Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-12-15 / 1402. szám
1945. december 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal A General Motors sztrájk a véeefelé iár (Vi.) Az utóbbi napokban úgy látszik, hogy a General Motorsnál dúló sztrájk vége- felé jár. December 5-ikén nagyon misztikus találka után, amelyre még a General Motors elnöke is elment Pittsburghba, megkezdték az újabb tárgyalásokat és mindkét fél hamaros megegyezésről beszél. Ez a dolog leginkább azért történt, mert az elnök olyan törvényjavashlatot tett a törvényhozók elé, amely még bonyolultabbá tenné a munkás és munkáltató közötti osztályharcot. Ezt sem az uniók, de még a profitjukat féltő gyárosok sem akarják. Mindkét oldalon van sok takarni való, de az elnök ajánlata szerint, nem hogy megoldás lenne az uj javaslat, de még rosszabb mint a mostani Smith-Connaly törvény. Azonban Murray, a CIO elnöke elég logikusan kimutatta, hogy a munkásság harcaiban, mint a háborúban is, a gyors és meglepetésszerü támadás legjobban biztosítja a győzelmet. Úgy az elnök mostani ajánlata, mint a Smith-Con- nally törvény, melyről elismerik, hogy nem ér semmit, csak ezt a gyors és meglepetésszerü támadások lehetőségét akarja a munkásságtól elvenni. A gyárosok rettegnek attól, hogy ä kormány, vagy akárki más az üzleti könyveket felülvizsgálhatná. így mindkét fél elégedetlen az ajánlattal. Azonban a gyors megegyezési lehetőségnek, még az a magyarázata is meg van, hogy Murray kimutatta egy rádió beszédében, hogy az autó ipar, mint minden más ipar, visszatartja az árukat a piacokról, ne hogy adóban kelljen valameny- ' nyit azokból visszafizetni. Ezen nyílt és könnyen bebizonyítható vád, megijesztette a General Motors és más nagy iparok gazdáit. Nem akarják, hogy ezt gyakran hangoztassák, vagy hogy ezen nagyon is közismert dolgokat megvizsgálják. Egy másik törvényellenes dolog megvizsgálását már követelte az union. Ugyanis a General Motors azt kérte az uniontól, hogy olyan alkatrészek gyártását engedjék meg, melyeket más automobilok részére gyárt a General Motors. Ezzel napfényre jött, hogy a 250.000 munkás közül, valami 60.000-n olyan alkatrészeken dolgoztak, amelyek miatt más kombinációhoz, trusthöz tartozó autó társulatok is a General Motorstól függnek. Nem dolgozhatnak, ha nem kapják ezt a fontos alkatrészeket a General Motorstól. Másszóval a közel egy millió munkást foglalkoztató autó ipart a General Motors uralja, ezen törvényellenes truszt kontrolon keresztül. Ez viszont a trustokat tiltó törvényekbe ütközik és ha alapos vizsgálat folytán ezt nyilvánosságra hozzák ,akkor még a General Motorst meg is büntethetnék vagy 50.000 dollárra, mint a Standard Oil trustöt ilyen kontrol miatt, melyet a hadi dolgok gyártásának a megakadályozására használtak ,a nácikkal való egyezményük alapján. A General Motors nem az 50.000 dollár pénbirságtól fél, hanem a kellemetlen lámpafénytől, melyet a vizsgálat ideje alatt rájuk tartanak. Az ilyen erős lámpa, vagy napfénytől félnek a sötétségben bujkáló alakok és állatok. Az igazság megismerése, vagy megismertetése, közelebb hozná ezen rabló trus- tok csúfos végét. Az Egyesült Államokban 2 millióra tehető a krónikus iszákos (részeges) emberek száma. A szeszes italokat szeretők, — de krónikus részegeseknek nem minősíthetők száma 38,000,000. A LABOR-MANAGEMENT KONFERENCIA WASHINGTON — A Labor- Manágement konferencia négy heti tanácskozással semmi érdemleges eredményt nem tud felmutatni. Az egyik washingtoni újságban erre vonatkozó gúnyos hirdetés jelent meg. A hirdetés a lapokban közzétett szokásos gyászjelentést utánozta. Széles gyászkeretek között csak ennyit Írtak. “Négy heti szenvedés után nagy fájdalmak között kimúlt az L-M Konferencia. Utódok nem maradtak.” Négy heti tanácskozás után abban egyeztek meg, amit soha nem is vitattak, hogy ajánlani fogják a munkások alkalmazását minden nemzetiségi, vallási, szin vagy faji megkülönböztetés nélkül. Végre aztán megegyeztek abban is, hogy minden elfogadott határozat csak úgy lesz érvényes, ha azt egyhangúlag fogadják el, mert akkor egyik csoport sem mondhatja, hogy a határozatot rákényszeritet- ték; Ezen nagyszerű határozat elfogadása után azonban kisült, hogy nincs .semmi olyan határozatuk, amit mindannyian el- f r\ crc\ rl Vi o á n q Ír összeget, az egy-egy -dollárt, miközben folyton hallhatták a doktor dicsérő époszait a képeslapokról, meg a “zsidógyerekek” aprehendálását, hogy “mennyire üti őket a guta mérgükben”. Valóban szánalmas látvány volt igy a doktor részemre, amint szivarját mindenáron meggyujtani igyekezett, de dugába dőlt minden próbálkozása, mert csőréből állandóan eloltotta az a bizonyos váladék a tüzet. Végignéztem elzüllött alakján, szutykos ingén, piszkos és zsíros ruháján, miközben pökhendien antiszemitáskodott.. íme itt ül előttem egy doktor a “magyarság koszorús költője”. A doktor és én. Én az illemre tanított paraszt, aki nem mondhatom meg neki, hogy “doktor törülje meg az orrát” azután szidhatja a zsidókat, mert idősebb volt nálam. Mig ezeken tűnődöm, belép az üzletbe egy Amerikaszerte ismert művész ember. A doktor gyorsan összecsomagol és reszketős, megtört alakját tovább vonszolja. A művész bizonyára ismeri a doktor rovott múltját, mert lesújtó szavakkal kiséri. A doktor szapora léptekkel méri az utat a hideg őszi esőben az alsó Buckeye roadon. . . . tudja Pál . . . Az Egyesült Államokban 1944-ben 2,735,000,000 gallon szeszes italt fogyasztottak el, ami körülbelül 20 és fél gallon fejenkénti fogyasztásnak felel meg. A DOKTOR Vén toprongyos, vánszorgó figura a doktor. Madár csőre, apró ravaszkafii szemei a ha- zafiság és az antiszemitizmus összes tulajdonságait tükrözi vissza. A hazafisága Horthy keresztény kurzusának bélyegét viseli magán, mig antiszemitizmusa nehezebben határozható meg, mert pökhendi “zsi- dógyerekeskedése” erősen tendál Szálasiékra. Azonban az sincs kizárva, hogy az amerikai magyar sötét reakciónak kíván vele szolgálni, akinek jóvoltából néha-néha még fölönthet a garatra. Ezelőtt húsz évvel láttam először a doktort. Valami Ló- rántffi Női Egylet segítségével öltöztette föl Akronban egy barátja. Úgy tudom néhány százast is nyomtak a markába azon reményben, hogy majd kikupái, de már akkor beleevett a fene “A magyarság koszorús költőjét” megmenteni nem lehetett. Azóta már sokszor és sokhelyütt öltöztették föl a doktort, de mindig éredmény- telenül, mert néha napján ha belébotlok, hát csak zsírosán és csatakosan látom. Az alsó Buckeye-on láttam utoljára. Hideg, csatakos, őszi, mondhatnám téli eső verte be a vén kujont egy magyar üzletbe. Panasszal kezdte: “hogy amióta a zsidógyerekek megint bevették magukat a magyar kormányba . . . hát nem jól mennek a dolgok”. Nem volt kedvem vele a vitához, mert szánalomra méltó látványt nyújtott. Különben sem vitázni jött a doktor. Csa- takos köcölőjében ráhelyezte magát egy székre és az idő ap- rehendálása közben előszedte a portékáját — karácsonyi képeslapokat, ami egy szutykos bőrtáskába volt becsomagolva. “Csupa olcsóság — mondotta a dbktor — majd a guta üti meg a zsidógyerekeket a Buckeye roadon, mert nem bírnak karácsonyi képeslapokat eladni miattam.” “Csak egy dollár egy doboz. Nem tudják megérteni a zsidógyerekek, hogy tudom ilyen olcsón adni. Hát pukkadjanak.” Végre a nők megszánták és válogatni kezdték a képeslapokat. A doktor megelégedéssel fogadta az üzlet jobbra fordulását és közben valami menyecske viccel kapcsolatban a szivarját igazgatta a szájában. A nőket nem érdekelték a doktor menyecske viccei, hanem fontoskodva kiválasztották az árut és kifizették az érte járó RÉSZEG A HATALOMTÓL Az Associated Press távirata szerint a New Delhi (India) városban megjelenő “Hajnal” cimü lapban, amely a Moslem Liga hivatalos közlönye, Amerikáról ezt írták: “A Wendel Willkie által elképzelt ‘Egy világ’-ot az amerikai diplomaták, akiket a nagy hatalmuk megrészegített, most úgy magyarázzák, hogy ez olyan világ, amelyben az amerikai imperiálizmus biztonsággal terjeszkedhetik a gyarmatok rovására és amely világban csak a nagyhatalmaknak van szabadságuk.” Európa háborút viselt országaiban a gyermekeken látszik a nagy nélkülözés.
