. De nyugdi­jat kap a felesége is, ha elérte a 65 évet, avagy az özvegye, kiskorú gyermekei, esetleg a szülei, ha még életben vannak. Ezért nevezik ezt a törvényt aggkori és hátramaradottak biztosításának. Tekintettel arra, hogy ez a törvény nem régi és igy az idő­sebb emberek nem fizethettek be eleget, mire elérték a 65 évet, ezek számára bizonyos skálát állítottak össze. De azon- ! i kivül is a biztosítás utáni járu­lék nagyságát a biztosított ál­tal befizetett összeg adja meg. Ennek részletes ismertetésére majd más alkalommal visszaté­rek, mert fontos, hogy minden munkás tudja, mi jár neki, ha elérte a 65 évet. A TÖRVÉNY FOGYATÉKOSSÁGAI Most csak nagy általánosság­ban foglalkozom a törvénnyel és fel akarom említeni azon adatokat, amelyeket a tiz éves évforduló alkalmából nyilvá­nosságra hoztak. A törvénynek három hibája van, amit lehe­tőleg orvosolni kell.. Az első, hogy még mindig nem terjesz­tették ki a munkások bizonyos rétegeire, mint a farm munká­sokra, házimunkásokra, stb. A másik rövidsége, hogy a pihe­nési életkor igen magas. Hat­vanöt évet sok munkás nem ér meg. És ha megéri is, nem so­káig élvezheti a pihenést. Ezt a korhatárt fokozatosan lejebb kell szállítani. És végre a har­madik baj az, hogy a biztosítá­si járulék igen kicsi, amiből je­lenleg tényleg nem lehet meg- éln. Annak legalább is a létmi­nimumot kellene elérni. Termé­szetesen a fiatalabb munkások, akik több éven át fizetik majd a biztosítást, nagyobb járulé­kot fognak kapni. Mindazonál­tal jelenleg ez a leggyengébb oldala az amerikai társadalmi biztosításnak. De azért mindezen rövidsé­gei dacára sem szabad lekicsi­nyelnünk a dolgot. A Social Security törvények jeleleg 70 millió munkásra terjednek ki. Már eddig, vagyis az első tiz év alatt a biztosítás különböző ágaira kifizettek 8,750,000,000 (8 és háromnegyed billió) dol­lárt. Ez év julius elsején 1,285,000 munkás szerepelt az aggkori biztosítást húzók lisz- táján. Aggkori segélyre az el­múlt évben 285 millió dollárt fizettek ki a havijárulékokban és azonkívül 91 milliót végkie­légítés gyanánt. Az aggkor biz­tosításra a munkások és a munkáltatók által befizetett összeget külön alap, úgyneve­zett “trust fund” módra keze­lik, amely kamatot hozó. A múlt junius havi zárlatnál ez az alap 6,613,400,000 dollárt tett ki. A háború következtében sok ember nem vette igénybe az aggkori segélyt, hanem tovább dolgozott. Ezeknek a számát 750,000-re becsülik. Ezeknek nagy része most, a háború be­fejezte után visszavonul a munkától. Ugyancsak a mun­kanélküliek száma is meg fog szaporodni. Ezért a Social Se­curity iroda számítása szerint a következő két-három évben ez az intézmény körülbelül há­rom és fél millió egyénnek vagy többnek fog fizetni járu­lékot. Ezen számadatok eléggé mu­tatják, hogy a társadalmi biz­tosítást nem szabad lekicsinyel­nünk, ami viszont nem jelenti azt, hogy elégedjünk meg vele úgy, amint van, hanem töre­kedjünk arra, hogy tovább és tovább fejlesszük. KÉRJÜK OLVASÓINKAT, AKIKNÉL VANNAK KIS JE­GYEK, HOGY AZOKAT SÜR­GŐSEN KÜLDJÉK EL. BÚCSÚ ESTÉLY A magyar IWW-isták,és Bérmunkás olvasók clevelandi társas összejöveteleinek egy­ik legaktívabb munkása a Bercsa család Californiába készül letelepedni. Ebből az alkalomból SZEPTEMBER 1-én, szombaton este a Buc­keye Roadi Ifjúsági terem­ben BÚCSÚ VACSORÁT tar­tunk, amelyre lapunk olvasó­it ezúttal is meghívjuk. A résztvenni óhajtókat kérjük, hogy legkésőbb e hó 25-ig jelentsék be szándéku­kat, hogy a bevásárlást meg­tudjuk tenni. Ezen az estén üdvözöljük azokat a delegá­tusokat is, akik az ország különböző részeiből érkeznek a másnapi országos értekez­letünkre. Köszönettel vesszük, ha a Munkástársnők egy-egy tá­nyér süteménnyel segítik a két napi élelemezést. AZ OLASZ GYARMATOK LONDON, aug. (ONA) — Szövetséges körökben az a hir járja, hogy az angol kormány elkészítette tervét a volt olasz gyarmatok jövőjére vonatkozó­lag. E terveket akkor fogják a nyilvánosságra hozni, ha majd a postdami határozatok értel­mében a Szövetségesek Olaszor­szággal megkezdik a béketár­gyalásokat. Egy köb-incs víznek a súlya 0.03617 font. A múlt évben az amerikai vasutak 95 billió utas-mérföl­det szolgáltattak és 737 billió tonna teher-mérföldet szállítot­tak. ÉPITŐGÁRDA 1944-45-re befizettek: A. Alakszay, Van Nuys .. 9.00 Barcza G., Bridgeport ..... 6.00 Buzay J., Cleveland .........12.00 Detky St., Phila ............... 6.00 Decsi L., Akron ............... 8.00 Engli J., Cleveland ...........12.00 Farkas I., Akron .............12.00 Fishbein L., New York ....12.00 Fodor J., Cuy. Falls .......12.00 Gáncs L., Carolina ...........12.00 Geréb J., Cleveland .........12.00 Hering P. Buffalo ...........12.00 Károlyi S., Bridgeport .... 2.50 Krajnik B., Trenton ....... 3.00 Kucher A., Pittsburgh ...12.00 Kollár J., Cleveland .......12.00 Kovách E., Cleveland ..... 4.00 Kanchar J., Bay City .....12.00 J. Kozsány, Saratoga .....12.00 Lefkovits L., Cleveland ...12.00 Lelkó A., Pittsburgh .......12.00 J. Lisszy, Phila...................10.00 Mogor J., Cleveland ......... 5.00 Munczy J., Cleveland ...... 5.00 Mácsay J., Detroit .......... 6.00 Molnár A., Cleveland .....12.00 Pataky J., Brooklyn ......15.00 A. Patchy, Duarte .......... 7.50 Pika P., Chicago .............10.00 J. Policsányi, Elm Grove 12.00 L. Rost. Phila.................... 6.00 J. Reppman, Detroit .......12.00 M. Stefankó, New York „12.00 Szilágyi J., Cleveland .... 8.50 Székely S., Cleveland ....... 5.00 J. Varga, Cleveland ...........5.00 Visi I., Detroit .................12.00 Vizi J.. Akron ................... 9.00 Zára J., Chicago ...............12.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom