Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-02-24 / 1360. szám

1945. február 24. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN--------------------------(gb) ROVATA---------------------------­PÁR SZÓ A DÉLI KIZSÁMÁNYILÓKRÓL A Bérmunkásban már több­ször irtunk arról, hogy a textil iparban még a háborús viszo­nyok dacára is milyen alacsony béreket fizetnek a munkások­nak. Tekintettel arra, hogy ^ a háború megdrágította a megél­hetést, a textil ipar munkásait ma jobban kizsákmányolják, mint a háború előtt. Megírtuk azt is, hogy különösen a textil ipar munkásai részesülnének valami kis béremelésben, ha a törvényileg elismert minimá­lis órabéreket 60 vagy 65 cent­ben állapítanák meg. A múlt héten viszont arról Írtam e rovatban, hogy az ipa­rosodás terére lépett déli álla­mok, de különösen Texas állam munkáltatói a reakció terén magukhoz ragadták a vezető szerepet. Reakció alatt jelen esetben persze a legdurvább kizsákmányolást értjük. Egy­ben azt is megírtuk, hogy kü­lönösen a textil ipar kapitalis­tái meg az olaj bárói állanak a reakció élén. A hét folyamán a Textil Workers Union nyilvánosságra hozott egy kezükbe került “na­gyon bizalmas” jelentést, ame­lyet bizonyos William P. Jacobs nevű egyén küldött Washing­ton városból a Southern Textil Manufacturers (Déli szövő gyá­rosok) szövetségének. Emile Rieve, az union elnöke szerint ez a Jacobs a déli textil gyáro­sok washingtoni “lobbyist”-ája, — vagyis ki járója és az union kezébe jutott dokumentum je­lentés arról, hogy mit végzett Washingtonban. * A jelentés fontosságát iga­zolja az, hogy a textilgyárosok egyik alosztályának a hivata­los papírján sokszorosították szétküldésre az összes tagok­hoz. Ez az alcsoport a “Print Cloth Group of Cotton Manu­facturers”, amelynek direktora küldte szét a jelentést. Valószí­nű, hogy ebben a jelentésben sok nagyítás van, amennyiben minden ilyen kijáró úgy igyek­szik feltüntetni magát, mintha nagyon nagy és fontos eredmé­nyeket ért volna el és igy jól megszolgálta a fizetését. De még ezen nagyításokat leszá­mítva is igen érdekes ez a je­lentés, mert világot vet arra, hogy milyen alávaló eszközök­kel dolgoznak a politikai ki já­rók és gazdáik. Ezen jelentésben Jacobs meg­írja, hogy tárgyalásokat foly­tatott a War Labor Board tag­jaival, az Office of Price Ad­ministration (OPA) Brownlee nevű tisztviselőjével, Byrnes háborús mobilizáció direktorral, Fred E. Vinson gazdasági sta-> bilizáló direktorral, továbbá számos szenátorral és congress- mennel, hogy a tervezett mini­mális órabéreket ne emeljék to­vább 55 centnél; avagy ha eme-* lik, akkor annak megfelelőleg engedélyezzék a textil gyárt­mányok árainak a felemelését is. Másszóval, ha engedélyezné­nek béremelést, akkor azt a fo­gyasztó közönségre hárítsák. i I Esetleg talán még a textil gyá­rosok nyernének is rajta. FENYEGETŐZNEK Jacobs megírta ebben a je­lentésben, hogy megfenyegette az említett tisztviselőket. Miu­tán ezen intézményeknek az életét a kongresszusnák kell újból meghosszabbítani, Jacobs* azzal fenyegette meg őket, hogy a déli államok szenátorai és kongressmenjei ellenük fog­nak szavazni, ha nem követik az ő utasítását. És hogy a fe­nyegetésnek súlya legyen, arra kérte a textil gyárosokat, hogy azonnal Írjanak saját szenáto­raiknak és képviselőiknek, hogy hasonló értelemben informál­ják az érdekelt tisztviselőket. Jacobs mindjárt meg is ne­vezte azon szenátorokat, akik már eddig is segítettek. Ezek: George, Maybank és Russel sze­nátorok, akik vezetői a déli re­akciós parlamentári csoport­nak. Azt is megírta, hogy az OPA gazdasági szakértője, bi­zonyos Richard Gilbert nem akar kötélnek állni. Azért erre mindjárt rásüti a “liberális” bélyeget, ami a déli kizsákmá­nyolok szemében igen nagy bűnt jelent és igy nem csodál­koznánk, ha minden követ meg fognak mozdítani, hogy ezt a tisztviselőt elmozdítsák állásá­ból. Az unión értesítéséből meg­tudjuk, hogy milyen bűnt köve­tett el ez a gazdasági szakértő. Ugylátszik, hogy midőn Jacobs a textil árak felemelését kérte arra az esetre, ha a béreket emelni fogják, ez a gazdasági szakértő kimutatta, hogy a textil ipar tulajdonosai az el­múlt évben 180 millió dollárral több hasznot csináltak, mint amit a stabilizáló törvények megengedtek. Kimutatta egy­ben azt is, hogy ha a ^ textil munkások általános 1Ó cent órabér javítást kapnának, még akkor is 65 millió dollárral több maradna a munkáltatók zsebe­iben, mint azt a stabilizációs törvények megszabják. Nem csodáljuk tehát, hogy aki ilyes­mit mutat ki, azt nem nagyon kedvelik a textil gyárosok. ÉSZAKI ÉS DÉLI KÜLÖNBÖZET De van még egy másik pont is, amiért a déli államok mun­káltatói nagyon harcolnak és melyről Jacobs szintén említést tett ebben a jelentésben. Ennek megértésére tudnunk kell, hogy a déli államok városai sokszor azzal kecsegtetik az északi ál­lamok iparbáróit, hogy helyez­zék át gyáraikat ilyen déli vá­rosokba, mert ott a munkabé­rek jóval alacsonyabbak, igy gyártmányaikat olcsóbban tud­ják előállítani, mint északi ver­senytársaik. Ami persze azt is jelenti, hogy valamivel olcsób­ban tudják adni áruikat és igy magukhoz keríthetik a rende­léseket. Persze ily esetekben az észa­ki gyáros szintén laszállitja a béreket, hogy versenyképes le­! gyen. Ezt aztán azonnal követi a déli gyárak munkásainak a bérlevágása is, mert azt már törvénybe is foglalták, hogy a déli államokban mindig alacso­nyabbak legyenek a bérek, mint az északi gyártelepeken. Ezt nevezik a North-South kü­lönbözetnek. A minimális bére­ket megszabó törvények tekin­tetbe vették ezt a North-South különbözetet és a déli minimum mindig kisebb, mint az északi. Ezt a különbözetet azzal indo­kolják meg, hogy a délen ol­csóbb a megélhetés, tehát a munkásoknak kevesebb fizetés jár. Valóságban ez a North-South különbözet igen hatalmas fegy­ver a munkáltatók kezében a munkások kizsákmányolásának a fokozására, mert mint mon­dottam, ezzel előbb egyik, majd a másik helyen is képesek le­nyomni a béreket. Hogy a meg­élhetés olcsóbb a délen, abból csak az igaz, hogy ott az élet­színvonal alacsonyabb. A déli munkások szükségletei nem kisebbek, mint az északi test­véreiké, de miután keresetük kisebb, nem képesek annyit vá­sárolni, igy nélkülöznek. És mi­után a kisebb kereset folytán a vásárló képességük is kisebb, igy az iparok további fejlődé­séhez sem tudnak annyival hozzájárulni, mint a nagyobb keresetű északi munkások. Szó­val ez a North-South különbö­zet a kizsákmányolás ilyen kör­folyamatának a fentartója, ép­pen azért ideje, hogy már fi­gyelmeztetik erre a munkáso­kat és éles küzdelem indul meg ellene. Hogy a munkáltatók mennyi­re tudatában vannak annak, hogy ez a North-South külön­bözet milyen erős fegyver a ke­zükben a munkások ellen, arra világot vet Jacobs jelentésének az a része, amelyben tanácso­kat ád az azonnali teendőkre. Ezen tanácsokat 10 pontban foglalva sorolja fel. A PUSKAPORT EMLÍTI A tanácsok 4-ik pontjában javasolja a gyárosoknak, hogy már most gondoskodjanak “ag­resszív” jogtanácsosokról, akik az OPA végzését, abban az esetben, ha az kedvezőtlen len­ne, a fellebviteli bíróság elé vi­gyék. Az 5-ik pontban ezt Írja: “Készítsenek az OPA törvény­hez olyan függeléket, amely azt érvénytelenné tenné és a politi­kai organizáció segélyével nyo­mást kell gyakorolni erre az in­tézményre, hogy ha még egy évi életet akar, ezen függelék keresztülmegy”. Másszóval meg kell értetni az OPA tisztviselői­vel, hogy ha nem állnak kötél­nek, akkor ki fogják őket sza­vazni a hivatalból. És ha még ez nem volna elég, akkor a 6-ik tanács szerint: “Politikai nyomást kell hasz­nálni annak a hangsúlyozásá­val, hogy az OPA-ban radikáli­sok vannak, akik a profitot li­mitálni akarják. Meg kell őket fenyegetni kongresszusi vizsgá­lattal”. És végre a 7-ik pont szerint: “Reméljük, hogy az OPA-val barátságos utón kooperálni fo­gunk, de minden esetre szára­zon kell tartani a puskaport.” Az ám, ezt kell megtanulni a munkásoknak is! HÍREK SZICÍLIÁBÓL PALERMO, (ONA) — A szövetséges és olasz hatóságok nagyon meg volnának lepve, ha előbb utóbb nagyarányú forra­dalom nem törne ki Szicíliában. A legtöbb hivatalos személyi­ség, akivel az utolsó két hét alatt beszéltem, megegyezik abban, hogy a zendülés eddig is csak azért nem tört ki, mert félnek az angol és amerikai ka­tonaságtól — jelenti a hírszol­gálati iroda tudósítója. A zavargások azonban máris napirenden vannak és nagy­számmal szedik áldozataikat. Az olasz rendőrség és katona­ság képtelen a rendet fentar- tani a szövetségesek pedig egyenlőre nem avatkoznak be­le Szicília belügyeibe. A tüntetéseket a legkülönbö­zőbb címeken rendezik: azért, mivel sorozzák a férfiakat az olasz hadseregbe, vagy mert egyesek gabonát halmoznak fel; vagy mert az árak tulmagasak. A tüntetések igazi oka a nyo­mor. Az emberek ma már kiáb­rándultak abból, hogy a felsza­badulás azonnal paradicsomi ál­lapotokat fog teremteni. A népet izgatják a nagybir­tokosok, a politikai kalandorok minden válfaja, az uj életre kelt maffia banditái és végül természetesen a fasizták, akik szeretnének még egyszer ura­lomra kerülni. Ezeknek a kü­lönböző csoportoknak csak egy közös jelszavuk van: “El Ró­mától !” MIT ÉR AZ ELISMERÉS OTTAWA, Canada, feb.: — A kanadai kormány elhatároz­ta, hogy a Canadában elhelye­zett francia aranyat ki fogják adni a De Gaulle által vezetett, ideiglenes francia kormánynak, miután ezt a kormányt úgy Anglia, mint Amerika és Orosz­ország is elismerték. Most, mi­után a De Gaulle kormány kö­vetet nevezett ki Canadába, előkészületet tettek arra, hogy a francia aranyat a “Bank of Canada“ átutalja a francia ál­lami banknak. A canadai hir nem említi meg, hogy mekkora értékű aranyról van szó. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Helen Alakszay, Van Nuys 7.00 Bischof Józsefné, 'Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron ..... 7.00 Detky E.-né, Phila ........... 3.00 özv. Farkas Imréné, Akron 7.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 5.00 Feczkó J.-né, New York .. 8.00 Fodor J.-né, Cuyahoga „..12.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanchar, Bay City 5.00 Kern Péterné, Akron ..... 5.00 Kollár Józsefné, Clev........ 6.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 7.00 Lefkovits, Lajosné, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila ......... 7.00 Molnár A.-né, Cleveland 5.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 2.00 Udvamoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 4.00 Vizi Józsefné, Akron ....... 7.00 Zára Jánosné, Chicago .... 6.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom