Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-08-04 / 1383. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1945. augusztus 4. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W, Előfizetési árak: Egy évre ...................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Egyes szám ára ........... 5e Gsomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: vne Year .......................$2.00 Six Months _________ 1.00 Single Copy ........... 5c Bundle Orders ___ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alá jegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Lindberg újabb szereplése (gb.) Charles A. Lindbergh, a hires repülő, aki világhirne- ves lett 1927-ben, midőn New Yorkból Párisba repült 33 óra alatt, de aki igen sokat veszített nagy népszerűségéből, midőn később fasizta természetű propagandát fejtett ki, most tért vissza Európában töltött két havi “tudományos“ útjáról s első dolga az volt, hogy itt újból a reakció szolgálatába állt. Lindbergh az ország egyik legreakciósabb lapjában, a Chicago Tribune-ben nyilatkozatot adott le, amelyben bejelenti, hogy két hónapot töltött Európában, ahol az “ellenség repülő technikáját, de különösen a rocket és a jet-propeller gépeket tanulmányozta.” Kétségkívül elsőrendű szakember arra, hogy ilyesmit tanulmányozzam Azonban a nyilatkozatban egy szót sem mond arról, hogy mennyire fejlesztették ki a nácik a repülés technikáját, — aminek tanulmányozására Európába ment és amihez értene, hanem hosszasan beszélt arról, hogy az európai civilizáció szerinte milyen nagy veszélyben forog, Európa forradalmak előtt áll és hogy “Európában a náci diktatúrát most a kommunista diktatúra váltotta fel, tehát az egész urópai civilizáció szétomlásnak indult.” Ezért ugyan nem kellett volna Lindbergnek Európába menni, mert ilyesmiket mondott "talár ő évekkel ezelőtt is. Azonban ez a nyilatkozata mutatja, hogy a nácikhoz hasonlóan az amerikai reakció is érti, miként kell az ilyen népellenes propagandának a “tudományos” színezetet adni. Szaporodnak a munkanélküliek (gb.) Ezen sorok Írásának idején mind gyakrabban halljuk a híreket, hogy az ország különböző részeiben nagymennyiségű munkást tettek le, noha a háborút még nem is fejezték be. Azonban az európai harctér megszűnése a haditermékek igen nagy tömegét feleslegessé tette. A japánok elleni háborúra a jelenlegi hadigyárak egy része is elegendőt termel, igy egyes gyártelepeket egészen lezártak, vagy le fognak zárni a közeljövőben, más ipartelepeken pedig a termelés mennyiségét szállították le s ennek arányában igen sok munkást bocsájtottak el. A Department of Labor statisztikai hivatala csak hónapok múltán adja ki a munkanélküliek számát, amikor az ilyen számadat már régen idejétmulta. így a jelenlegi munkanélküliséget nem áll módunkban megítélni, de az unionok jelentéseiből Ítélve már legalább is két millió munkás szaladgál munka után. Szakszervezeti lapok kimutatása szerint a munkabeszüntetés jóval nagyobb arányokat öltött a nyugati partokon, mint a keleti ipari központokban. Ennek oka leginkább az, hogy a nyugaton nagy earoplán és hajóépítő gyárakat állítottak fel, a háború jelen fordulata következtében azonban úgy repülőgépet, mint hajókat keveset vesztenek, aminek utánpótlására nem kell annyi munkás, hogy az uj nagy gyárakat teljes üzemben tudnák tartani. Azért százezer számra tették le a munkásokat úgy a repülőgép, mint a hajóépítő gyárakban, valamint az ezekkel összeköttetésben lévő más ipartelepeken. Az ily nagymérvű munkás- letételek természetesen súlyos csapást jelentenek nemcsak a munkásosztályra, de általában az amerikai nép közjólétére is, mert a letett munkások elvesztik vásárlóképességeiket. De ezzel együtt olyan mértékben esik a békebeli áruk vásárlása, tehát a termelése is. Ha ez a folyamat sokáig tart, akkor beáll a nagy ipari válság, amely a nagy néptömegek számára Ínséget, nélkülözést jelent. * Még csak nem is olyan régen a nemzetgazdászok azt hirdet- ték, hogy az ország jóléte a munkáltató osztály gazdagságától függ Az ily nemzetgazdászok az ország vagy a nemzet jólétét elválasztották a NÉP jólététől. Ez utóbbival mitsem törődtek, mert a dolgozó népet, — akár mint rabszolgák, jobágyok vagy ipari bérrabszolgák, csak ezen gazdagság egyik részének vették. Azt tartották, hogy minél több jobágya volt a földesuraknak, annál nagyobb vagyonnal rendelkezett, tehát az általa uralt területet is gazdagnak nyilvánították, bármilyen nyomor közepette éltek is a végtelenül kiuzsorázott jobágyok. Ma már a NEMZET, vagy az ORSZÁG JÓLÉTE helyett a NÉP JÓLÉTÉRŐL beszélünk. A dolgozó népek életszínvonala, élet standardja adja meg valamely ország jólétének a fokát. Ez pedig, mint a múlt bebizonyította, a munkások vásárló (fogyasztó) képességétől függ. A munkanélküliség, vagy még inkább az, ami előtt állunk, meg fogja mutatni, hogy vájjon a mai fejlett termelési eszközökkel, de azoknak a magántulajdonban való tartásával fel le- het-e tartani a munkások vásárló képességét. Azt látjuk, hogy a munkáltató osztály gazdagsága megmaradt, de a népmilliók annak dacára is Ínségbe kerültek. Mindazonáltal még ma is igen sokan ezt az elavult gazdasági rendszert hirdetik és védelmezik. Maga az állam is ezt az elvet követi, midőn a háborús célokra épített nagy ipartelepeket magánkézre juttatja. Gazdagságot adnak a munkáltatóknak, hogy azok foglalkoztassák a munkásokat, vagyis adják tovább egy részét a rájuk ruházott kincseknek. Azonban, mint láttuk, ezt csak akkor tehetik, ha újabb gazdagságot (profitot) ' nyernek, aminek azonban útját állja az, hogy a munkásoknak, nincs vásárló képességük. A legutóbbi ipari válság teljesen a mélység partjára tolta a mai tőkés termelési rendszert. A lezuhanástól csak a háború mentette meg. Az öntudatos munkások aggódva figyelik, hogy vájjon az újabb ipari válság mit hoz? Lesz-e elég ereje és bátorsága a munkásságnak, hogy a régi gazdasági elvvel együtt magát a profitra való termelési rendszert is megszüntesse? Lesz-e elég ereje és bátorsága átvenni az iparok irányítását, hogy a teljes munkaüzemmel fentartsa a munkásság vásárló (fogyasztó) képességét és azzal a már elért életszínvonalát, avagy újból a gyilkolás, a pusztítás fegyvereihez folyamodik, hogy biztosítsa a munkáltató osztály gazdagságát abban a bal hiedelemben, hogy azzal a “nemzet gazdaságot” emeli. Azt a nemzeti gazdaságot, amiből a termelők nem részesülnek, hanem maguk is csak a gazdaság részévé, a mások javait felhalmozó eszközökké lesznek. HA A HÁBORÚ PUSZTÍTÁSAIVAL IS IDE ÉRT VOLNA Az elmúlt szombaton, julius 25-én, a reggeli órákban New Yorkot erős köd tartotta megszállva, amely hozzájárult ahoz, hogy egy szabálytalanul alacsonyan repülő B-25-ös katonai repülőgép bele ütközött a világ legmagasabb épületébe az Empire State Buildingbe. Hogy a balesetnek csak 19 halottja és vagy harminc sebesültje van annak tudható be, hogy az épületben levő sok ezer iroda és egyéb helyiségek, a korai órákban még üresek voltak. FELÜLFIZETÉST ADTAK 1945. julius 28-ig: J. Hudik, Cleveland ......... 1.00 B. Krajnik, Trenton ....... 2.00 Mrs. J Weidinger, Manay. 5.00 Philadelphia lapolvasók .... 2.00 J .Bischof, Akron ................50 F. Paul, Newark ............. 2.00 New Yorki lapolv. pik. 22.00 J. Bognár, Cleveland ............50 Irma Phillips, So Bend .... 3.00 B. Swimmer, New York 1.00 J. Kish, Los Angeles ..........50 E .Láncz, Cleveland ...... 1.00 J. Kovacsik, Oberlin ...... 2.00 ELV1NYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltat! osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir lak akikből a munkáltató osztály áll.E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek birtokukba veszik a fó'ldet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbem osszpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik „arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyek a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehet öve teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc eseten egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató esz- talynak a munkasokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös erdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai besűrítessek a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala- melyik osztályában, így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének i6Kinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi RENDSZERRELf,f0rrada mi Je SZOt ,ríuk a zaszlónkra: “LE A BÉRA munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor amikor a bérrendszer mar elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az síi társadat«™ szerkezetet építjük a rég: társadalom keretein helüi
