Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-08-26 / 1334. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 AUG. 26 NUMBER 1334 SZÁM Müforradalmak (Vi.) Németorszából jövő hírek megint forradalomról beszélnek, olyanról, melyben a német katonatisztek viszik a főszerepet. Megint a világ becsapására készülnek, mint 1918- ban. Akkor is becsapták nem csak a német munkásságot, hanem az egész világot. A látszat szerint akkor a szociáldemokraták kerültek hatalomra, de most már docümentu- mokkal bizonyítják, hogy akkor is csak a látszólagos kormányon ültek a szocialisták, de a láthatatlan kormány a tisztek főhadiszállása volt. Onnan kapták a napiparancsot Eberték és Sheidemanék. Most, hogy a világuralom terve rombadőlt, úgy a tiszti, mint az ipari vezérek készek a megalkuvásra, csak legalább az országon belüli uralmukat megtarthassák. Megint keresik az alkalmas csoportot, hogy azon keresztül, mint háttérbe vonult tanácsadók, de a katonai hatalom birtokosai lévén, igy mint parancsolok szerepelhessenek. Paul Winkler könyve szerint, melynek cime “The Thousand Year Conspiracy”, 1925 évben törvényszéki tárgyalásokon ismerték be, hogy General Geo- ner, akit Eberték hadi és belügyi miniszternek tettek meg, képviselte a főhadiszállást, a fő tisztek érdekeit és minden fontosabb határozatot ezek a nagy tisztek hoztak és mint napiparancsot küldtek meg Ebertnek. Winkler szerint, ezen ténynek a felismerése okozta a nagy szakadást a Szociáldemokrata párt között, valamint a nagy tömegek kiábrándulását annak vezéreiből. A forradalmi hangulat mindég jobban erősödött, a párton belül sem igen tudták azt megakadályozni, de az elszakadt tömegek leginkább Karl Liebknecht és Róza Luxemburg vezetése mellett már nagy erőt képviseltek és Eberték is megrettentek. Erre a “főhadiszállás” megmozdult és megszabadította Ebertéket ezen veszedelemtől, legyilkolták ezen két meg nem alkuvó vezért. Ugyan akkor Noske vezetése alatt megszervezték az ellenforradalmi “zöld” csapatokat, kik mindenfelé lebunkózták, leverték a forradalmi megmozdulást és azok szónokait. De minden terror csapat és szervezetek mellett, legnagyobb és döntőbb szerepet az a tévhit játszott, mely szerint sok német munkással azt hitették el, hogy a szociáldemokrata párt van uralmon és azok minden nagyobb vérontás nélkül befejezték a forradalmat. Voltak sokan, akik ezt elhitték és azok ellen fordultak, akik ezt nem hitték el, hanem a forradalomra hívták fel a tömegeket. Ezt most érdemes újból figyelembe venni, mert láthatjuk milyen borzasztó árat fizetett nem csak a német munkásság, hanem az egész világ munkássága, hogy ilyen csuful behagyta magát csapni a mü forradalomba vetett hite miatt. Most ez a veszély nem csak Németországra áll fen, hanem minden más európai országra is, amint Olaszországban a Ba- doglio forradalma is bizonyította. A világ munkássága nem lehet elég vigyázatos az ilyen mü forradalmi hírek megbirá- lásánál és csak az a reményünk lehet, hogy az igazi forradalom most nem fog elmaradni. Mert az ilyen müforradalmak mellett is, amilyet a német tisztikar megpróbált és 1018-ban sikeresen véghez vitt, ma már nem talál árulásra kész csoportokat, mint akkor. Az a munkásság amelyet éppen ezek a tisztek is segítettek a földalá kergetni, nem fog bízni másokban csak önnön magában, nem csak a kapitalizmus rakoncátlan gyermekeit a nácikat és fasiztákat, tiszti bandát, hanem magát a szülőanyjukat, a kapitalista rendszert is elpusztítja. Mi innen nem láthatjuk ezeket az erőket, éppen azokat az erőket, melyben legtöbbet bizhatnak, mert ezek ma rejtve vannak. De örömmel láthatjuk azt, hogy legalább Német és Olaszországokban a tömegek már nem álltak kötélnek a mü- forradalmárok mellett. NEGYEDMILLIÓ VÉRBAJOS KIGYÓGYITÁSA A “Federal Security Agency” közegészségügyi osztályának a becslése szerint egy negyedmillió olyan vérbajost gyógyítottak ki, akit a vérvizsgálat után betegsége miatt alkalmatlannak nyilvánítottak a katonai szolgálatra. “Amit nemiehet elfelejteni” A NÉMET HORDÁK RETTENETES GAZTETTEL — KOCSIKRA SZERELT ÉGETŐ KEMENCÉK. — AGGOK ÉS GYERMEKEK TÖMEGES KIIRTÁSA —VÉREBEKKEL KUTATTAK A MENEKÜLTEK UTÁN. IRTA: ILYA EHRENBURG (Ilya Ehrenburg A Szovjet Union egyik legkiválóbb Írója és legismertebb haditudósitója. Az orosz lapokban megjelenő cikkeiben szemtanuk vallomás sai alapján Írja le azon borzalmas gaztetteket, amiket a náci hordák elkövettek az általuk elfoglalt orosz területeken. De a győzelmes Vörös Hodsereggel utazó Ehrenburg saját szemeivel is látta a nácik által elpusztított városok és falvak százait. Ez a látvány és a tömeggyilkolásokról nyert értesítések váltották ki a bosszúért kiáltó orosz népből azt a felkiáltást, hogy “ezt soha el nem lehet felejteni!” — Szerk.) Nem sokkal azután, hogy a németek kivonultak Bolshoy Trostyanetsből, mi is odaérkeztünk s láttuk a még mindig füstölgő embertesteket, amelyek össze voltak hányva, mint a tűzifa a nagy rakás tűzön. Minden sor végére gyereket tettek, talán díszítésül. Miután a Vörös Hadsereg gyorsabban megérkezett, mint várták, elfutottak anélkül, hogy az emberégetést befejezhették volna. Mindenfelé kiásott sírokat lehetett látni, sőt számos koponyát is találtunk. Értesüléseink szerint a németek már a tavasz óta égetik korábbi áldozataik holttesteit, de ugylátszik, nem tudták befejezni ezt a munkát. Bolshoy Trostyanets Minsk város közelében fekszik. Ez volt egyike a németek “halál gyárainak”. Itt ölték meg azon orosz foglyokat, fehér oroszokat és zsidókat, akiket Minsk város és környékén összefogdostak. Dé igen sok zsidót szállítottak ide Prágából és még Bécsből is. Az IWW magyar tagjai, a Bérmunkás fentartói SZEPTEMBER 3-án, VASÁRNAP D. E. 9 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban, 11213 Buckeye Roadon levő Ifjúsági teremben. Minden közlekedési akadály dacára hisszük, hogy a magyar nyelvű ipari unionisták most is megtalálják a módját, hogy szeptember 3-án Clevelandon legyenek, hogy további irányát megszabják az ipari unionizmust hirdető Bérmunkásnak. i Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. A“HALÁL GYÁRAK” Ez a “halál gyár” egy német mérnök találmánya, amelyet aztán a többiek még tökéletesítettek. Lényege a gázzal hevített tartány, amely automatikusan kidobja a holttesteket. A bolshoy-trostyanetsi halálgyárban több mint 100,000 embert végeztek ki. De másutt is voltak halálgyárak. Volt egy Pornariban, Vilna közelében, egy másik Bel- zhetseben, Rava Ruskaya mellett, a harmadik Novoy Dvor- ban, a negyedik Sabiburban és még más helyeken is. Ezekbe a halálkamrákba hozták Francia- ország, Belgium és Hollandia zsidóságát. Azt mondották nekik, hogy munkára viszik őket. Előbb barakokba kerültek, ahol rájuk parancsoltak, hogy vetkőzzenek le, mert dezinficiáló fürdőt kapnak. A nők haját le- nyirták és zsákokba szedték. A ruhájuktól sőt még a hajuktól is megfosztott embereket aztán a gázkamrákba hajtották, ahová egy csapóajtón estek be. A gáz pár perc alatt megölte őket. Ez volt a dezinficiáló fürdő. Egy-egy ilyen halálgyárban naponként két ezer ember tudtak kivégezni. Az áldozatok legtöbbjét zsidók, orosz hadifoglyok, fehér oroszok és lengyelek képezték. Vilnából egész uccákat küldtek a halálgyárba. A gyilkosoknak valóságos “menetrendjük” volt. Egyik nap csak zsidókat, másnap lengyeleket, harmadnap pedik oroszokat gyilkoltak. És a napokat is zsidó, lengyel vagy orosz napnak nevezték. Annyira hihetetlen ez a borzalmas tömegmészárlás, hogy újból meg újból kérdezzük, hát valóban történhetett ilyesmi ? Lehetséges az, hogy millió és millió ártatlan embert, asszonyokat, aggastyánokat, gyerekeket, csecsemőket, gyönyörű fiatal lányokat, anyákat magzataikkal a keblükön ily vadál- latias kegyetlenséggel halomszámra pusztítottak? A félig elégett tetemek sokat mondanak és kiegészítik ezt azon kevesek vallomásai, akik a borzalmakat valamilyen csoda módon keresztülélték. GYERMEK GYLKOSOK Marusya Ponomaryova csak
