Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-06-30 / 1378. szám

BÉRMUNKÁS 3 oldal 1945. junius 30. MUNKA KÖZBEN---------------------------(gb) ROVATA VÁLTOZNAK AZ ISTENEK IS A múlt héten ismertettem, hogy miként nyert a “föld-is­ten”, illetőleg a föld termé­kenységét kontroláló képzelet­beli szellem, egyes helyeken és korszakokban a többi képzelet­beli isteneknél nagyobb népsze­rűséget. A föld mellett termé­szetesen a nap, a hold és egyéb égitestek is hasonló módon sze­repeltek. Sőt a görög és a ró­mai vallásokban legtöbbször a nap-isten volt a főisten. Az ide­vágó mitológia részletesebb is­mertetése azonban nagyon el­vezetne tárgyunktól. Ezekről egész könyvtárakat Írtak már. Itt legfeljebb csak azt jegy­zem meg, hogy a kezdetleges ember egészen magáról vette a példát, amikor istenét megal­kotta. A bibliának az a monda­ta, hogy az isten saját képmá­sára formálta az embert, való­jában úgy igaz, hogy az ember saját képmására formálta az istent. így voltak himnemü és nőnemű istenek, akik annak rendje és módja szerint házas­ságra léptek és családi életet éltek. Volt azonban közöttük olyan huncut is, aki megszök- tett a másik isten feleségét; vi­szont istenasszonyok elcsábí­tották a mások férjeit. Aztán voltak olyan istenek, akiknek a szemei megakadtak egy-egy csinos földi leányzón és ebből a valóban “vegyes” szerelmi vi­szonyból gyermekek születtek, akik félistenek lettek. Ebben a tekintetben sem a zsidó, sem a keresztény vallá­sok semmi újat sem produkál­tak. A zsidók istene, a kérlel­hetetlen szigoruságu “Jehova” sem volt eredeti isten, hanem csak a föld-isten; aki abban a korban és környezetben a töb­bi istenek fölé emelkedett. Va­lószínűleg azért, mert az a törzs, amelyik különösebb mó­don tisztelte, vagy a papok, akik a nevében beszéltek, ügye­sebbek, ravaszabbak vagy erő­sebbek voltak a többieknél. A történelmi korszak legré­gibb feljegyzései már említést tesznek a föld-istenről. Baby- loniai feljegyzések megemlitik, hogy a Perzsa öböl csúcsánál fekvő Eridu városnak a főiste­ne “Ea” nevet viselte. Ez az “Ea”, a leírás szerint, a föld­isten volt, valami szellemféle, aki az eridui polgárok hiedelme szerint jó vagy rossz termést adott, aszerint, hogyan kedves­kedtek neki. Más városokban az “Ea” név­ből “Iea” majd a sziriai parto­kon “Geija” lett, a különböző népek s különböző idők kiejté­se szerint. A szerepe is válto­zik itt-ott. Asszíriában nem nő, hanem férfinak képzelték, még hozzá nős embernek és a fele­sége, “Davinka” volt, a föld­anya. Ebből a házasságból szár­mazott “Dumuzi”, a nap-isten. Viszont piás népek regéi sze­rint a nap-istentől származtak a többi istenek. Egyiptomban ez az isten pár már az “Osiris” és “Isis” neveket viselték. JEHOVA ISTEN Szerintem a zsidók istene “Jehova”, senki más, mint a babyloniai “Ea” vagy “Iea”, avagy az assziriai “Geia”. Hé­ber irás szerint négy betűből, méghozzá négy mássalhangzó­ból áll: “J H W H”. Miután nincs benne magánhangzó, ezt nem is lehet kimondani. A zsi­dó papok ezt azzal magyaráz­ták, hogy azért van igy, mert az isten neve szent és azt csak úgy hiába nem szabad/ kimon­dani. Ezt a nevet tehát csak a főpap ejtette ki nagy vallásos ceremóniák alkalmával. Hogy miként lehet vagy kell kiejteni a négy mássalhangzót, az a pa­pok féltve őrzött titka volt. De mert az átlagos ember is sze­retett • az istenről, vagy az is­tenhez beszélni, álneveket ad­tak Jehovának. Ilyen nevek az “Adonáj” vagy “Elojhim”. A jámborok képtelenek vol­tak annak megértésére, hogy a “Jehova” nevet is éppen úgy ők adták, mint a pótló neveket és egészen mindegy, hogy me­lyiket használják a kiejthetet- len név mögött azonban a pa­pok privát üzleti érdekeltsége rejlett. A zsidók legendáiból meg le­het állapítani, hogy jó ideig ők is többisten imádók voltak mint az egyiptomiak, babyloni- ak és egyéb környező népek. És mint említettem, az embe­rek saját képmásukra formál­ták az isteneket, hitük szerint tehát azok között is versengés, civakodás, szerelem, ármányko­dás, sőt háborúk is voltak. Ma nevetünk az ilyen felfogáson, noha szerintem ez észszerűbb, logikusabb, mint a mai, mert akkor háború esetén könnyű volt megmagyarázni a háború kimenetelét azzal, hogy a győ­ző fél istene erősebb, vagy fur­fangosabb volt. De ma, amikor mindkét fél ugyanazon isten­nel dicsekszik, nehezebb meg­érteni, hogy miért győz az egyik és miért nem a másik? ISTENT CSERÉLNEK Minél kezdetlegesebb vala­mely társadalmai, annál inkább össze van benne forva a vallás a politikai és gazdasági intéz­ményekkel. Legtöbbször a gaz­dasági és politikai közösség fe­je maga a főpap. És mert a legtöbb társadalmi rendszer­ben élősdi, here osztály uralta a dolgozókat, a kizsákmányol­tak pedig elégedetlenkedtek előbb a főpappal, majd általa képviselt istennel. Az ilyen elé­gedetlenség szülte meg aztán az uj istent. Máról-holnapra azonban csak a fétis imádók cserélhetnek is­tent, ha nem szolgált úgy, mint remélték. Ha az ilyen isten mondjuk csak egy darab kő volt, megragadták, esetleg rá­köptek és elhajították, majd a helyére tettek egy darab fát és kész volt a csere. A szellemi istenben hívők ezt nem tehe­tik. A szellemi istenek nagyon hosszú időfolyamat alatt épül­nek fel. Azért az elégedetlenke­dők rendesen úgy találják, hogy a fenálló vallás és annak papjai eltértek az eredeti val­lástól, Kiadják tehát a jelszót, hogy menjünk vissza az erede­ti istenhez. A zsidók esetében ez az eredeti isten a föld-isten, “Iea”, vagy “Geija” volt, aki náluk a kiejthetetlen “Jehova” nevet kapta. Ez a “menjünk vissza az ere­deti istenhez” való mozgalom az emberiség történetében na­gyon sokszor megismétlődött. Ez a gondolat hozta létre a ke­reszténységet is. Itt azonban egy kis gátló akadályt találtak, méghozzá azt, hogy miután a zsidók nagyon híven ragasz­kodtak- a tradícióhoz mind má­ig kitartottak Jehova mellett, vagyis nem vettek mellé más isteneket, ily körülmények kö­zött nem lehetett azt mondani, hogy térjünk vissza az eredeti istenhez. így azzal álltak elő, hogy a zsidók kisajátították maguknak az istent és nagyon szigorú rideg öreg bácsit csi­náltak belőle. Fiatalabb, nyája­sabb istenre volt szükség, aki­vel a bomladozó római biroda­lom népeit el lehetett érni. Kö­vették tehát a régi többistent hivő vallásokat, összeházasítot­ták a már régen agglegényes- kedő öregistent egy fiatal zsi­dólánnyal és megszületett a fiu- isten. (Kár, hogy nem jegyez­ték fel, mennyi ideig hordja méhében az ilyen anya az is­teni magzatot.) A GAZDASÁGI ÉRDE­KELTSÉG SZEREPE Aztán múltak az idők és egy­szer csak megint zúgolódni kezdtek, hogy a katholikus egy­ház nem az igazi isten nevében beszél. Luther Márton, Kalcin, meg a többi vallásujitók kiad­ták tehát a jelszót: Vissza az eredeti istenhez! Voltak, akik félrelökték a fiút és csak az öreg istent ismerték el, a leg­többje azonban megtartotta mindkét istent, az öreget is, meg a fiút is. Aztán megint múltak az évek s újból felmerült a kiáltás hol itt, hol ott: Vissza az ere­deti istenhez! De minden eset­ben ez az eredeti isten nem más, mint az általuk elképzelt isteni fogalom. Az ilyen elkép­zelésben nagy befolyása van a gazdasági érdekeltségnek. Nos, aki a vallásokat ilyen távlatból nézi, annak a katholi­kus, a zsidó, a protestáns, a Jehova tanúi, Christian Scien­ce, az isteni családokban való hit vagy a fétis imádás egyfor­mán csak babona; az emberi elme találmánya, a félelem szü­lötte. A vallások mibenlétére nem a szentkönyvekben, hanem a káromkodásokban találjuk meg az igazi magyarázatot. A ká­romkodó szavak és kifejezések száz és száz éven keresztül fen- maradnak és apáról fiúra száll­nak. (Újabban az anyákról a leányokra is). Egyes káromko­dásokat már az anyatejjel szív magába a gyerek, akinek a pár becéző kifejezések után mind­járt a káromlások ütik meg a fülét. így nem csoda, hogy csaknem minden emberből ki­robban valami káromkodó szó, ha hirtelen valami baj éri, mondjuk a kezére üt a kala­páccsal. A KÁROMKODÁSOK ÉRTELME Nem véletlen az, hogy a ká­romló szavak legtöbbje az is­TÁRSAS KIRÁNDULÁS NEW YORKBAN A Bérmunkás olvasói és támogatói Julius 1-én, vasár­nap egész nap TÁRSAS KIRÁNDULÁST . rendeznek a közismert Eden- wald Erdőben, fönt a dom­bon, melyre kérik a munkás­társak megjelenését. Azon­ban hangsúlyozottan figyel­meztetjük a munkástársakat, hogy főzés nem lesz, amit nem is lehet a mai világban elvárni. Tehát mindenki hoz­zon magával ennivalót. Inni lesz bőven. Esős idő esetén a következő vasárnap lesz meg­tartva. Útirány: A Lexington Ave. subway a 180-ik utcá­ig s ott átszállni a Dyre Ave. vonalra az utolsó állomásig. Onnét pár perc séta az erdő­be. tent említi. Ez azért van, mert mint előbb már mondottam, primitiv társadalmakban az emberekkel együtt harcoltak az istenek is. A kezdetleges em­ber éppen úgy hangoztatta, hogy “majd elbánik veled az én istenem,” mint a mai gye­rek, amikor játszótársát fenye­geti, hogy majd kikapsz az anyámtól, ha széttéped a bábu­ruhámat. Aki elég erősnek kép­zelte magát és az istenét, az odavágta az ellenségnek, hogy nem félek az istenedtől. És ha még nagyobb bátorságot vett magának, még' gúnyolni is mer­te ellenfele istenét. Hasonlítot­ta például a kutyához, vagy a disznóhoz, amely állatoknak már akkor nem lehetett valami nagy becsületük. így keletkez­tek a magyar “kutya istened” vagy az olasz “disznó istened”, stb. káromlások. Említettem, hogy a félelem az embernek az állati korból maradt ősi tulajdonsága. Ezt aztán mesterségesen ápolják és fentartják a különböző vallá­sok, mert az ily nagymérvű fé­lelmet meg lehet adóztatni. Na­gyon de nagyon sok százezer ember él ennek az őskori tulaj­donságnak a kiaknázásából. Az istenek, Eatól Jehováig, Jehovától Jézusig és Jézustól Father Divine-ig mind ezt a célt szolgálják. MIT AKARNAK A LENGYEL REAKCIÓSOK LONDON, (ONA) Az Over­seas News Agency tudósítója értesült arról, hogy Eisenhow­er tábornok és az angol had­ügyminisztérium visszautasí­tották Anders lengyel tábor­noknak azt a kérelmét, hogy Németország egy részét lengyel csapatok szállják meg. Ez a lengyel zóna, mondotta a folya­modvány, megoldaná azoknak a lengyeleknek a dilemáját, akik nem akarnak hazájukba vissza­térni. Ezeknek a száma mint­egy kétszázezerre tehető. Anders követői csalódásuk­nak adtak kifejezést az indít­vány elutasítása felett. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom