Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-12-01 / 1400. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act of March 3. 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 DEC. 1 NUMBER 1400 SZÁM HETI KRÓNIKA IMREDY^ELA IS FÜGGNI FOG ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Ha valahol külföldön, a ma­gyarok kezébe kerül az ameri­kai magyar sajtó termék és áttekintik a fajvédő magyar szerkesztők Írásait, hát egészen biztos, hogy csak azt gondol­hatják, hogy végtelenül fene jó dolga lehet, az amerikai ma­gyaroknak, ha annyi sok vé­delmezőjük van. Az egyszerű újságírói elgondolás szerint az újság szerkesztők és irók csak írni szoktak, de az amerikai di­vat szerint, védelmeznek. így tehát az amerikai magyar új­ságírók nem is Írásaikból él­nek, hanem a magyarok védel- mezéséből. Egy ilyen fajvédő kurjantás a chicagói “Otthon” cimü horthylap melynek társ­szerkesztője a hírhedt fajvédő Szegedy László akinek költői! beképzelése már annyira idült, hogy az első pohár bor után II. Petőfi Sándornak nevezi ma­gát. Ez a költő most bejelenti, hogy visszavohul, vagyis nyug­díjba megy azon a farmon amelyet a chicagói barátai vá- sárotak részére és megajándé­kozták vele. A költői ritmusok­ból aztán még megtudjuk azt is, hogy a farm egy gyönyörű tó partján terül el 175 aker ter­jedelemben. Hát ez bizony elég szép jutalom a fajvédő munká­jáért csak valahol a költői be­jelentésbe egy kis hiba csú­szott be. Először is az, hogy azok akik tudják, hogy mit jelent 175 aker farm megmun­kálása azt is tudják, hogy oda nem egy ember kell, szóval a költői ritmusba azt kellett vol­na bejelenteni, bogy “pokolba dobtam a faj védelmet és annál sokkal jobban jövedelmező üz­letbe vonultam be.” Másodszor pedig, álljon a tükör elé a faj­védő költő és nézze meg, hogy hogy néz ki az arcbőri beren­dezkedése egy olyan fajvédő magyarnak, aki a magyar ár­vák részére 3 dollár ajándékot kért, de saját részére 175 akert kebelez be. Harmadszor pedig miért nem tiltakozott legalább csak tizedrésznyi ritmusban a saját részére kiosztott 175 aker föld ellen, mint amilyen erős fajvédő hangokat eresztgetett a magyar nép földosztása ellen. A fajvédő költő búcsúzó bemu­tatkozása után még hangsúlyo­zottabban mondhatjuk az ame­rikai magyar munkásságnak, óvakodjatok a fajvédőktől! * * * Vannak emberek, akik gyak­ran összetéveszitk a Bérmun­kást az A Munkással és a Ma­gyar Jövőt csak annyiban lát­ják más újságnak, mint az előbbi kettőt, hogy más neve van. Az ilyen emberek habár legtöbb esetben jóakaratu tá­mogatói a munkás ügyeknek, nem komoly tanulmányozói a a munkás eszméknek és ezért fölületes elbírálásuk megbocsát­ható. Ha azonban komolynak vehető, sőt vezető egyének is tesznek fölületes bírálatot és azt másokkal is elhitetni akar- ! ják az ilyen egyéneket mint ra­koncátlan gyerkőcöket fülön kell csípni, a sarokba állítani őket, hogy legalább egy ideig ők is tudják, hogy rossz fát tettek a tűzre. Egy ilyen ra­koncátlan gyerkőc a deleoni díszbe öltözött A Munkás szer­kesztője. Legutóbbi lapszámuk- , ban kioktatni akarja az “anar- i choszindikalista Bérmunkást”, amiért a clevelandi Thompson Poductsnál a szervezkedés el­len szavazó munkásokat az egész clevelandi munkások sze­gyenének nevezte. Mint tud­juk ebben a gyárban bedültek a munkások a gyáros ur Ígére­teinek és a régi kompánia uni­on' módszer alatt maradtak. Hát ez szégyen, éppen olyan­formában, mintha a munkás­család bármely tagja valami­lyen bűnbe esik az egész család bánja és szégyeli. A Munkás szerint ez nem szégyen és mi­ért nem ment oda az IWW megszervezni őket? Hát az SLP már egyáltalán nem hir­deti az ipari szervezkedést? Nagy előszeretettel mint vala­mi lekicsinylő megvetést a Bérmunkást anarcho-szindika- lista lapnak nevezi mint az IWW hivatalos lapját. De ugyanazon lapszámuk másik oldalán kérik olvasóikat “Ol­vasson jó könyvet” és elsőnek hirdetik Justus Ebért az “anarcho-szindikalista” IWW tagja által irt Amerika Ipari Fejlődése könyvet, vászon kö­tésben. Gyerkőci hangon azt akarja elhitetni, hogy a ma­gyar IWW meghunyászkodott és feladta az osztályharcot a háború alatt és azt már elfe­lejteni szeretné, hogy a Mun­kás egyik főmunkatársa az utóbbi időkig az egyik magyar és amerikai hazafi és háborús bond árusító egyén volt. így ir a Munkás szerkesztője, akit most csak a sarokba állítunk, de ha továbbra is gyerkőc mód­ra rakoncátlankodni fog, kény­szerítve leszünk elővenni a nádpálcát. (Folytatás a 8-ik oldalon) Magyarország népbirósága több napi izgalmakkal telitett tárgyalás után Imrédy Bélát, az ország volt miniszterelnökét, akinek hivatalnoksága alatt alkották meg a numerus clausus törvényeket, amik megkülönböztetés tettek ember és ember kö­zött vallásuk alapján és aki a magyar népet segítette Hitler uralma alá juttatni — kötéláltali halálra Ítélte. Reméljük, hogy ez a tisztitó folyamat tovább működik és mindezen bűnösök fejét Horthy Miklóst is számon kéri a magyar nép és különösen a munkásság ellen elkövetett gyilkosságokért. Kereshetjük a hozzánktartozékát MEGNYÍLT A POSTAFORGALOM MAGYARORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZÖTT Az amerikai posta hatóság értesítése alapján közöljük, hogy a posta összeköttetés Magyarországgal lehetővé vált. Rendes levél portója mint azelőtt öt cent. Air Mail levél, amely nem nehezebb fél ouncenál 30 cent. Egy ounceos air mail levél 60 centbe kerül. Ugyancsak elfogad a posta csomag szállítást. A mostani in­tézkedés alapján a csomag négy font és 6 ounce súlyban lehet, amelynek a szállítási ára 2.12 cent. Ugyancsak szállít a posta kisebb csomagokat 2 font 3 ounce súlyig 54 centért, ezekre a csomagokra rá kell írni, hogy “small packet” a csomagokat a posta biztosítja is. Ugyancsak ez a postai értesítés közli, hogy román területre is lehet leveleket küldeni 5 centes portóval. Román területre még csomagot nem szállítanak. Az autómunkások harca HÁROMSZÁZÖTVENEZER EMBER RAKTA LE A SZERSZÁ­MOT. — HÚSZ ÁLLAMRA TERJED KI A SZTRÁJK. — A GENRAL MOTORS CORPORATION RIDEGEN VISSZAUTA­SÍT MINDEN EGYEZKEDÉSI KÍSÉRLETET. DETROIT — Az automobil ipar legnagyobb vállalatának, a General Motors Corporation cégnek 20 államra kiterjedő ipartelepein a munkások be­szüntették a munkát, miután a cég tulajdonosai nem voltak hajlandók kollektiv egyezke­désre. Az automobil munkások, akik az United Automobil Workers (CIO) union tagjai, 30 százalékos béremelést köve­telnek. Miután a munkáltatók ridegen elzárkóztak a tárgya­lásoktól, sőt még az előbb tett pár százalékos béremelésre vo­natkozó ajánlataikat is vissza­vonták, az union sztrájkba hív­ta a munkásokat a General Mo­tors összes telepein. A szt rá j kólók legnagyobb tömege ugyan Detroit város­ban van, de jelentékeny töme­gek sztrájkolnak Cleveland, Pontiac, Lansing, Kansas City, Buffalo, Los Angeles és más városokban is. Detroitban a Fleetwood, a Cadillac, a Chev­rolet, továbbá hét Fisher Body és egyéb telepeket piketelik a sztrájkolok. Michigan államban még Grand Rapids, Bay City, Flint, Pontiac és Lansing váro­sokban vannak G. M. telepek. Ohio államban Clevelandon kí­vül, ahol 3 telepen sztrájkol­nak a munkások, Cincinnatti, Kings Mills, Norwood, Dayton és Vandalia városokra terjed ki a sztrájk . Illinois államban Melrose Park, Danville és La Grange városok szerepelnek. Missouri­ban St. Louis és Kansas City G. M. munkásai vesznek részt a harcban. Georgiában Atlanta városban van G. M. telep. Indi­ana állam Anderson, Indiana­polis, Kokomo, Bedford, Mun­de és Terre Haute várost so­rolják fel .New York államban Buffalo, Tarrytown, Lockport, Tonawanda, Syracuse és Long Island a bérharc szintere. New Jerseyben Harrison, Bloomfi­eld, Trenton, Rahway, Linden és Fairlawn; Calif ormában pe­dig Southgate és Los Angeles városokban folyik a harc. De ezeken kívül piketelnek még a G.M. következő telepein is: Ja­nesville, Wis., Bristol, Conn., Memphis, Ten., Philadelphia, (Folytatás a 8-ik oldalon) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom