Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-12-08 / 1401. szám
1945. december 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN (gb) ROVATA A RÁDIÓ KORRUPTÁLÁSA Sokszor irtunk már a Bérmunkásban arról, hogy a közvélemény félrevezetésére az amerikai nagytőke miként irányítja a sajtót, a rádiót, a színházat, az iskolákat, a templomokat és számos más intézményt. Amig a totalitär államok törvények vagy más erőszakos intézkedések révén helyezték az ily intézményeket az uralkodó klikk szolgálatába, addig itt a nagytőke egyszerűen megvásárolja őket s az egésznek azt a színezetet adja, mintha a közvélemény irányítását intéző egyének vagy intézmények önként, “meggyőződésből” hirdetnék népellenes elveiket. Pár héttel ezelőtt a kongresszus alsóházának az a bizottsága, amelynek neve: “Committee on Un-American Activities” (a régi Dies bizottság) , bekérte néhány liberális rádió kommentátor leadásának írásos szövegét, hogy azokat átvizsgálják, nem-e mondottak valam Amerika ellenes dolgot. Ez a dolog elég nagy felzúdulást idézett elő s akkor kisült, hogy a bizottság tagjai tulajdonképpen nem is tudtak semmit erről a dologról, hanem csak az általuk felfogadott “ügyészek”, akik a vizsgálatot vezetik. Miután ennek a bizottságnak a mozgató lelke Rankin képviselő, az ország egyik leg- reakciósabb politikusa, természetes, hogy a vizsgálatra felfogadott “ügyészek” is hozzá hasonló gondolkodású reakciós politikusok közül kerültek ki. De valószínű az is, hogy ez az egész banda a National Association of Manufacturers (NAM) fizetési lisztáján van. Egy érdekes jelentés került mostanában napfényre, amely mutatja, hogy az amerikai munkáltatók egyesülete, amely tagjai sorába számítja Amerika csaknem összes nagyobb munkáltatóit, megvásárolta úgy a kereskedelmi sajtót, mint a rádiót. Ezt a jelentést az “Advertising Age” cimü lap állította össze. Célja természetesen nem a tőkések leleplezése volt, hanem csak üzletcsinálás, vagyis annak a hirdetése. Minél többet hirdetnek, annál nagyobb üzleteket csinálnak. Az “Advertising Age” csak a hirdetési összegeket akarja felsrófolni. Ezért mint követendő példát sorolja fel a rádió legnagyobb hirdetőit. Kitűnik ebből a táblázatból, hogy 53 amerikai korporáció, — mindannyi a NAM tagja, a múlt év folyamán 82,729,886 dollárt költött rádió hirdetésre. A RÁDIÓ URAI Ha csak azt mondjuk, hogy 53 korporáció 82 és három-negyed millió dollárt költött hir- retésre nem nyújt olyan mély benyomást, mint amidőn részletes táblázatban látjuk ezt a kimutatást. Mert az ilyen táblázatban ott látjuk szerepelni azon korporációkat melyek tulajdonosai egyben vezetői a NAM kutyaszövetségnek is. Éppen azért mi is úgy teszünk, mint az a pár képviselő, akik az Un-American Activities Bizottság ellen harcolva a kongresszusi naplóban is beiktatták ezt a táblázatot: Aleggheny Ludium $222,892 American Telephone 741,606 American Tobacco 3,599,777 Armour & Co. 295,792 Armstrong Cork Co. 403,395 Campbell Soup Co. 1,576,473 Celanese Corp. 756,093 Chrysler Corp. 782,064 Colgate-Palmolive 3,370,285 Corn Refining Co. 496,428 Cudahy Packing Co. 652,351 Curtis Publishing Co. 603,649 DuPont de Numerous 760,650 Auto-Lite Co. 623,244 Emerson Drug Co. 1,086,576 Firestone Co. 754,140 General Electric Co. 2,413,197 General Foods Corp. 9,519,882 General Mills, Inc. 5,746,107 General Motors Corp. 999,219 Gillette Razor Co. 703,978 B. F. Goodrich Co. 963,025 H. J. Heinz Co. 831,376 Johnson & Johnson 311,340 Johns-Manville 863,730 Kellogg Co. 3,259,859 P. Lorillard Co. 1,527,773 McKesson & Robins 473,402 Honeywell 334,626 John Morrell & Co. 290,344 National Dairy 1,594,085 Owens-Illinois Glass 1,165,403 Pet Milk Sales 800,350 Pilsbury Flour Mills 214,304 Procter & Gamble 13,093,076 Pure Oil Co. 591,608 Quaker Oats Co. 1,999,955 Reynolds Tobacco 3,420,834 Radio Corp. 573,445 Sherwin Williams 1,043,004 Socony-Vacuum 1,380,563 Squibb & Sons 891,002 Standard Brands 3,216,734 Standard Oil 209,148 j Sun Oil Co. 956,348 Swift & Co. 1,257,138 Texas Co. 1,104,257 US Rubber Co. 1,104,527 US Tobacco Co. 411,504 Vick Chemical Co. 779,309 Westinghouse 1,473,719 Wheeling Steel 164,643 Wilson Sport Goods 119,195 összesen 82,729,886 Ez a táblázat csak az 53 legnagyobb hirdetőt sorolja fel. Amerikában a rádiót teljesen a hirdetők tartják fenn. A rádió leadó állomásoknak nincs semmiféle más jövedelmük, így egészen természetes, hogy a hirdetők érdekeihez alkalmazkodnak. De ha a rádió állomásokat teljesen a tőkések bírják, akkor hogyan juthatnak ott szóhoz egyes úgynevezett liberális kommentátorok ? — kérdezhetjük. A “CSILLAGOK” SZEREPE A választ erre a kérdésre a hirdetési módok speciális voltában találjuk meg. A rádión éppen úgy, mint a színházakban vagy a mozikban úgynevezett “csillagokat” nevelnek ki, vagy “építenek” fel, akiknek meg van a maga közönsé; ge. Az egyik ilyen “csillag” ko- médiázik, a másik zenét szolgáltat, a harmadik rémdrámát, a negyedik a napi eseményeket kommentálja és igy tovább. A kommentátorok között a legtöbb az uralkodó osztály dicséretére szorítkozik. De vannak olyan néprétegek, amelyek már nem hallgatnak ilyen kommentátorokra, hanem inkább azok felé fordulnak, akik bizonyos kritikai szemmel nézik és bírálják a napi eseményeket. A hirdetőt csak az érdekli, hogy melyik ilyen csillagnak van a legtöbb hallgatója ,akiknek a kommentátor leadása közben beadhatják a hirdetést is. Ily kommentátor például Pearson vagy Winchell, akik nagy tömeg hallgatókat vonzanak. A rádió leadásokat már bizonyos törvényekkel szabályozták. Nem lehet tehát egyszerűen ráparancsolni erre vagy arra a rádió állomásra, hogy ezt vagy azt a kommentátort ne hagyja szóhoz jutni. Erre most a NAM azt a módszert találta ki, hogy Rankinék által névleg felsorolta azon kommentátorok neveit, akik ellen kifogásuk van. Ezt a célt szolgálta a 15 megnevezett kommentátor leadási szövegének a bekérése. Ezen kommentátorok megnevezése figyelmeztetés kívánt lenni egyrészről a megnevezetteknek, hogy ha tovább is liberálisok maradnak, akkor nem kapnak kontraktot, másrészről a NAM kötelékébe tartozó hirdetőknek, hogy a felsoroltakkal való összeköttetéssel elvesztik hirdetéseiket, ami azt jelenti, hogy lezárhatják az állomást. íme igy áll a rádió szabadsága ma itt, Amerikában. Az osztályharc frontján (Vi.) A General Motors általános sztrájknál, csak annyi változás állt be, hogy a munkások nem engedték be a hivatalnokokat, formánokat sem a gyárba, sem az irodába. És, hogy a General Motors diktátorai nyíltan megmondták meg a kormánynak is, hogy mehetnek a fenébe, ők nem tárgyalnak. Az union vezérek is kétségbe esetten kapkodnak és kormány beavatkozást követelnek, mivel törvény által biztosított “collective bargaining” is a a fenékbe lett rúgva. A G. M. a sztrájk napján kijelentette azt, hogy többet nem tárgyal az unionnal. Ámbár ez nem jelenti, hogy majd a jövő évben sem fognak tárgyalni, csak azt, amit körlevelükben bejelentettek, hogy hosszú lesz a sztrájk, mert a G.M. várhat. Ámbár attól nem kell félni, hogy sztrájktörők akadnak, mert még be sem engednék a gyárakba egyenlőre őket. De bizony nagyon gyenge picket- vonalak vannak a lezárt gyárak előtt. És nagyon sok munkás elitéli a sztrájkot, hogy mostan, amikor a gyárosok kívánták, lett kihijva és ezáltal azoknak jó alkalmat adtak az union meggyengítésére és az áruhiány miatt a sztrájkolókat okolhassák. A Ford is, akit még nyíltan nem kötnek össze az autó gyárosok szövetségével és ahol még nincsen sztrájk, negyven ezen embert lefizettek a héten, vagyis bizonytalan időre hazaküldtek. ők is a sztrájkokat hozzák fel ürügyül, de egyetlen nevet, vagy adatot nem említenek meg, hogy hol és milyen gyáraknál van sztrájk ,ami miatt ők is lezártak. Mert mi és az union sem ismer oly sztrájkot, ahol a Ford részére csinálnak valami olyan fontos dolgot, ami miatt nem dolgozhatna. A windsori sztrájknál — amelyet a Fordék már hét hétig kihúztak, csak kész kocsikat raknának Össze és ez nem akadályozza meg az amerikai gyártást. Más ilyen akadályozó sztrájkot meg mi nem ismerünk, de a Ford sem említ, vagy nevez meg. Kilátás van, hogy a Romneynek azt a fenyegetését beváltják, hogy egy pár héten belül legtöbb autógyár lefog zárni, akár lesznek érintve a sztrájk által, akár nem. Már a Briggs- nél is, ahol a Ford bodykat készítik, annyi fel van halmozva, hogy nem találnak helyet elraktározni. így azoknak is le kell hamarosan zárni, amint a tanksgiving hetén is csak három napot dolgoztak minden nagyobb gyárban. A gyárosok ismerik a munkásság világát és az asszonyok fegyverét (nyelvét) igy nagyon keserű lesz a karácsony, sok General Motors munkásnak, mikor nem hozzák a pénzt, hogy a karácsonyi vásárlásokat tudják fizetni. Valamint a most visszatérő katonaságot is a sztrájkok ellen uszítják és megkezdték őket szervezni. És az uj évben azok lesznek az union törők és sztrájktörők (?) élcsapatai, bár reméljük és hisszük, hogy nagyon kevés sikerrel, minden union baklövés és elpuskázott sztrájk mellett. ________ # ÉPITŐGÁRD A 1945-46 ÉVRE: Alakszay S. Hollywood .... 2.00 J. Bercsa, Los Angeles .... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 3.00 J. Engli, Cleveland ......... 2.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron ............. 3.00 L. Fishbein, New York .... 1.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kanchar, Bay City .... 1.00 J Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 2.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 4.00 J. Mogor, Cleveland ......... 1.00 J. Pataky, Brooklyn .......10.00 L. Pall, Ambridge ........... 1.00 A. Patchy, Montrovia ..... 3.00 P. Pika, Chicago ............. 1.00 J. Reppman, Detroit ....... 2.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 1.00 J. Vizi, Akron ....„.......... 3.00 J. Zára, Chicago ............. 1.00
