Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-02-17 / 1359. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1945. február 17. Az Avery módszer VALÓJÁBAN KI IS EZ A MAIL-ORDER ÜZLET NAPOLEON, SEWELL AVERY, AKI SZEMBESZÁLL A U. S. KORMÁNYÁ­VAL? HONNAN VESZI A NAGY HATALMÁT? KIK ÁLLNAK MÖGÖTTE? MIT JELENT A MONTGOMERY-WARD ALKAL­MAZOTTAINAK KÜZDELME A MUNKÁSMOZGALOMRA? Elmondják a Montgomery-Ward Company munkásai. (Folytatás) A SZEGÉNY KIS BOLTOS Semmi kétség, hogy Sewell Avery nagyon tiszteletre méltó embernek tartja magát. Hogy­isne, hiszen vezérigazgatója a) Montgomery-Ward cégnek és ugyanilyen állást tölt be a U.S. Gypsum kompániánál, amely szintén óriási iparvállalat; de azonkívül igazgató a U.S. Steel korporációnál is: a Chicago Egyetem trustee-je, Old Elm és más nagyon is előkelő klubbok tagjai, stb. stb. Bizonyára na­gyon megsértődne, ha valaki az ugyancsak chicagói A1 Capone hírhedt gangszterrel hasonlíta­ná össze. És ime mégis ha a re­kordját nézzük, akkor látjuk, hogy legalább is annyiszor ke­rült a törvényekkel összeütkö­zésbe, mint az a másik hírhedt chicagói egyén. íme itt van a rekord: Április, 1935. Montgomery- Ward megtagadta az NRA ál­tal javasolt minimális bérek fi­zetését, ugyancsak nem fizetett semmit az NRA code fentartá- sára, miért is megvonták tőle a ‘kék sas” jelvényt. Október, 1936: A Federal Trade Commission panaszt emelt Ward cég ellen a Robin- son-Patman törvények megsze­géséért. Ezen törvény az árak szabályozásáról szólnak. Október, 1936: Vád alá fog­ják Ward üzletét Denver, Col. városban, ahol Social Security ellenes propagandát terjesztet­tek az alkalmazottak között. December, 1936: U.S. Supre­me Court elrendeli, hogy Ward fizesse meg az elmaradt 39,000 dollár jövedelmi adóját. Avery nem fizette meg ezt az adót, mert a jövedelméből sok olyas­mit le akart számolni, amiket az állam nem fogadott el. Julius, 1940: Az Egyesült Ál­lamok igazságügyi minisztériu­ma vádat emel a U.S. Gypsum Company ellen, mert az mono­polizálta a gipsz gyártását és az árakat felverte. Május, 1941: A National La­bor Relation Board panaszára a bíróság elrendeli, hogy Avery állitsa vissza munkába a szer­vezkedési tevékenységért tör­vényellenesen elbocsájtott öt alkalmazottat és a munkások részére fizessen 30,000 dollár elmaradt fizetést. November, 1942: Avery nem engedelmeskedik a War Labor Board azon utasításának, hogy kössön szerződést a “United Mail Order, Warehouse and Re­tail Employees” 20-as számú localjával Chicago városban. A szerződést csak Roosevelt elnök másodszori személyes rendele­tére irta alá, de ugyanakkor 400,000 dollárt költött hirdeté­sekre .amelyekben a War La­bor Boardot ócsárolta. Julius, 1943: Az Office of Price Administration figyel-i mezteti a Ward céget, hogy át­hágta a “ceilling price’Vra vo­natkozó rendeletet. Avery a szokott módon válaszolt, hogy az OPA törvényellenes, stb. Szeptember, 1943: U.S. Gyp­sum Company nem Írja alá a kollektiv szerződést a munká­sok unionjával, ellenben pert indít a National War Labor Board ellen, hogy az alkotmány- ellenes, stb. December, 1943: Ward nem újítja meg a szerződést a chi­cagói munkásokkal. Ahelyett a bírósághoz fordul, hogy a War Labor Boardnak nincs törvé­nyes ereje, alkotmányellenes, stb. Április, 1944: A Ward Com­pany sztrájkba kényszeríti a chicagói alkalmazottait, miu­tán Avery ismételten megta­gadta a War Labor Board ha­tározatának a keresztülvitelét. Ennek következtében az elnök elrendeli a Ward üzletek lefog­lalását. June ,1944: A Montgomery- Ward munkásai újból az union mellett szavaznak, miért is a War Labor Board újra elrende­li, hogy Ward kössön kollektiv szerződést az alkalmazottaival. Avery megtagadja a rendelet keresztülvitelét és ehelyett a szövetségi bírósághoz fordul, hogy nyilvánítsa a War Labor Boardot törvényellenesnek, stb, íme ez a Sewell Avery re­kordja a hatóságokkal szemben. Az Ál Capone alvilági alakkal való összehasonlítás tehát nem alap nélküli. AZ AVERY FORMULA Mint már említettük, Sewell Avery, ez a “gentleman”, aki­nek a törvénnyel való összeüt- \ közési rekordját az imént fel­soroltuk, a munkásainak elnyo­mására a másfél évtizeddel eze­lőtt kitalált “Mohawk Valley” módszert használja, persze nap­jainknak megfelelő módosítá­sokkal. Emlékszünk még arra a durva, erőszakos eljárásokra, amiket annak idején Girdler, Weir, Ford, Rand, stb. alkal­maztak. Azóta azonban az Egyesült Államok legfelsőbb bí­rósága jóváhagyta a Wagner törvényeket és igy a legtöbb iparmágnás, habár duzzogva is, de elismerte az uniókat. Gird­ler meg Ford is aláírták a kol­lektiv szerződéseket. Ezt a régi módszert tehát Avery már nem követhette bi­zonyos módosítások nélkül. Ma már Avery nem szervez “vigi- lanty” bizottságokat. Ehelyett egy egész sereg ügyvédet foga­dott fel; “blackjack” helyett tehát bírósági beadványokat használ. Avery a harci frontot a piketvonal és az egyezkedő asztaltól átvitte a bírósághoz, ahol az ügyvédek légiójával mindig előnyben van, ahol ezen ügyvédek a tárgyalás elhúzásá­val lassan megfojthatják a munkások szervezeteit. Avery rájött arra, hogy egy 300 olda­las bírósági beadvány éppen olyan halálos fegyver lehet a munkások ellen, mint a gép­fegyver. Az Avery módszer lényegét a következő pontokban ismer­tethetjük: 1. Mindent elkövetnek a szó- banforgó ügy elhúzására. Jól tudják, hogy amig az ügy tárn gyalás alatt van, a munkások nem kapnak béremelést, avagy fizetést ,ha elküldött munkások visszahelyezéséről van szó. Az ügy végnélküli elhúzása tehát valójában a kiéheztetést jelen­ti. Példa erre Ward egyik ügye Kansas Cityben (Case C-217), ahol öt munkást elküldték szer­vezkedési tevékenységért. A National Labor Relation Board elrendelte ezen munkások visz- szahelyezését. Avery ügyvédei képesek voltak négy évig el-t huzni ezt az ügyet. 2. Az Avery módszer másik pontja a hatóságokkal való szembeszállás. Ezt is sikeresen alkalmazta eddig. Tudván, hogy a War Labor Board a végletek­ig megy, csakhogy békésen in­tézzen el minden munkás kér­dést, Avery pökhendi módon szembeszáll a War Labor Boar- dal, igyekszik megijeszteni ezt az intézményt. 3. Avery sikeresen használ­ja a legdurvább demagógiát is. Óriási összegeket költ hirdeté- tésekre. A legérdekesebb azon­ban az, hogy Avery a hirdeté­sekre költött összegeket levon­ja az adóból. így valójában a kormánynak járó összegekből fizeti a kormányt támadó hir­detéseit. 4. Az Avery formula egyik fontos része a kártérítési po­rok indítása becsületsértés rí­mén. Ha valamelyik újság kri­tizálja a Ward céget, vagy Se­well Averyt, millió dolláros be­csületsértési port indítanak el­lene. Ugyanilyen pert indított Avery a “Spotlight” nevű uni­on havi értesítője ellen is, mert mint a vádiratban mondották, a “Spotlight” úgy irt Averyról, hogy annak következtében az alkalmazottai “félnek tőle és nem bíznak benne.” Követelé­sének támogatására a “Spot-* light”-ból ilyen mondatokat emeltek ki: “Malone supervi­sor, akit csak MOONFACE-nek említenek, megígéri a fizetés- emelést, de nyomban el is fe­lejti”. Ilyen és hasonló írásoké ban Avery olyan sértést lát, hogy azt csak egy millió dollár fájdalomdijjal lehetne kárpó­tolni. (Folytatjuk) Megkezdődött a harc! A kavarodás teljes, úgy a belpolitikai, mint a külpolitikai fronton. Belpolitikában az ösz- szes reakciós elemek összefog­tak, hogy Roosevelt ellenes gyűlöletüket Wallace volt alel- nökön keresztül érvényre jutas­sák. Ezek a republikánus párt­ban tömörült nagytőkések, gyá­rosok, bankárok összefogtak a déli vidékek négerfaló, munkás- gyűlölő “demokratáival”, akiket Roosevelthez semmi más, mint a demokrata név nem fűz. Wallace Agar Henry papfia, dúsgazdag ember, de tisztán lá ­tó demokratikus érzésű és szé les látókörű politikus. Wallace tisztában van azzal, hogy a mai kapitalista systema beteg és ha okos kapitalisták meg nem nyit­ják a szelepeket és nem adnak minden kis embernek egy da­rab kenyeret, Amerika a legva­dabb események színhelyévé fog válni. Ha a háború most érne vé­get 12,000.000 katona jönne haza. Fiatalok, tetterősek és el akarják kezdeni fiatal életüket. Iskoláikat többnyire félbehagy­ták és a katonai fegyverek ke­zelésén kívül semmihez sem ér­tenek. A hazatérők részt fognak követelni abból a hazából, ame­lyet megmentettek és amelyért keserves éveket töltöttek a lö­vészárkokban. A reakciós elemek azt hiszik, hogy majdcsak lesz valahogy. Alamizsna törvényekkel majd alamizsnát a visszatérő hősök­nek és majd akinek nem jut elég, el megy almát árulni. Wallace világosan látja azt, hogy a felivlágosult tömegeket teljesen ki kell elégíteni. Nem lehet egyik oldalon a Fordok, Du Pontok, Morganok véren szerzett irtózatos vagyon, luk- szus lakásai, jachtjai és a má­sik oldalon szegénység, vityil­lők, ronda egészségtelen laká­sok és munkanélküliség. Nem kétséges, hogy ebből a harcból a munkás tömegek fognak ki­jönni teljes győzelemmel. Min­denkit aki a tömeg követelései mellé áll a sajtó egy része egy­szerűen bolsevikinek nevez ki, de a helyzet éppen a Wallace- ok fellépése következtében erő­sen javult. Wallacenak vannak képességei és még sok megle­petéssel fog szolgálni, ellensége­inek és híveinek. A harc elkezdődött, azonban ma még az ellenfelek csak meg­kezdték a bemelegítést. A há­ború végéig nem is lesz semmi nagyobb változás a mai struk­túrában. Majd ha 60 millió job- ot kell kreálni, akkor fog kide­rülni ki az erősebb, a dolgozók hatalmas tábora, vagy a “cá­pák és herék” kis, de erős frontja. A KÜLPOLITIKAI fronton a krimeai konferencia véget ért. Amikor ezeket a sorokat lei­rom, még a lapok azt sem ír­hatták meg, hogy hol van a három “nagy” találkozója. Ezúttal nincs katonai kérdés­ről szó, hacsak a Szovjet azon ígéretét nem tekintjük annak, hogy a Szovjet rövidesen részt fog venni a japán elleni hábo­rúban. "Politikai kérdések ke­rültek döntésre. Európát újra rajzolták. Az európai háború meg van nyerve. A döglődő Hitleráj még rugkapálódzik, azonban ma már nincs olyan elszánt hi­ve a náciknak, aki ne látná, hogy a világtörténelem legször- nyübb gonosztevőinek napjai meg vannak számlálva. Természetes, hogy Hitler it­teni barátai — és van belőlük bőven — már most krokodil könnyeket hullatnak a “derék és tisztességes német «ép sor- (Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom