Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-12-08 / 1401. szám
1945. december 8. BÉRMUNKÁS 7 oldal got. Szinte észrevehető sietséget és mély fontosságot árul el arcuk, mivel tudatában vannak, hogy ők hozták létre a rettenetes fegyvert és ők a “felelősek” érte. Úgy gondolják, hogy az egész világ közös ellenőrzése alá kellene tenni ezen fegyvert. Kik ezek a felelőségteljes emberek ? Legtöbb közülök már a kezdet óta a vállalatnál dolgoztak, a “Metalurgical Projection, (kohászat) ahol Dr. Fermi vezetésével korlátozott mennyiségben az első kísérletezés folyt a grafittal. A legtöbb ridgei lakos nem tudta, de a tudósok tisztában voltak, hogy ezen folyamat után, mit müvei a vállalat és mi lesz belőle az utolsó munkafolyamatnál. Dolgoztak erősen, nem törődve saját életük veszélyeztetésével. Ezek is az első vonal katonái voltak csak úgy, mint azok, akik a harctéren voltak. Amidőn Dr. Fermi a chicagói egyetem kerítése mögött megkezdte az első grafit rakást — idézte emlékeit egy fiatal tudós — többen a tudósok közül vízcsövekkel állták körül, hogy kioltsák a tüzet, ha netán a kapcsolatos robbanási hatás fölött elveszítik a kontrolt. Fohászkodtam erősen és biztattam magamban a reményt, hogy hátha nem robbanik föl ég magasságig — és ne is robbanjon — mert ezek a fiatal emberek csak hitvány vízcsövekkel voltak fölkészülve ellene. Amidőn a vállalatnak egyré- szét 1942-ben áthurcolták Oak Ridge-re, a tudósok is vele- mentek. Többen közülök a clin- toni laboratóriumba mentek a plutonium további buvárlata végett és ott a G.I. tudósokkal vállvetve megkezdték Hitler ellen a lázas versenyt a bomba létrehozásában. Körösztül vánszorogtak a telep vörös-agyagos sarán, gyakran 16 órát töltve a laboratóriumban és amidőn hazamentek, csak bámulták hangtalanul asz- szonyaikat. Nem mondhattak nekik semmit. Sem azt, hogy közel állnak hozzá, sem azt, hogy sikertelen, csak hallgattak. A feleségeik pedig megtanulták, hogy semmit se kérdezzenek, se jót, se rosszat. “Tehát addig játszottuk a kínai csekkért — mondta egy tudós — mig beleuntunk.” “Egyszer ebédután lustálkodva, semmitevésemben lánckapcsolatos robbanási hatásokat rajzoltam a papirra, miközben feleségem oda jött hozzám ahol ültem. Semmit nem szólt. Megszoktuk már, hogy nem beszéltünk. Csak nézte a papirt, amelyre rajzoltam céltalanul. És amidőn rám nézett a szemeiben csupa kérdőjelként álltak a szavak: Mit csinálsz? Ekkor tértem magamhoz, hogy mit is csinálok. Nyomban elhasitot- tam a papirt és a kandalló tü- zébe dobtam, azután aludni tértünk.” Egy huszonkilenc éves tudós, Dr. Harrison Brown, aki Johns Hopkins-ból jött a telepre és fiatal korára már kiemelkedő tudós, aki szintén tagja a szervezetnek, mondotta el a nehéz és majdnem kibírhatatlan napokat. “Szilveszter estéjén 1943-ban I végre elértük célunkat, egy egész milligram plutoniomot hoztunk össze, amit Chicagóba küldtünk, nagyon veszélyes kísérletezés céljából és mi pedig a laboratóriumban maradtunk ünnepelni. Ámbár egymás vállveregetésébe is belefáradtunk. Miután nem mondhattuk el asszonyainknak a hatalmas győzelmet, tehát kilenckor az ágyba mentünk.” A bomba pedig 1943 júliusában lett kipróbálva New Mexl- coban. Egy repülő, aki megfigyelés szempontjából lett íól- küldve és elég messze, hogy biztonságba legyen, a hatalmas fényes robbanás pillanatában annyira megrendült, hogy ezeket rádiózta hozzám: “átkozott hosszú hajúak szabadjára engedtétek és most a világnak vége.” A repülőnek nem volt igaza. A bomba sikerült. Sokan ezen tudósok közül, akik a bombán dolgoztak, kérelemmel fordultak az elnökhöz, hogy ne használják a japánok ellen, addig, amig nem figyelmeztetik őket. Azonban a tudósok úgy gondolkoznak, hogy nagyobb veszély rejlik abban, ha titokban tartják a bombát a jövőt illetőleg, mint az, hogy a háború megrövidítése érdekében Japán fölött fölrobbantották. Hiroshimával egy korszak zárult le részükre. “Amidőn az újságok kijöttek a hírrel — mondotta a fiatal tudós — tovább már nem volt titok többé.” Egy ausztriai tudós beszélte el: “Kirohantunk az uc- cára és rekedtre ordítoztuk magunkat: Uránium . . . grafit rakás . . . uránium. Aztán berúgtunk.” MI TÖRTÉNJEN A BOMBÁVAL Szeptember első hetében összejöttek a tudósok Oak Rid- gen és gyűlést tartottak, amelyen azt vitatták, hogy mi történjen a bombával a jövőben. Úgy találták, ezen munkájuk eredményét a többi országokkal is ismertetni kell. Két héttel később fölállítottak egy ideiglenes szervezetet, agnelyben választottak egy végrehajtó bizottságot és kiadták az első “Statement of Intent”-jükét, amelyben bátran kijelentették: (1) Hogy a bomba már nem titok. (2) Mi nem fogunk a gyárosok monopóliumává válni. (3) Hogy a nemzetközi kontrol az egyedüli megoldás. Szeptember utolján a clin- toni laboratórium tudósai, több mint kilencven százalékban, már az “Association of Oak Ridge Scientist”-be tartoztak. Ehhez hasonló szervezeteket alakítottak még Chicagóban és Los Almos, New Mexicoban. Az egyesület vezető egyénisége, Dr. P. S. Henshaw foglalta össze a tudósok nézetét. “Az emberiség vádját hoznánk magunkra ezen munkánkkal, ha nemtörődömséggel kiszolgáltatnánk megunkat s nem szólnánk bele ezen ügybe, amelyben az emberiség léte vagy nemléte forog kockán. Már a fegyver természete is azt kívánja, amit létrehozni segítettünk, hogy kötelességünk beleszólni a játszmába, mert az emberiség megmentéséről van szó.” I ^ JEGYEZD MEG Ajánlja: St. Visi. A hires amerikai demokrácia működésben. Japánban McArthur parancsára a Mikado Katona ruhában való képeit, civil ruhában való képekkel kell kicserélni minden iskolában. És ezt nevezték el amerikai demokráciának. De mi csak köpenyforgatásnak mondjuk. Minden héten egy-egy hónappal hosszabbítják meg az amerikai katonaság Kinában való tartását. Még eleinte azt mondták december hónapban, majd januárban, most már csak majd tavasszal látják időszerűnek az amerikai katonák onnan való kivonását. Ugy- látszik nagyon nehéz dió a kínai néphadsereg megtörése. Nekünk erős a gyanúnk, hogy még tavaszra sem igen törik azt meg. A régi jó világot visszasirók- tól meg kell kérdezni, hogy mi volt jó Ádám idejében, amikor neki is véres verejtékkel kellett a mindennapi kenyeret megkeresni ? Az olyan élet értékes, amikor még a temetkezési vállalkozó is sajnálja a halottat. Mentői rosszabbul fizetnek egy munkást, annál rosszabb a munkája. Ez nagyon is meglátszik a tanítók csoportján. Jót cselekszünk, ha közérdekekért önzetlenül harcolunk. De sokkal többen elfognak ben- bünket ítélni, mint megérteni. Mert a nagy többség még nem kepes olyasmire és mindenki a saját mértékét használja mások lemérésére. Az intelligens népeknek az egészsége jó, keveset betegeskednek és hosszabb életűek mint a tudatlanoké. Mert akinek elég logikus a gondolkozása, tehát intelligens, azok tudják mi hasznos, mi káros az egészségre, jobban tudnak magukra vigyázni. A rádiógramoknál használt “automatic’ küldögépezet egy perc alatt 650 szót képes leadni. Négy állat van amelyek 60 mérföld gyorsasággal képesek szaladni, legtöbb a sivatag lakója. Mind a négy őz fajokhoz tartozik. Cleveland alatt vagy kétezer láb mélységben, évente néhány ezer tonna sót bányásznak. Ez a sóbánya az Erie tó alá is benyulik. ‘SANTA” KÁRPÓTLÁST KÖVETEL HACKENSACK, N. J. — Santa Claus 7 dollár kártérítést követel az itteni Modern Cleaners kompániától, mert a szakállát olyan laposra vasalták, hogy többé nem tudta azt használni s újat kellett vennie. (Valószínű, hogy a tiszti tó cég ezzel a régi magyar énekkel fog védekezni: “A Szent Miklós szakálla, csepüből volt csinálva.”) Rámutattak továbbá a tudósok, hogy nevetséges ahoz ragaszkodni, mivel az atombomba összeállításának titkát itt találták föl, tehát Amerika kizárólagos tulajdona maradjon. Mit gondolnak? Az európai tudósok hosszú sora, talán semmit nem adott a föltaláláshoz? Vagy talán azon európai tudósok, akik már visszamentek, tétlenül fognak otthon ülni, mert nincs két billió dollárjuk? Nincs is szükség két billió dollárra, hogy célhoz érjenek. A kísérletezés nehéz munkáján nem kell nekik átmenni. Tudják, hogy lehet . bombát csinálni. Tudják, hogy akármelyik folyamaton a négy közül célhoz érnek. Elektromág- netikus alapon; a gáz szétter- jesztése alapján, a hőség szétterjedése alapján és plutonium alapon. Akármelyik metódust választják, végeredményben elérik céljukat. Tehát ha elfogadják a May- Johnson törvényt és bármenynyire ellátják módosításokkal, nem fog sikerülni a titkot a kezükben tartani azon egyszerű oknál fogva, hogy a tudósok nem fognak hajlandóságot mutatni, titkos megszorítások és szigorú törvények alatt dolgozni, hanem elhagyják a telepet, mint ahogyan már sokan ! fenyegetőznek is. Az alternativa világos! I Ha nem vesszük figyelembe az atom háború hatalmát, akkor kevesebb mint 25 év alatt azok közé fogunk tartozni akiket bombázni is fognak az atommal. Ha azt gondoljuk, hogy saját magunkat biztosítjuk az atom háborúval, mert fölényben vagyunk, nagyon hamar azon vesszük észre magunkat, hogy 10 év alatt az egész világ kellőképen föl lesz szerelve atombombával. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy ezen fölényünk csak néhány évig tarthat és azon próbálkozásunk, hogy domináljuk az egész világot, egy nagy hábo- ! ruba fog kirobbanni és nincs is | biztosítékunk a győzelemre, i Mindezeket figyelembe véve, ' oda kell hatnunk, hogy együttműködést teremtsünk a lehető legmesszebbmenő alapon. Fölhívjuk az Egyesült Államok népét — mondják tovább a tudósok — hogy találják meg a kapcsolatot és ’ alakítsanak nemzetközi ellenőrző és igazgató bizottságot az atomerő kezelésére. Az Egyesült Államok népének kell a vezető szerepet a kezébe venni és megkeresni a kapcsolatot az egész világ népeivel. Kényszeríteni kell a vezérférfiakat, hogy találják meg az együttműködés eszközeit okvetlen, mert máskülönben az alternativa a világ pusztulásához vezet. Ezt üzenik nektek az atom tudósok. . . . tudja Pál . . .
