Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-10-13 / 1393. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

S*

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act ,of March 3, 1879

VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 OCT. 13

Az uj Szakszervezeti VilágszöNUMBER 1393 SZÁM

Egy hóilywoodi sztrájk

vétség, mint régiség gyűjtemény

A STÚDIÓ MUNKÁSOK SZTRÁJKJA NEM JURISZDIKCIO- ONÁLIS HARC, MINT A KERSEKEDELMI SAJTÓ ÁLLÍTJA. — HARC A SZERVEZET ELISMERÉSÉÉRT.

(f.) Ugyanazon időben, amikor az ötös nagyhatalom külügyminiszterei tanácskoztak Londonban, egy másik tanácskozás is volt, amely ha azon cél érdekében cselekedett volna, mint amiért összehívták, hát nagyobb jelentősége lett volna mint az 5 nagyhatalmi tanácskozásnak. Mint tudjuk pár héten át a Szakszervezeti Világszövetség ülésezett Londonban, ahol 75 millió szervezett munkás nevében beszéltek. 75 millió szervezett munkás, még kimondani is sok, hát még gyakorlatban milyen hatalmi erőt jelentene ha az igazi munkáscélok érdekében volna meg a 75 milliós együttes. De nem igy van és bármennyire is elitéinek bennünket amikor azt mondjuk, hogy a 75 milliós szakszervezeti együttes egyenlő a semmivel és legfeljebb csak arra jó, hogy a dinom-dá- nom bankettezés után, egynéhány amúgy is zsíros fizetésű szakszervezeti vezérnek a kereseti forrása kibővítve legyen.

Mondhatják azt is egyesek, hogy ezt az állítást csak az Írhatta le, aki elfogult hive az IWW szervezetének és mivel az IWW nem volt ott képviselve, hát csak ezért tartja semminek az egészet. Bármennyire is igy nézhet ki megállapításunk, de nem az elfogultság van annak hátterében. Csak tanulság és tapasztalat a múltból. Mert volt már hasonlóan összetákolt szakszervezeti szövetség, sőt volt már vörös szakszervezeti szövetség is. És nem csak langyos határozatokat hoztak ottan, hanem erőteljes követelésekkel álltak elő a munkás jogokat illetőleg. És mégis pár évvel később azt láttuk, hogy a milliós taglétszámot képviselő szakszervezeti szövetségek csak a nemzeti határokon belül, voltak szervezett munkások, azokon kívül más nemzethez tartozó ellenségek.

De ez nem is lehetett másként, mert ott ahol a munkást szakmai falakkal környezik körül csak természetes következmény a nemzeti határokkal körülvont falazás. És a mostani szakszervezeti vezérek nem tanultak a múltból, még az oroszok sem Persze, most aztán mondhatják újra, hogy itt most már megint a Stalin ellenes álláspont beszél, de a sorok írója sehogysem tudja megérteni, hogy az alig 10 év alatt IPARILAG fölépített Oroszországban miért szükséges vagy hogyan lehetséges a szakmai szervezkedés. A londoni tanácskozáson nem hallottunk mást, mint az orosz szakszervezetekről beszélni.

Az idejét múlta szakszervezkedés hibáira e lap hasábjain elég sokat rámutattunk, arról most nem kell külön bizonyítékokat előráncigálnunk, elég ha csak azt állapítjuk meg, hogy ezeket a hibákat hozták össze a Szakszervezeti Világ- szövetségben. Már pedig ott, ahol a hibák egyesültek, más eredmény nem lehet mint csak az, hogy erőteljesebb és nagyobb hibákkal találkozhatunk össze. így tehát csak azért várni a munkásosztály jövőjét megalapozó eredményt a Szak- szervezeti Világszövetségtől, mert abban most már 75 milliónyi tagság egyesült, csak újabb keserű kiábrándulást fog jelenteni a sok milliós tagságra.

De végül ennek a sok keserű kiábrándulásnak mégis csak meg kell legyen az az eredménye, hogy a szervezkedési hajlamú munkásság fölismeri a helytelen szakszervezkedés formuláját akár nemzeti avagy nemzetközi alapokon próbálják a jól kiképzett agyafult vezér urak velük újból és újból elhitetni. Ahogyan itt jött az AFL mellé a pontosan fölismerhető ikertestvére a CIO és ahogyan mindig több és több esetben látjuk, hogy a CIO tagsága a vezéri intés ellenére sztrájkba lép, végül rá fognak jönni arra is, hogy olyan ipari szervezetbe kell tömörüljenek, mely az egész világ munkásait Egy Nagy Szervezetbe tömöríti, nemcsak a mindennapi küzdelemre, hanem az iparok köztulajdonba helyezésére és irányítására.

Ettől a programtól a Szak- szervezeti Világszövetség nemcsak, hogy távol áll, hanem ha úgy kerülne a helyzet még harcolnának is ellene. Bármilyen nagy lárma van és lesz az uj világszövetséggel kapcsolatban nem szabad, hogy bárkit is megtévesszen még akkor sem, ha azt mondják, látjátok az oroszok is benne vannak! Ne felejtsük, hogy ott ahol a Hillman vágású vezérek helyet foglalnak, “valami bűzlik Dániában”.

Hollywood városban, a filmszínház ipar központjában már hat hónapja sztrájkol 7,000 stúdió alkalmazott. Ezen munkásoknak a harcát a kereskedelmi sajtó a film mágnások nyilatkozatai alapján úgy tüntette fel, mintha itt két munkás szervezetnek egymás elleni úgynevezett “jurisdikcionális” harcáról lenne szó, amiről ők nem tehetnek. És amennyiben ez a sztrájk korlátozza a film ipart, úgy azért csak a szóban- forgó munkásszervezetek a felelősek.

Erre a sztrájkra vonatkozólag most kimerítő cikket hozott a “Hollywood Press Times” nevű lap, amelyben adatokkal bizonyítja, hogy itt koránt sem két munkászervezet egy- másközötti harcáról van szó, hanem inkább arról, hogy a film vállalatok nem akarják elismerni a 7000 tagot számláló bona-fide munkásszervezetet.

Midőn a mozgókép ipar munkásai szervezkedni kezdtek, több szervezetet is alakítottak, amelyek legtöbbje később csatlakozott a “Conference of Stu- dik Union” név alá vett közös szövetséghez. Ide tartozik a Motion Picture Set Designer local 1421 is. Még 1943 október 26-án történt, hogy a “Motion Picturet Set Decorators” nevű független kis szervezet 77 tagja arra szavazott, hogy csatlakoznak a 1421-es localhoz.

A producerekkel kötött előző egyezség szerint az ily csatlakozást vagy egyszerűen tudomásul veszik a munkáltatók és a szerződésben kicserélik az egyezkedésre jogositott szervezet nevét, vagy egész uj szerződést írnak. A munkáltatók 7 hónapon keresztül tudomásul vették a lecsatlakozást és az 1421-es locallal egyezkedtek a “set decoratorok” részére is.

A TAGSÁG TUDTA NÉLKÜL

Egyszerre csak 1944 júliusában a producerek arra kérték az 1421-es localt, hogy a National Labor Relation Board utján elrendelt szavazással döntsék el, hová tartozik az a 77 “set decorator” akik két hónappal azelőtt házzájuk csatla- hoztak. Ekkor megjelent a szinen bizonyos Richard Walsh

nevű egyén ,aki a set decorato- rokat az AFL-höz tartozó IÁT SE 44-es localja részére követelte.

Ebbe a szervezetbe az úgynevezett “property men” alkalmazottak tartoznak. Walsh a tagság megkérdezése nélkül tette ezt a követelést. Az egésznek olyan ize és szaga van, ami emlékeztet a pár évvel ezelőtt zsarolásért elitéit Browne és Bioff union vezérekre. Most is úgy néz ki, mintha Walsh mögött a producerek állnának.

Local 1421 mindent elkövetett annak bizonyítására, hogy a set decoratorok önkényesen csatlakoztak hozzájuk, azonban a munkáltatók nem voltak hajlandók szerződést adni részükre. Mikor végre a munkáltatók makacsságán minden további érvelés megtört, a munkások a Smith-Connally törvény szabályait betartva 1945 január 6-án sztrájkba mentek. ”

öt héttel később H. Tongue, szövetségi egyeztető megvizsgálta ezt az ügyet és a War Labor Board nevéhen elrendelte, hogy a producerek kössenek szerződést local 1421-el. A producerek azonban eri;e azzal válaszoltak, hogy ebbe az iparba a War Labor Boardnak nincsen hatásköre. Nyilvánvaló lett tehát, hogy a munkásszervezet megtörése a céljuk.

A 7000 sztrájkoló munkás természetesen könnyen mondhatná azt, hogy engedjük el a 77 set decoratort, vonjuk visz- sza a piket vonalat és menjünk dolgozni. Azonban nagyon jól tudják, hogy ha ezt a sztrájkot elveszítik, akkor a demokratikus munkásmozgalom szenved nagy vereséget. Nagyon jól tudják, hogy ezt a példát a munkáltatók mindig megismételhetik és az igy meggyöngi- tett munkás szervezettel köny- nyen elbánhatnak.

így a hollywoodi 7000 stúdió munkás küzdelme nem két munkásszervezet között folyó juriszdikcionális küzdelem, hanem védelme a munkások azon jogainak, hogy olyan szervezethez csatlakozzanak, amilyenhez akarnak.

Szovjet fotográfusok 3 millió méter filmet használtak fel a második világháború eseményeinek megörökitésére. Az összes háborús felvételeket osztályozzák s mint háborús dokumentumokat fogják megőrizni.