Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-06-16 / 1376. szám

1945. junius 16. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI A FÖLDKÉRDÉS MAGYAR- ORSZÁGON Az oroszoknak a földkérdés megoldása körül bő tapasztala­tuk van. Hisz 1917-ben a bolse- viki forradalom sikere függött attól, hogy az elmaradt agrár országban miként tudják meg­oldani a földkérdést. De ettől fügött az is, hogy a győztes antant által vont zárlat és az általa támogatott ellenforradal­mi viharban megtudja-e állni a helyét az elenyészően kisebbsé­get jelentő ipari munkásság. Az orosz paraszt, akárcsak a román, vagy a magyar sorstár­sa, annyira kizsákmányolt, el­nyomott pária volt, hogy az életnívója, alig volt magasabb mint a kínai kulié. Ebből a nyo­morúságos életből, csak egy ki­vezető utat látott, ha megsza­badul a födesurától és felosz- szák egymásközt a nagybirto­kokat. Ezek a földnélküli pa­rasztok, minden vágya és álma a föld birtoklása körül forgott, ezt látta maga előtt, hogy aki­nek földje van, az nem csak, hogy jobban él, kevesebbet kop­lal, hanem emberszámba is ve- vődik, nem függ a földesur ké- nye-kedvétől, a maga gazdája úgy ahogy beleszólása van a község, megye, még az ország dolgába is, de a földnélküli pa­raszt, az kivert kutya, akinek mindenünnen coki A falusi pa­rasztság a fenti okokból és a hatalom által való nevelése folytán erősen individualista volt, szinte hozzáférhetetlen minden kollektiv elgondolásra. Ezt a tényt látta meg Lenin, annakidején. Kétségtelen, hogy szívesebben alakította volna át az orosz nagybirtokokat hatal­mas, iparilag való megmunká­lásra alkalmas nagy kollektí­vákká, annál is inkább, mert a városok lakóssságának élelemre volt szüksége és ezt csak a nagy mezőgazdaságtól várhatta volna el, de ebben az esetben, a forradalom ellen hangolta vol­na a nagy paraszt tömegeket, • igy ha nem is csinált belőlük forradalmárokat, de semlegesí­tette az ellenforradalóm által hazzáférhetetlenné tette azt. A magyar tanácsköztársaság Leninebb volt Leninnél és tisz­ta szocialista, alapon köztulaj­donba vette a földet és azt kol­lektiv, közös termelés alapján óhajtotta megművelni. Ez a tiszta szocialista alap volt a magyar tanácsköztársaság leg­nagyobb tévedése. Kétségtelen, hogy ha felossza is a földet, akkor is elbukott volna, de egy levert forradalom, ha az érde­kelni tudta a tömegeket, uj for­radalom harcosait hagyta volna hátra, amely adott esetben készséggel vette volna fel a harcot az elnyomóik ellen. Mikor az antant által felsze­relt és pénzelt Wrangel féle el­lenforradalmi hadsereg előre­nyomult, a földhöz jutott pa­rasztság — miután földet ka­pott — közömbösen, ha nem kárörömmel nézte a fehér csa­patok előrenyomulását. Igen, de a fehér csapatok után nyom­ban megérkezett a régi ható­ság és az elkergetett földes ur, i amelyek nem csak kikergették a földnélküli Ivánt az uj szer­zeményből, hanem még meg is büntették és kártérítésre kény­szeri tették a földes ur javára. Ez a kapzsiság kizökkentette az orosz parasztot a közönyös­ségéből és felismertette vele az osztályellenségét, hátbatámad- ta a földjét elrabló uralmat és ezzel óriási segítséget adott az ipari proletáriátusnak az ellen- forradalom leverésére. Még ahol huzamosabb ideig meg is vetette a lábát a régi rendszer, ha kordába tudta is tartani a nincstelen parasztot, az neki dolgozni nem akart, az el­rabolt földet továbbra is a ma­gáénak tartotta és csak a ked­vező alkalomra várt, hogy azt visszavegye és a szenvedését megtorolja ,amely a diadalmas vörös hadsereggel meg is jött, amikor a parasztság keményen fizetett a szenvedéseiért. A magyar ellenforradalom győzelme után, a magyar ezer­holdasoknak csak vissza kellett' menni a kastélyba, a földje ott volt megmunkálva, a jószág, a felszerelés együtt volt, pár hó­napi szünet után ott folytatta ahol a forradalomkor abba­hagyni kénytelen volt. A parasztság zöme közömbö­sen ,sokszor rosszindulatúan nézte ezt a változást, a vörösök elvették a földet a gróftól, a gróf visszavette a vörösöktől, de neki a földnéküli Jánosnak, egyik sem adott, azaz az ellen- forradalmi kormány földet ígért és ezzel az ígérettel, ma­gamellé állította nem csak a • kisgazdákat, de a földet óhaj­tó nincsteleneket is. Nem a magyar paraszt, de még nem is az ipari munkás­ság, hanem az orosz vörös had­sereg összetörte ezt a több mint 25 éves bitang uralmat és miként lengyel és román földön, Magyarországon is meg­oldotta a földkérdést. Ez a megoldás nem nagyon vált ínyére az érdekelt föld^surak- nak, de azok ha el nem mene­kültek jónak látják hallgatni, legfeljebb szabotálni próbálják a földosztás végrehajtását. De ha otthon hallgatásra is kény­szerülnek, annál hangosabbak itt, a jobb és baloldali magyar sajtó a “Mi Lapunk”, a “Ma­gyarok Vasárnapja”, a “Mun­kás” tüzet okádnak a' magyar földosztás ellen, ha a szempont­jaik különbözőek is, végered­ményben egyformán a magyar ellenforradalom útját kövezik ki. • A magyar földosztás nagyon szimpla, nem sok paragrafus van benne. A törvény lénye­ge a következő: Minden úri bir­tokot száz holdon felül fel kell osztani, paraszt birtokot 170 holdon felül. El kell kobozni a földbirtokát mindazoknak, akik a hitleri aljasságokban bármi­féle szerepet vállaltak. Ez a föd a nincstelen kisparasztok kezébe került, kihúzva a régi magyar uralom alapját a föld­birtokot, amely a földnélküli János kezébe került, amely most ha kell az élete árán is kész lesz megvédeni azt, igy az uj kormányzatnak egy erős tá­maszpontot nyújt. Ez a mód nem tetszik a “Munkásának, nekik ez nem elég szociálista, ők ha az nem a De Leon-i biblia szerint tör­tént, akkor rossz és sietve egységfrontozni kell azokkal, akiknek meg túl radikális a megoldás, kik azt rablásnak bé­lyegzik. A jobboldaliaknak a reakció szempontjából igazuk van, ha nem is rablás történt, hanem csak annyi, hogy a rab­lóktól elvették a zsákmányt és visszaadták a megrablottaknak, velük vitatkozni nem érdemes, de nem érdemes a Munkásékkal sem, mert erre a kérdésre ne­künk az az irányadó, amit Szent Dániel ezelőtt 40 éve mondott, de a jóhiszemű osz­tálytudatos munkásoknak, kik­nek nem tetszik a földosztás, pár millió ily magántulajdon alkotása, azoknak a fentieken kívül a következőket mondjuk: Az uj magyar kormányzat mögött még olyan arányban sem álltak öntudatos és nevelt tömegek ,mint annak idején Leninék mögött. Az ipari mun­kások a 25 éves ellenforrada­lom és a megalkuvó szoc. dem. mozgalom idején magával tehe­tetlen tömeg lett, amelynek csak egy kis rétege volt egy uj rend tudatos harcosa. A közép- osztály, amely a kapott úri éle­tét félti, ellenséges szemmel né­zi az uj rendszert, amely a kö­zel múltért még felelősségre is vonja. A nagy paraszt tömegek még az ösztönös ur-gyülöletü- ket is elvesztették. A hortyista, leventés és nyilas nevelést nem lehet 24 óra alatt eltüntetni. Csak egy alapos lépés lehetett az, amely kiragadja a földnél­küli tömegeket a tunyaságból és ez a földosztás volt. Nekünk is jobban tetszene egy tökéletes szocialista meg­oldás, de az adott körülmények között, mást tenni nem lehe­tett, csak igy lehetett össze­törni a földesúri uralmat s ala­pot adni az uj uralomnak. A kellektiv megoldás azonban el fog jönni, kétségtelen, hogy az “uj földesurakat” nehéz lesz erre átnevelni, talán azt is erő­szakolni kell majd. Ez talán áldozatokkal is fog járni, de ez forradalmi megoldás lesz és minden társadalmi rendszervál­tozás áldozatokkal jár. Itt Amerikába ma dühöngve rikácsol a reakció a Szovjet el­len. A be nem vallott ok a föld­osztás. Ez a földesurak keze, a magyar, lengyel mágnásoké, a i román bojároké. De ez a példa esetleg ragdósá válhat, sor ke­rülhet a szent magántulajdon többi részére is, de a bányát, a gyárat, a bankokat, a vasutat, nem lehet felosztani, azt köztu­lajdonba kell venni és ettől ret­teg a nagytőke, ezért akar el­fojtani minden olyan tényt, amely kikezdi a magántulajdon szentségét. Öntudatos munkás nem áll a reakció mellé még akkor sem, ha a megoldás nem a szájaize szerint van, hanem fokozott erővel dolgozik az iga­zi megoldásért a saját elnyo­móival szemben és amelynek ha sikeres lesz, meg lesz a ha­tása, a ma kényszerből alkal­mazott fél megoldásokra is. JEGYEZD MEG,.----------------------- Ajánlja: St. Visi----------------------------­Az amerikai hatóságok egyetlen egy náci háborús bű­nöst sem találtak vagy nevez­tek meg. Az angolok még ti­tokban tartják azokat is, aki­ket mások már megneveztek. Valamint azt vitatják, hogy, azokat az iparfejedelmeket még ha németek voltak is, nem sza­bad mint háborús bűnöst kezel­ni, akik Hitlert segítették. A náciknak meg kellett vol­na figyelni Ábrahám Lincoln azon kijelentését, hogy “egy nemzet nem maradhat meg fé­lig szabad, félig rabszolga.” De hát a nácik már még az Ábra­hám nevet is gyűlölték. Most ugylátszik, hogy a ná­cik még a föld alá sem igen tudnak menni, de admirál Dou- netz segítségével talán s a ten­ger alá bújhatnak. Ezeket a japán léggömböket már az amerikaiak észre sem veszik, hiszen itten nagyon sok még veszedelmesebb próba lég­gömböket engednek fel a poli­tikusok minden választáskor. Az angol választásoknál na­gyon jó alkalma lehet Church- hillnek nyerni, hiszen neki elég sok és finom szivarja van. Az­zal szoktak választásokat nyer­ni a politikusok. Kínában Chiang Kai Shekék már megkezdték a vörösök ki­végzését. A napokban egy vö­rös generáist és négy társát végezik ki. Chiang egységet akar teremteni, ha 80 millió vöröst ki is kell irtani. Az olasz partizánok nagyban elősegítették a munkanélküli­séget, legalább száz angol-ame­rikai vizsgálót, ügyvédet és hi­vatalnokot tettek egy éve munkanélkülivé azáltal, hogy olyan gyorsan végeztek Musso- liniékkal. “Nekünk is meg volt a mi ál­cázott csapataink. A fekete lé­gió. Ezüst ingesek. Faji és val­lási bigottok, melyek mind az amerikanizmus nevében és a demokrácia védelmére tiporták sárba a demokráciát. Mindezen methodusok és gyakorlati mű­ködések teljesen nevezhetők fa­sizmusnak”, — Írták a had­ügyminisztérium által kiadott kis könyvecskében, melyet mi is számtalanszor megírtunk és mondottunk. Most már gyakoribb a negy­ven centes bérlevágás, mint a múlt években egy tiz centes béremelés. Visszatérünk a bé­kevilág bérharcaihoz és azt mondják a hiszékenyeknek, hogy most rpár tartós béke lesz. Truman elnök nemégen az­zal dicsekedett, hogy az isten segített nekünk a háborút meg­nyerni. Most meg a nehezen megművelt győzelmi kerteknek is egy részét lefagyasztotta Michigan államban. Hát nem igen kérünk ilyen segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom