Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-02-10 / 1358. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1945. február 10. ROBERT MURPHY BAR AT AI Ha a munkásság valamelyik ipari tőkés túlkapásai ellen leüléssel vagy sztrájkkal védekezett, rögtön szembe találta magát a helyi reakciós sajtóval, amit mint farkasok üvöltése követett az ország valamennyi reakciós sajtó orgánuma, nem feledkezve el bizonyos jelzők osztogatásáról mint “Hitler segítők”, “hazafiatlanok” stb. Persze jól tudták, hogy a legnagyobb “hazafiatlanságot” a State Department emberei követték el, de arról soha nem írtak a reakciós újságok egy szót sem. Végre amint Párisból egy tudósítás nyomán a United Press-en keresztül fölbugy- gyant egy kis disznóság , a Herald Tribune nyomán a következő hirt kapjuk: “Párisban letartóztatták Lemaigre-Dubre- nil és Jean Rigaud előkelő, háború előtti iparfejedelmeket, a vád ellenük az, hogy veszélyeztetik az állam biztonságát.” Az amerikaiaktól, akik észak- afrikában jártak hallottuk, hogy ezen két egyént egyszer már a francia felső bíróság Algírban előállította és egy láthatatlan egyéniség, az elnök volt személyes képviselője Robert Murphy mentette ki. Murphy volt a reakciós amerikai politikának a megrajzolója, amit a franciákra kényszeritet- tek a partraszállás után 1942. novemberében Lemaigre Dü- benil és Rigaud voltak Robert Murphy kedvenc emberei, akikkel közreműködött. Mivel az ilyenfajta újsághírek hasonlatosak a krumplihoz, aminek a java a földben van. A “Nation” heti magazin jó* voltából azt is megtudhatjuk, amit a United Press jelentése eltemetve hagyott, vagyis iparkodott eltemetni, mert hiszen most nem éhező rongyos munkásokról ván szó, hanem finom szőrű “úri kutyáról”. Hogy’ érdekesebb és megértőbb legyen az egész jelentés, én is mint a “Nation” tette, részekre tépem a hirt és magyarázatokkal töltöm ki. “Két vezéregyéniséget, akik a meggyilkolt Jean Francois Darlan, a Vichy kormány fő tisztviselője és támogatói voL tak Afrikában, kik közreműködtek a szövetségesekkel miután partra szálltak 1942 novemberében, letartóztatták, ma azon vád alapján, hogy veszéhagytak, ugyan ez a sors juthatott osztályrészül a barátaim tömegének, kik mind baloldaliak voltak, de ez sem visz arra, hogy az egész népet gyűlöljem, mert jól tudom, hogy nem az egyén, hanem a rendszer az, amelv az elkövetett rémségekért bűnös, a rendszert, a rendszer oszlopait kell elpusztítani, hogy közelebb jöjjünk az egész emberiség, beleértve^ a németeket is, terstvériesüléséhez. Ezt nem csak én tudom és érzem igy, hanem igy tudja, ha nyugodtan gondolkodig tudja Pál is. lyeztetik az állami közbitonsá- got.” A szövetségesek oldalán közreműködő földalatti mozgalom hívei könyörögtek Murphynek mielőtt a partraszállás megtörtént, hogy szüntesse be ösz- szeköttetéseit Darlannal, Le- meigré-vel és Rigaud-dal, de Murhpy visszautasította, mert azt hitte könnyűszerrel meglehet a németeket verni és fön- tarthatja a reakciós ‘revoluti-' on natibnale”-et Vichy-ben, amit Darlan, Lamaigré és Rigául nyíltan támogattak. Mind a három egyéniség ismeretes volt a széles kiterjedésű fasizta szervezetek között, akik szerették volna Franciaországot a győzők oldalára vinni úgy, hogy Petain korporációs államát is megtarthassák. Mind a három egyén tagja volt a “super-coun- ter-revolutionary” szervezetnek ,amit a német vezérkar 1922-től fogva titokban támogatott, aminek a neve: “Mouvement Synarchique d’Empire” vagy röviden M.S.E., akikhöz Mr. Murphy lelkileg legközelebb állott, mert a demokratikus franciák csak “egy banda zsidó és kommunista volt részére”. Mondja tovább a jelentés: “A kiváló háború előtti fran-* cia egyéniség Jacques Lemaig- re-Dubernil iparmágnás, elnöke volt a befolyásos francia adófizetők ligájának és Jean Rigaud ki mint belügyminiszter szolgált Darlan alatt, mind a ketten elkeseredett ellenségei voltak De Gaulle-nak Afrikában. Annak idején mind a kettőt fegyveres őrizet alá vették, de megszöktek és azóta a jelentések szerint Spanyolország és Portugáliában voltak.” A pinac-oil király Lemeigre- Dubreul szoros összeköttetésben volt a hires Worms-sal, amely német financiális ügynöke volt az összes vezető francia iparok- ank. Egy ügynökség a németek részére, amelyen keresztül pénzelték az antidemokratikus fasizta szervezeteket. Mind a ketten összeköttetésben voltak La- vallal a gonosz Banque Nationale pour le Commerce et l’In- dustrie (B.N.C.I.) keresztül. Lanaigre alapította az adófizetők ligáját, aminek főcélja volt, fölfogadni mindenre kapható verekedő elemeket, akikkel ösz- szeverették politikai ellenfeleiket (demokratákat, radikálisokat, stb.) és többször kisebb lázadás szerű helyzetet csináltak politikai szempontból. Feje volt továbbá a wiesbadeni fegyverszüneti bizottságnak, amelyben az élelmiszer ügyek kezelője volt, aki összeszedette az összes élelmiszereket a németek részére. Rigaud szervezte meg a Cagoulardokat, akik 1938-ban Ciano kérelmére meggyilkolták a Roselli testvéreket. A kérelem teljesítése be volt vezetve még Badoglio marshal kémszolgálati könyvében is —* szakasz G-2 alatt. Igaz az, hogy mind a ketten levoltak tartóztatva, ahogy a i franciák hívják “residence for- I cée’ ’alatt (lakást el nem hagyható) amidőn De Gaulle Afrikába jött. De Gaulle rendeletére tartóztatták le őket és rögtön bíróság elé állították őket és kitudódott, hogy állandó ösz- szeköttetést tartottak főn Vi- chyvel, még a partraszállás után is. Murphy az összes hatalmát, amelyet mint az elnök személyes képviselője birt, közbevetett és fenyegette De Gaul- let, hogy megvonja a lend-lea- set, amint hogy meg is tette Flandin és Nogues esetében. Továbbá mondja a jelentés: “Ámbár ténylegesen támogatták a szövetségesek partraszállását Afrikában — Lemaigre és Rigaud — de azután nem csináltak titkot, hogy ellenségei a francia nemzeti fölszabadulás bizottságának, akik most a jelen francia kormányban vannak.” Igaz, hogy támogatták a fontiek a partraszállást, de behozták Giraud generálist is. Még emellett, mivel tudták, hogy a szövetségesek partraszállnak Afrikában, a lisszaboni tőzsdén összevásároltak nagy mennyiségű afrikai frankot, amelyen igen nagy nyereséget vágtak zsebre. Kitudódott továbbá, 4 hónapra a partraszállás után, hogy Nouges generálissal egyetemben bevoltak keverve a marokkói bank aranycsempészésébe is, amit Lisszabonba vittek ki. Senki a világon egy szerencsétlen talpnyaló igazgatón ki- vül nem volt ezért büntetve addig, mig De Gaulle át nem vette a hatalmat. Még azután is meg voltak ezen urak győződve róla, hogy Murphy távol fogja tartani De Gaullet Franciaországtól és hogy ezen együttes (junta) vissza fogja hívni, Ibéria félszigetről, miközben jött a jelentés, hogy Nogues, Lemaigre és Rigaud költik már a kicsempészett marokkói bank pénzét az összeesküvésükre. Ha ezen egyének nem csinálnak titkot, hogy ellenségei De Gaullenak, igy amerikai barátai sem. Különösen Julius Hol-i mes ezredes mostanában generális és államtitkár, tanácsadója Robert Murphy, aki midőn 1943-ban hazajött és búcsút mondott egy amerikainak, ezeket fűzte még a istenhozzád-, hoz: “Nem kell félni De Gaul- letól most már, mert megpányváztuk“ (we’ve got him lassoed!) Folytatja tovább a jelentés: “A francia hivatalok nem tudják megérteni, hogy hogyan lépték át a határt és jutottak Párisba Lemaigre és Rigaud.” Éppen olyan könnyen, mint ahogy Afrikából Spanyolországba jutottak. Francia szemtanuk mondták el, hogy két ember ,akik átlépték a határt francia Marokkóból spanyolba, hála az amerikai hatóságoknak még csak meg sem kérdezték őket. Tényállás az, hogy az útlevelük vagy amerikai eredetű, vagy amerikai kérelemre szóló volt. Továbbá: “Lemaigre mint eszköz szerepelt még Giraud Afrikába szök- tetésénél. Mindenütt úgy ismerték mint szélső jobboldali a francia politikában. Egyszer azzal .gyanúsították, hogy ösz- szeköttetésben van Páris grófjával, aki a francia trón igénylője is és állandó összeköttetésben volt a szövetségesek partraszállása után is a Vichy kormánnyal. Miközben a Griaud katonai küldöttségnek Washingtonban is tagja volt, mint fő gazdasági delegátus és Giraud alatt mint a szövetségesek közötti ügyek intézője szerepelt.” Bár Lemaige mint eszköz szerepelt, hogy Giraudot Afrikába hozták, de nem szöktették, hanem az összes Vichy kormány tagjainak közreműködésével történt, amelybe bevonták még a titkos “Synarchy”-t is, hogy folytatólagos legyen az Uj rendszer Franciaországban, akar a németek ,akár a szövetségesek nyernek. Egy eleven példája hogyan akarták a Janus pofáju francia tőkések, genrálisok, bankárok a jövőjüket biztosítani. Lemaigre és Rigaud nem csupán gyanúsítva voltak Algírban a trónkövetelő Páris grófjával való összeköttetéseikkel, de egyenesen dicsekedtek is vele. Azt mondták megcsinálják a királyság védelmezőjévé, és ebben a munkájukban Murphy és bandája a hallgatásukkal segítettek is nekik. Érdekes még megjegyezni, midőn Lemaigre Washingtonban járt, 1942 decemberében mint Darlan tengernagy küldöttje, ellátogatott New Yorkba, hogy fiókot nyisson a Laval féle banknak. . . . tudja Pál . . . (Folytatjuk) A novemberi választások után a CIO lapok örömmámorban úsztak és azt jelentették, hogy nagy munkás győzelmet arattak. Még egy néhány ilyen győzelem végétveti a szervezetnek és a nagy trusztoket teszi a kormány élére. A Naptár árát piég többen nem küldték be. Kérjük ezeket, hogy ne halasszák azt, mert hátráltatják kimutatásunk elkészítését. Ugyancsak kérjük mindazokat, akiknek lapelőfizetésük lejáratban van, hogy a megújítást küldjék be. A Bérmunkás előfizetési ára most is csak kettő dollár az Egyesült Államok területén, mig Canadában, mi- I vei külön bélyeggel kell a lapot ellátnunk, az előfizetés 2.50. FELÜLFIZETÉST ADTAK Február 3-ig: A. Péntek, Cleveland ....... 1.00 J. Villand, Cleveland ........ 1.50 J. Vannó, Zeigler ............ —.50 J. Kish, Los Angeles ....... 2.00 A. King, Lombard ........... 2.00 J. Dénes, Detroit ............. 2.00 L. Földi, Chicago ............. 2.00 L. Budai, Cleveland ......... 2.50 J. Kovacsik, Oberlin ...... 2.50 St. Gergely, Highl. Park 4.00 P. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Rastyán, Bridgeport .... 1.00 F. Ábrahám, Akron ......... 1.00 J. Éliás, So. Bend ............. 2.00 Ch. Ruttkay, Philapelhia 3.00 Joe és Anna Horváth Clev. 1.50 J. Nemes, Canada ...........—.50 N. N. East Chicago ......... 1.50 J. Asztalos, Philadelphia .. 2.50 J. Fábián, So. Bend .........—.50 Rákóczi Bs. 141 oszt. Chic. 5.00 . J. Horváth, Cleveland ....—.50 J. Magocs, Easton .......... 1.50 J. Czapkó, Bethlehem ....—.46 A. Vince, Chicago .......... 7.00
