Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-05-12 / 1371. szám

8 olds BÉRMUNKÁS 1945. május 12. A németek “földalatti” kincsei LONDON (ONA) — Az az arany, amelyet amerikai csapa­tok néhány nappal ezelőtt fel­fedeztek egy thüringiai sóbá­nyában földalatti kincs volt a szó kettős érteiméiben. Földa­latti kincs volt, mert 2000 láb mélységben volt elrejtve és az­ért is, mert ezzel a pénzzel a nácik jövő földalatti mozgal­mát, a “Werwolf”-ok gerilla­hadjáratát akarták pénzelni. Nem lehet tudni, hogy vájjon a náciknak máshol is voltak-e hasonló értékeket tartalmazó rejtekhelyeik? A sóbányában felfedezett kincset félhivatalo­san 70 és 100 millió dollár kö­zötti összegre becsülik. Ez kö­rülbelül megfelel annak az aranyértéknek, amellyel náci Németország háborúba ment. Egy olyan hatalmas iparral rendelkező országnak, mint Né­metország, csak 100 millió dol­lár értékű aranykészlete lett volna? fogják meglepetéssel kérdezni egyesek. Tényleg meg­lepő első hallásra egy ilyen ál­lítás, de ne feledjük el, hogy a háborút megelőző években a Reichsbank aranykészlete ál­landóan csökkent. 1930-ban a birodalmi bank még majdnem ezer millió (egy billió) arany­dollárral rendelkezett, továbbá 300 millió dollár értékű küföldi valutával, de a német bankok tönkrementek, a Németország­nak adott kölcsönöket felmond­ták Hitler hatalomrakerülése óta. Egy év leforgása alatt Né­metország aranykészletének fe­lét vesztette el. A nácik a meg­maradt összeget is elköltötték háborús felkészüléshez szüksé­ges nyersanyagokra. A háború kitörésekor a német birodalmi banknak csak 50 millió dollár saját pénze és 20 millió dollár cseh aranya volt, melyet az An­gol Bank Csehország megszál­A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Helen Alakszay, Van Nuys 9.00 Bischof József né, Akron 12.00 Buzay Jánosné, Clevaland 6.00 Deák Jánosné, Akron ..... 8.00 Detky E.-né, Phila .... 6.00 özv. Farkas Imréné, Akron 8.00 if j. Farkas Imréné, Akron 12.00 Fay Vilmosné, Akron ......12.00 Feczkó J.-né, New York .. 8.00 Fodor J.-né, Cuyahoga ....12.00 Ganch L.-né, Carolina .....12.00 Helen Kanchar, Bay City 5.00 Kern Péterné, Akron ..... 7.00 Kollár József né, Clev........ 6.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 12.00 Lefkovits Lajosné, Clev. 8.00 Mary Mayer, Phila...........10.00 Molnár A.-né, Cleveland 7.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 11.00 Udvarnoky K.-né, Flint ....12.00 Visi Istvánná, Detroit .... 9.00 Vizi Józsefné, Akron ........12.00 Zára Jánosné, Chiiago ....12.00 lása után a német hatóságok­nak kiszolgáltatott. A háború óta a megszállt or­szágokban a németek nem ta­láltak sok aranyat. A második világháború kitörését megelőző években olyan bizonytalanság uralkodott Európában, hogy a legtöbb állam jónak, látta az aranykészletét Angliába, vagy Amerikába küldeni. Némi kül­földi arany maradt Franciaor­szágban is, ahonnan Dakarba szállították s tudvalevő, hogy a Vichy kormány a belga Nemze­ti Bank által a franciákra bi- zott aranykészlet egy nagy ré­szét visszaszállította Brüsszel­be, vagyis a németek kezére játszotta. Éppen ezért feltéte­lezhető, hogy a németeknek még máshol is vannak a thü­ringiai rejtekhelyhez hasonló helyeik. Az igy eldugott pénz sokat jelent a német közgazdasági szempontjából, de nagyon sokat jelenthet a háború utáni föld­alatti mozgalom számára. Min­den földalatti mozgalomnak sok pénzre van szüksége és 100 millió dollárral gerillaharcosok nagyon sokat tudnak elérni. A sóbányában eldugott sok pénznek valószínűleg nem volt az a rendeltetése, hogy állandó­an ott maradjon. A németek bizonyára az oroszok elől dug­ták el ezt abból a célból, hogy később különböző helyekre fog­ják szállítani részletekben. A gyors amerikai előnyomulás megakadályozta e tervet. Csa­pataink ezzel meghiúsítottak egy nagyon veszélyes náci ösz- szeesküvést, mert megfosztot­ták a nácikat attól, ami nél­kül semmiféle titkos mozgalom fenn nem maradhat, a pénztől. A LENGYEL KÉRDÉS SAN FRAICISCO — Az, any- nyira vitatott lengyel kérdésre élénk fényt vetett az amerikai­lengyel munkás tanács alelnö- kének, Leo Krzyckinek a nyi­latkozata. Krzycki, aki egyik alelnöke az Amalgamated Clo­thing Workers (CIO) unionnak azt állította, hogy a warsói (előbb lublini) lengyel ideigle­nes kormány demokratikus és választás utján került hatalom­ra, ellentétben azon állítások­ká, hogy ezen kormány tagja­it a Szovjet kormány nevezte ki. Állításának bizonyítására át­adta a sajtó képviselőinek azt a táviratot, amit a felszabadult Lengyelországban megalakított szakszervezetek tanácsától ka­pott. Ezen távirat egyik része igy szól: “A lengyel parasztok és az intelligencia soha többé nem fogják visszaállítani azon állapotokat, amelybe Lengyel- ország 1939-ben zuhant. Végte­lenül sokat szenvedtünk, ma is nehéz időket élünk s éppen az­ért nem fogjuk megengedni, hogy fölöttünk megint azon re­akciós erők uralkodjanak, mint azelőtt. A jövő Lengyelország kormányának demokratikusnak kell lenni, — ma már ilyen kor­mányunk van.” Krzycki ismertette, hogy a jelenlegi lengyel kormányt a négy demokratikus politikai párt választotta, akiknek 1,400 delegátusa gyűlt egybe ebből a célból a Lengyelország felsza­badítását követő napokban. Ez­zel szemben a menekült kor­mány csak a nagy földbirtoko­sokat képviseli, hogy Amerika meg Anglia segítsék őket visz- szaszerezni hatalmukat és egy­ben segédkezzenek egy demok­rata ellenes Lengyelország fel­építésében. FÖLDREFORM ÉS AZ IPARI DOLGOZÓK Amikor a Vörös Hadsereg Debrecen városát felszabadítot­ta a hitleri járom alól, az ipari és gyári munkásság a pártok­ba való tömörülést, vagyis a szervezkedést megkezdte. Tör­ténelmi idő volt, amikor a Ma­gyar Kommunista Párt a dolgo­zókért a szabadságharcot meg­kezdte, a földreformot magáé­vá tette és nincstelen zsellér embereket is földhöz juttatott, a földbirtokosok uralmát meg­semmisítve. Ez a földreform, mely eddig csak ígéret és álom volt, most valóság és tény. Ha­talmas szerepe van a városi ipari és gyári munkásságnak akik pártokon keresztül harcol­tak a földreform megoldásáért. Ugyanakkor a falu népe az élelmiszerárak olyan magas skáláján manőverevik, hogy a gyári és ipari munkásság kény­telen éhezni. Egy gyári szak­munkás havi átlagos keresete 600—700 pengő, a mai magas árak mellett még a megélhetési létminimumot sem fedezi, ami­kor a falu népe 600 pengőt kér egy pár libáért, egy pár tyúk­ért pedig 200 pengőt. E sorok elolvasása után a falu népe azt mondja, hogy egy férfiruha 2000 pengő, de ez a ruha csak azért 2000 pengő, mert a liba 600 pengő. De ha a liba csak 60 pengő lenne, akkor a ruhát lehetne 160 pengőért kapni. Ha megértené a falu népe a városi dolgozókat, akkor 600-700 pen­gő fizetés nyugodtabb megélhe­tést biztosítana a városi dolgo­zóknak, ugyanakkor a falu né­pe is jobban megtalálná a szá­mítását. (Néplap) BELGA “DEMOKRÁCIA’ BRÜSSZEL, (ONA) — A belga kormány 5000 német és osztrák zsidót, akiknek sikerült elkerülnie a haláltáborokba va­ló deportálást, ellenséges alatt­valóknak minősítettek és sze­mélyes szabadságukat nagy mértékben korlátozta. Ezek a menekültek a német fajtörvények értelmében elvesz­tették német állampolgáságu- kat, de a belga kormány néme­teknek tekinti s mint ilyeneket kezelik. Több százat közülök börtönbe vetett, azon a címen, hogy német állampolgárok. A többiek szigorú rendőri felü­gyelet alatt állanak, hetenként egyszer vagy többször a ren­dőrségen jelentkezni kötelesek és lakóhelyükről külön enge­dély nélkül nem távozhatnak. Minden ingo és ingatlan tulaj­donukat vesztegzár alá helyez­ték, biztosítási pénzeket fel nem vehetnek, követeléseiket be nem hajthatják, nem perel­hetnek és semmi szin alatt sem vállalhatnak bármilyen műn-, kát. A menekülők egyrésze bizott­ságot alakított ,amely élénken tiltakozott a belga hatóságok­nál és a szövetséges katonai hatóságoknál az ellen, hogy úgy kezeljék őket, mint a náci­kat. A BOMBÁZÁS EREDMÉNYE SZÓFIA, (ONA) — A bol­gár főváros újjáépítése a közel jövőben megkezdődik. Építé­szek és mérnökök most dolgoz­zák ki az újjáépítésre vonatko­zó terveket. Közben a bolgárok élénken vitatkoznak arról, hogy a szö­vetséges repülők bombázása járt-e valami stratégiai ered­ménnyel ? Azok, akik ezt ta­gadják, elenyésző kisebbség­ben vannak: a legtöbben meg­egyeznek abban, hogy csak a bombázás tudta megértetni a bolgár néppei, hogy a háború nem tréfa dolog. A bombázás hatása alatt a bolgárok kezd­ték megérteni, hogy a kormány nácibarát politikája végzetes lehet országukra. Ily módon kezdett a kormánnyal szemben való ellenzék erősödni, amig csak a kormányt el nem söpör­te. A szövetséges missziók tag­jai hangsúlyozzák, hogy a bom­bázás teljesen felborította az összpontosított bolgár kor­mányzati rendszert és ezáltal a nácik egyre nagyobb nehézsé­gekbe ütköztek Bulgáriában. A bombázás nélkül a bolgár nép nem értette volna meg a háború komolyságát. Szófiában úgyszólván minden ház sérült állapotban van, enél- kül, hogy a város elpusztult volna olyan mértékben, mint például az angolországi Coven­try. A bombázások hivatalos becslés szerint a házak 35 szá­zalékát teljesen tönkretették és a lakosság 8 százalékát meg­ölték. LEGYEN önnek is mondaniva­lója nekünk és a Bérmunká­son keresztül Munkástársa­inak, azokról, amiket a mun­katelepen vagy másutt lát és amiknek az ön meglátása szerint MÁSKÉNT kellene történni. írja meg ezeket le­velében. írjon MINDEN HÉ­TEN! w 1 w "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága w 1 w

Next

/
Oldalképek
Tartalom