Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-08-11 / 1384. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1945. augusztus 11. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2.U0 ^ne Year .......................$2.00 Félévre .......................... 1-00 Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy .................. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ____.... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. 0. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alájegyzett »ikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE A berlini konferencia (gb.) A “Big Three” berlini, — jobban mondva potsdami konferenciájáról kiadott több mint 6000 szóból álló beszámoló kevés uj dolgot vetett napfényre. A 14 pontból álló jelentés csaknem minden pontjáról sok szó esett már s most Truman, Stalin és Attlee csak a végső pecsétet ütötték a már előbb hozott határozatokra. Ilyen régi határozat, vagy megállapodás volt, hogy Németországból büntetés gyanánt agrár államot csinálnak. Megfosztják az iparától, nem engedik, hogy repülőgépeket, hajókat, ágyukat, stb. csináljanak. Sőt gyárakat is csak olyanokat fognak meghagyni, amelyekben ilyen hadiszereket nem lehet majd csinálni. Azonkívül igen hosszú ideig megszállva tartják Németországot, — már amit meghagynak belőle, hogy a német népet “átneveljék”. Mindezeket már régen ismerjük. Most csak mégegyszer megerősítették, hogy ezen terveket keresztülviszik. Miután Németország nagyon szegény termelő terület kétségtelen, hogy a német nép generációkon tartó nagy nyomorral fog fizetni azért, mert hatalmat adott a náci dögvésznek. Egyben kimondotta a “Big Three” a háborús bűnösöknek szigorú megbüntetését is. így remélhető, hogy az emberi történelem legnagyobb gonosztevői elnyerik büntetéseiket. Németország feldarabolásán és a németek megbüntetésén kívül azonban nagyon sok elintézetlen ügyet teljesen érintetlenül hagyott a konferencia. Ilyen ügyek például a csatlós államoknak adott békefeltételek, Ausztria és Trieszt sorsa, az olasz gyarmatok jövője, stb., elintézetlenül maradtak. Ezeknek elintézésére Franciaország és Kina bevonásával a külügyminiszterek állandó tanácsot fognak alkotni. így tehát a külügyminiszterek már előre el fogják intézi a kisebb országok határait és egyéb politikai problémáit, nehogy a béketárgyalásoknál olyan marakodás fejlődjön ki, mnt tapasztaltuk 1918-ban. A berlini konferenciának csak egyetlen pontja okozott drámái hatást. És ez az a határozat, amit Spanyolországra vonatke* zólag hoztak. Ezen határozat mindjárt mutatja azt is, hogy mit jelent az angol kormányváltozás világpolitikai szempontból. Az uj “Big Three” kimondotta, hogy Franco Spanyolországa nem illetékes felvételre az Egyesült Nemzetek soraiba, mert az alakulása, a fasizmusnak tett szolgálatai és egész rekordja mutatja demokrata ellenes voltát. Ez a határozat kétségkívül siettetni fogja Franco bukását. . , A komuniké háromszor is említést tesz a sajtoszabadsag megerősítéséről és bejelenti, hogy a közeljövőben amerikai újságírók is meglátogathatják az összes megszállt területeket, ahonnan teljesen szabadon küldhetnek jelentéseket. így remélhetőleg hogy Magyarországról is rövidesen bővebben fogunk hallani. . A munkásoknak jár az elismerés (gb.) A világ egyik legnagyobb iparvállalata, a General Motors korporáció oldalas hirdetésekben értesítette az amerikai közönséget, hogy 20 millió dollár költséggel egy uj kísérleti telepet épitet Detroit városban. Mint a hirdetésben állították, ezt pusztán azért teszik, mert “nagyobb mértékben kívánják szolgálni a vásárló közönség érdekeit.” A hirdetésben eldicsekednek, hogy ez a cég mar eddig is a legkiválóbb automobilokat, Diesel motorokat és egyéb gépeket készítette, de az uj kísérleti állomás segélyével az automobil technikát a lehető legmagasabb tökélyre fogják fejleszteni. Természetesen a General Motors tulajdonosai ezért nagymérvű elismerést kérnek maguknak. .... Ugyanazon lapokban, amelyek a nagyhangú hirdetést hozták, kis eldugott hirt találtunk arról, hogy a General Motors már régebb idő óta megtagadott mindenféle fizetésemelést a munkásainak, dacára a folyton emelkedő drágaságnak. Sőt mi több, igen sok munkást elbocsájiottak egyik department bői, majd felvették őket a másikba, de már KISEBB FIZETÉSSEL. Sok esetben a munkás teljesen azonos munkát végzett két departbentben, de azért a fizetése leesett, ha a munkát az uj departmentben mondjuk már nem repülőgép részekre, hanem automobilra végezte. A bérlevágások olyan mértéket értek el, hogy végre a War Labor Board is közbelépett es ab ily munkásoktól nem hagyta megvonni a vakációs kedvezményt, mint ahogy a cég tervezte. Szóval ez a társaság éppen úgy, mint a többiek, csak a munkásaik túlságos kizsákmányolásával szerezték a nagy profitot, amiből most 20 milliós újabb befektetést eszközölnek. De nem azért, hogy a közönség érdekeit szolgálják, hanem azért, HOGY MINÉL TÖBB ÚJABB PROFITOT SZEREZZENEK. Ha jár valakinek elismerés azért, hogy ezt a kísérleti telepet fel lehet állítani, akkor azt a General Motors munkásainak kell adni, akiknek munkája felépiti az uj laboratóriumot éppen úgy, mint ahogyan felépítette a General Motors összes ipartelepeit és a részvényesek összes gazdagságát. Ne higyj munkás... (gb.) A legrégibb közmondások egyike igy szól: Ne higyj a görögnek, még ha ajándékot hoz sem. Csaknem hasonló ehez a “Ne higyj magyar a németnek” kuruc korabeli figyelmeztetés. Önkénytelenül az ily jelentőségű szólamok jutottak eszünkbe, amikor az LPA (Labor Press Association) egyik hírét láttuk, amelyben arról számolnak be, hogy az amerikai Chamber of Commerce (Kereskedelmi Kamara) tagjai 2,658 szavazattal 42 ellenében kimondottak, hogy sürgetni fogják a kongresszustól azon törvények meghozását, amelyek a munkás unionokat a trustellenes törvények alá helyezik. Másszóval a Chamber of Commerce tagjai ilyen óriási szótöbbséggel szavaztak arra, hogy támogatni fogják a munkásellenes törvényekért folyó propagandát. Mert a szóbanlévő törvényjavaslatoknak célja a Wagner törvények érvénytelenítése és a szervezkedési jog eltiprása. Mindenféle körülírás csak frázis a való tény eltakarására. Alig hat hónappal ezelőtt a Kereskedelmi Kamara elnöke, Erick Johnston, hosszasan tanácskozott William Green és Phillip Murray szakszervezeti vezérekkel. Megállapodták a “tőke és a munka uj alkotmányában”. Nagyhangon hirdették, hogy most már találtak olyan formulát, amelynek segélyével ki lehet egyenlíteni a munkások és a munkáltatók között felmerülő minden ellentétet. Johnston akkor azt hangoztatta, hogy a Kereskedelmi Kamara tagjaitól nyert utasiást az ily “alkotmány” megalkotására és élesen támadták a National Association of Manufacturers (NAM kutyaszövetséget), hogy nem csatlakozott hozzájuk. Ez a szavazási eredmény azonban azt mutatja, hogy a Chamber of Commerce tagjai éppen olyan reakciósak és munkásellenesek, mint a gyárosok kutyaszövetségének tagjai. A Johnston féle komédia csak a munkások félrevezetését célozta és a két nagy szakszervezet vezetői bedőltek neki. A Chamber of Commerce tagjainak ez a munkásellenes állásfoglalása mutatja, hogy a föntebb idézett szólamok mai, helyes formája ez: Ne higyj munkás a munkáltatónak! ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a vitán munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba Heoltani ama tévhitet hogv a munkáltatókkal kö zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkba: “LE A BFR RENDSZERREL'’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikoi a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel ,r „t társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom? keretein bein?
