Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-06-23 / 1377. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1945. junius 23. SS tábornok barátnője A Conti-uteában, a népbiró- ság épülete előtt rengeteg em­ber. Odabenn pokoli meleg. Reg­gel óta tárgyalnak, a terem tömve. Dely Piroska ügyét tárgyal­ják, aki nyilas volt és SS legé­nyekkel halomra lövette az em­bereket. Most ott áll a középen az őrök között, előtte az emelvé­nyen a bíróság, éppen Ítéletet hirdet. — A magyar nép nevében . . Az utolsó sorokban tompa, fáradtarcu asszonyok hajolnak össze: — Nekem az apámat ölette meg. — Nekem az öcsémet. — Hiába könyörögtem a kis­fiámért . . . — Ez a nyomorult nő vezet­te a németeket . . . — Rámutatott a fiamra és mondta: schiessen! “NEM VOLT ARCA . . Az egyik hajlotthátu öreg­asszony meséli: — Az úgy volt, hogy mi a Csengery-utca 64-ben laktunk. Négy család 1 szobában. Csil­lagos ház volt, október 15-én éjjel halljuk, hogy lövöldöznek, azt mondja az uram, nyissuk ki az ajtót és tartsuk fel a ke­zünket: azt akkor úgy szok­ták. Berohantak. A nő legelői! Fekete egyenruha volt rajta, halálfejes jelvény, meg nyilas karszalag, összeszedte a férfi­akat és betuszkoltatta őket a fürdőszobába. Én beleakaszkod- tam a kisfiámba — hagyja életbe a gyermekemet — kö­nyörögtem, de azt válaszolta: örüljön ha maga életben marad. Akkor aztán bementek a für­dőszobába. — Lövéseket hallotunk . . . kiabálást ... a nő hangját . a sógornőm odarohant az aj­tóhoz, döngetni kezdte, akkor kijöttek a németek belelőttek, felrúgták. — Most is itt van a kabáto­mon a lövés helye — mondja csöndesen egy asszony és meg­fordul — a kopott kabát hátán foszlott lyuk —, amikor el­mentek, bemásztam az ágy alá mert később visszajöttek és aki még mozgott, azt irgalmatlanul legyilkolták ; . . a nő forgatta a holttesteket, nézte, kiben van a kizsákmányolt munkások kö­zé számítják és nem messze az idő, hogy azt is fölismerik, hogy Egy Nagy Union szerve­zetbe kell tartozniok valameny- nyiöknek. Viszont, ha testvéri kezet fognak a munkáltatók nem fogják tudni rájuk uszí­tani kopók módjára a már ke­zük alól kicsúszott “foremano- kat”. Az akroni Goodyear telepen több mint 20,000 munkás lépett sztrájkba, ezúttal az union (CIO) előzetes jóváhagyásával mivel több követelését a mun­kásságnak nem intézték el. A háború kitörése óta ez az első ilyen irányú munkabeszüntetés a Goodyear gumigyárban, amely a hadi iparnak dolgozik. Akroni tudósitó. még élet, én az ágy alatt meg­menekültem. — Tizenkilenc embert öltek meg akkor éjjel. Bennünket a Nagyatádi Szabó-utcába vittek, az valami olyan SS-főhadiszál- lás féle volt. Pár nap múlva mi hazajöttünk, össze-vissza ver­tek, de heten már sohasem jön­nek vissza . . . — Amikor bementem a für­dőszobába ott fekült az én kis­fiam, szétroncsolt fejjel — jaj­gat az öregasszony — nem volt arca . . . GYORS KARRIER Dely Piroska mozdulatlanul áll az őrök közt. Fekete a haja, kába, réveteg a nézése, duzzadt az arca, a ter­metén meglátszik a közelgő anyaság. A svábhegyi szanatóriumban volt ápolónő és amikor bevonul­tak oda a németek, ott maradt, ha nem is éppen ápolónőnek: éjszakánkint az SS különitmé- nyekkel járta a várost. A per alatt azt vallotta, hogy Otto Wildinger német tábor­noknak a barátnője volt, aki azzal kecsegtette, hogy remek életet biztosit neki és a gyere­keinek. Kétgyerekes anya volt. És két szóval a halálba kül­dött felnőttet, gyermeket. — Halálra ítélem .... — mondja a biró. Dely Piroska sírni kezd. Ap­ró rezdülések futnak át rajta, a válla rázkódik, egyre jobban zokog. — ... a bíróság súlyosbító körülménynek veszi sorozatos rideg és kegyetlen magatartá­sát, melyet a tanuk egyhangú­an bizonyítanak. Enyhítő kö­rülménynek, hogy két gyermek anyja és állapotos . . . A vádlott hangtalanul végig­esik a földön. A tárgyalóterem zug: (Vi.) Mi többször irtunk ar­ról, hogy a kapitalizmus rend­szere az utolsó napjait éli. Va­lamint azt is megírtuk, hogy az elnyomó osztály és csatlósai is két lényeges csoportra oszlott. Amig az egyik csoport megal­kuvással, reformokkal igyek­szik a rendszert megmenteni, a másik csoport inkább a nyílt és könyörtelen terrorral akarja azt megmenteni. így merülnek fel a következő és gyötrelmes kérdések, me­lyekre nem bírnak, nem mernek feleletet adni, vagy különböző, sőt ellentétes feleleteket adnak. Az egyik ilyen fogas kérdés: mit csináljanak azokkat az ipar bárókkal, akik Hitlert pénzel­ték, segítették hatalomra jut­ni? Ha az ilyen német iparbá­rókat megbüntetik nem-e fog­ják az angol-amerikai szövetsé­geseiket is magukkal rántani? Mennyire tudnak Oroszor­szággal megalkudni ? Mennyit engedhetnek, hol állíthatnák fel a megalkuvás határát? Sok fejfájást okoz az a tervezet, hogy a Szovjetek legnagyobb — Akkor nem volt szívbajos ? — 1 Szinészkedik! Csupa ko­média az egész! Most persze olcsón szabadulna! — Az én kisfiamnak miért nem irgalmazott? A feketeruhás alakot ott a földön nagynehezen magához téritik. “Fellebbezek enyhítés­ért’’ — motyogja vértelen száj­jal. Aztán az őrök talpra állít­ják és a két könyökénél fogva elvezetik. AZ SS “GAVALLÉROK” Ugyanaz a feketekabát van rajta ,amelyet — bevallása sze­rint — az egyik ‘“kiszállás” után valamelyik gavalléros SS tiszt, pár aranyórával és gyű­rűvel egyetemben nekiajándé­kozott. Úgy száll utána az elkesere­dés, mint rossz kályhából a mérges füst. — Élet és halál ura volt ez az asszony — meséli lefelé a lépcsőn egy koránőszült fiatal nő a másiknak — most valaki az utcán felismerte, utánament, megtudta- hol lakik, álnév alatt persze. Feljelentette. Olyan je­lentette fel, akit el akart hur­colta tni. Lenn a kapu alatt két asz- szony összeborulva sir: — És ha meg is hal ,azzal már a mieinket nem hozták vissza . . . Künn a törvényszék bejára­ta előtt az egyik járdán hosszú sorban kosárral, szatyorral a kezükben asszonyok várakoz­nak. A másik oldalon a követ­kező tárgyalás közönsége álldo­gál. — Hát ezek mit várnak? -r- kérdezem a szatyorosokra mu­tatva. — Na, mit várunk, cukrot! — felelik hetykén. Az egyik sereg asszony ételt visz a hozzátartozóinak, talán éppen azoknak, akik a másik sereg asszony hozzátartozóit megölték . . . Iszáky Margit (“Kossuth Népe”-Budapest) ellenségeit, a tőkés terror rend­szer leghűségesebb csatlósait kivégzik, hosszú időkre bebör- tönzik a szociális eszméket fogják megerősíteni mindenfe­lé. Mi lesz Angliában? Ott még a Tory párt is radikálisabb mint itt, a kimúlt New Deal volt. A népet még sem bírják kielégíteni. Ott már a bányák, közlekedési eszközök, a nagy birtokok köztulajdonba való vevését követelik. Kínában is bajok vannak. A világ legnagyobb néptömege, legolcsóbb és legkönnyebben ki­zsákmányolható tömeg között is terjed a kollektivizmus, a közszükségletre, közös termelé­si rendszert valósítják meg, ez mindég nagyobb tömegeket hó­dit meg és esetleg átragadhat Indiára is. Franciaországban is éppen azokat végzik ki, akik legjobb cselédei voltak a tőkés osztály­nak és a radikálisok mindég hangosabbak, követelődzőbbek. Ugyan ez áll Olaszországra is. Az is nagy gondot okoz, ho­440-ES UNION PIKNIK junius 24-én, vasárnap Cle- velandon a Lakeshore Picnic Groundon, a Lakeshore Bou­levard és East 185 utcánál. A hely az Erie tó partján fekszik. Mivel belépő dij nin­csen, a rendezőség három dolgot kér a szervezet tagja­itól: 1) Mindenki hozza a maga ennivalóját, 2) Otthon ne hagyja a fürdőruháját, 3) Hozzon minél több barátot. Különböző sport mutatvá­nyok és társas játékok lesz­nek. Az Euclid Beachtől Bus já­rat megy a piknik helyig az East 185 Street-ig. gyan menthetnék meg Francot, |a jó barátjukat? De ugyan ak- I kor megtartsák a látszatot, I hogy a fasizmus ellen harcol­nak. Sőt még itt Amerikában is bajok vannak. Hogyan tudnák letörni a 12 millió szervezett munkást ,akik csak ideiglenesen hallgatnak el, egy pár cent bér­emelés után, most meg a 30 órás munkahetet is nagyon kö- I vételik. Mi lesz ha Európának nagy része köztulajdonba veszi a na­gyobb iparokat, megszüntetik a munkanélküliséget és itt meg fokozódni fog? Mindez nagy gondot, lelki gyötrelmet és benső harcokat idéz elő a kapitalista berkek­ben. Csak az a baj, hogy ma még olyan egységes és céltuda­tos mozgalom nincs, mely elég erős volna ezt a kedvező hely­zetet kihasználni és megvalósí­tani az ipari szabadságra épült társadalmi rendszert, mely még az öreg Európának is útmuta­tója lehetne, a békés és boldog társadalmi rendszer kiépítésé­ben. BUDAPEST NÉPESSÉGE WASHINGTON — Az Of­fice of War Information hire szerint budapesti lapok szám­adatokat közölnek a város je- enlegi lakóinak számáról. Ezen idatok szerint Nagy Budapest- lak jelenleg 1,250,000 lakosa ran, ami a háború előttihez ké­pest 7 vagy 8 százezer fogyást jelent. A hatóság által kiadott sta- tiszaikai adatokból kitűnik az, hogy a város Első kerülete fo­gyott meg legjobban, ahol csak 13,000 lélek maradt. Jelenleg a Nyolcadik kerületben lakik leg­több ember, 84,000. A fogyatkozás - legnagyobb t’észe a 18-30 év közötti férfi­akban történt. A háború előtti Budapest minden ezer férfira 1,031 nő esett; most az arány 1000 férfira 1200 nő. A Szabad Szó egy cikke meg­említi, hogy Magyarországon több mint 50,000 gyermeket tett árvává a háború, akiknek szülei a háború következtében pusztultak el. Ezeket most részben árvaházakban, részben magánosoknál helyezték el. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! A kapitalisták lelkitusája

Next

/
Oldalképek
Tartalom