Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-08-12 / 1332. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1944. augusztus 12. DIALEKTIKA Irta: LAJER JÓZSEF JEGYEZD MEG...-----------------------Ajánlja: St. Visi, (A jelen világháború előkészítésének idején, a már tuságo- san izgalmas 1937-ben, “Dialektika” cimmel egy kis füzet látott napvilágot Budapesten. A szerzője és kiadója Lajer József, aki ezt a nagyon elvont tárgyat népszerű módon, könnyen érthetővé teszi. A “Dialektika” eredetileg a gondolkodásnak, okoskodásnak és vitatkozásnak bizonyos módját jelentette. Később azonban Kant és Hegel bölcsészek már tágabb értelmet adtak neki. Marx Károly még tovább fejlesztette ezt az irányt úgy, hogy ő utána már “dialektika” az emberi társadalmi fejlődés törvényeinek összességévé lett. E kis füzet gondos tanulmányozása nemcsak a társadalmi rendszerek törvényszerű változásait teszik értehtővé számunkra, de napjaink jelszavait is, úgy a reakciósakat, mint a radikális irányt jelzőket, könnyebben tudjuk megérteni és értékelni — Szerk.) (Folytatás) < A logika tehát, mint tudományos gondolkozási mód s valamint a polgári filozófia ismeretelmélete, a gondolkodás fejlődésének dialektikája következtében a dialektikába, mint magasabbrendü gondolkodási módba fejlődik. Éppen ezért az ismeretelmélet alapelve nem lehet más, mint a fejlődés általános érvényű törvényének az ismerete, azaz alkalmazása, helyesebben megkeresése a még ismeretlen, föl nem kutatott területeken. A dialektikát tehát, mint elméletet, mint gondolkozási módot a logika szintéziseként kell fölfognunk. Tehát az ismeretelmélet megoldásának alapföltétele igy a lét és a gondolkozás helyes viszonyának, valamit a materialista dialektikának a fölismerése. Feuerbach az előbbit ugyan helyesen oldotta meg, de a dialektika materialista alapjának elhanyagolása következtében, továbbá a kanti kritikus módszer mellőzése miatt — e problémával már nem boldogulhatott. Ezért az 'ismeretelmélet megoldásánál Feuerbachnak csak az első lépés sikerült. Alapgondolata, mely föltétlenül helyes, az volt: “valamilyen dologról való gondolkozást megelőzi az érzés, az érzékelés, a szemlélet”. A szemlélet azonban objektiven és elvontan fogta föl s ebben rejlett végzetes hibája. Az alapgondolat elfogadásával irta ellene Marx az első és legfontosabb tételt: “Minden eddigi materializmus főhiánya — a Feuer- bach-félét sem véve ki — az, hogy a tárgyat, a valóságot, az érzékit csak az objektum, vagy a szemlélet formájában fogja föl és nem mint emberi, érzéki tevékenység, vagyis gyakorlat formájában, nem szubjektive.” A szemléletnek ez az objektív, tárgyszerű fölfogása eredményezte azután Feuerbach részéről azt a helytelen következtetést, hogy “énünk csak úgy ismeri föl a tárgyat, ha aláveti magát a tárgy hatásának”. Marxnál viszont a szemlélet érzéki és szubjektív emberi cselekvés és igy igen helyesen azt állítja, hogy “énünk úgy ismeri föl a tárgyat, hogy a maga részéről hat reá”. Faust ezt igy fejezi ki: “Kezdetben volt a tett.” Marx tehát nem azt vitatta el Feuerbachtól, hogy az érzet megelőzi a gondolkozást, hanem kimutatta, hogy nem a rájuk is hat. ők azonban nem hatnak vissza a természetre átalakító cselekvéssel, hanem csak alkalmazkodnak hozzá és igy nem is jön létre világos tudatuk sem a természetet, sem a tárgyakat illetőleg. A természet a külső világ hatására csak ösztön jön létre az élők világában. Tudat, gondolkozás, megismerés pedig a visszahatás terméke. Az ember éppen azzal lépett ki az állatvilágból, hogy az alkalmazkodás helyett a visszahatást kezdte gyakorolni, mely mindig szubjektive történik, így a szemlélet, mint az emberi visszahatásnak egy speciális módja, mindig szubjektív és csak önmagában véve, csak általánosságban bir, természetesen objektivitással. Másszóval, emberi alkalmazkodás a visszahatásban rejlik s ennek nagyságát, valamint intenzitását a létért való harc szabja meg. Ezért Marxnál az ismeretelmélet és a történelem materialista fölfogása teljesen egybeesik. A létért való küzdelem és a történelem tehát ismeretelméleti szempontból ugyanaz. Ezért irta a “Kapital” első kötetében: “Miközben az ember hat a rajta kívülálló világra és azt megváltoztatja, egyben megváltoztatja saját természetét is.” E fölismerés rendkívüli jelentőségéről Plechanov igy nyilatkozott: “Ennek a gondolatnak teljes mélysége csupán a marxista ismeretelméletnek teljes fényénél tárul föl. És még látni fogjuk, hogy mily szilárdan támogatja ezt az elméletet a művelődéstörténet és többek között a nyelvtudomány is. Mindazonáltal el kell ismerni, Marx ismeretelmélete Feu- erbachénak egyenes leszármazottja, vagy ha úgy tetszik, lényegében Feuerbach ismeretelmélete, amelyet azonban Marx zseniálisan kimélyitett.” (Plechanov: A marxizmus alapproblémái. 19. o.) Mindezek után tisztázódott az ismeretelmélet problémája. A megismerés tehát szubjektív módon jön létre és szubjektív utón válik objektiv igazsággá (azaz: szubjektiven — objektiv). Plechanov azonban az ismeretelmélet megoldásában a valóságnál nagyobb jelentőséget tulajdonit Feuerbachnak. (Folytatjuk) tárgy hatására jön létre az ismeret, hanem fordítva, tárgyra való visszahatás következtében. Ezt semmi sem igazolja jobban, mint az állatvilág. A természet, a külső környezet Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? Ugylátszik a nácik veresége nagyon közeli dolog lehet. Már a törökök is hadatüzentek nekik. Eric Johnson a nagy kapitalista vezér, annyit beismer, hogy az oroszok akarják és szeretik a szocializmust. Tehát az mind csak hazugság, hogy csakis a terror bírta eddig ottan fentartani, a népre ráerőszakolni a bolsevizmust. A náci vezérek is már csak a csodától várják a győzelmet. Ez csak azt bizonyítja, hogy milyen gyerekes észjárásuk van. Még csodákban is hisznek. A tanítási rendszer egy forma, melybe beleöntik a fiatalság agy velejét és olyanná formálják, amilyen a forma. Ha háborús a forma, háborús a fiatalság. Legtöbb esetben még a munkásság agy velejét is a kapitalista formába öntik bele. Ha a Hitler ellen elkövetett merénylet csak megtévesztő propaganda lett volna is, d( még is megijesztette a nácika- még itt Amerikában is, menynyivel inkább azokat, akik a harcmezőn vannak. A legújabb találós,, kérdés : Mi van Jugoszláviában? Köztársaság-e vagy királyság? Ezt még az angol-amerikai külügyi minisztérium sem igen tudja megfejteni. Gerald K. Smith támogatását a republikánusok visszautasították. Erre önön magát nevezte ki elnökjelöltnek és Brickert elég fasiztának tartotta az alelnöki jelölésre. A kutyákat is lehet barátokká, vagy ellenségekké nevein:. Úgyszintén vadakká is. Ez áll az emberiségre is. A japánokra azt mondják, hogy rövidlátók. Talán éppen az ellenkezője az igaz, olyan messze előre néztek, hogy meg sem látták a hatalmas amerikai hajó és repülő rajt. A “fáktól nem látták az erdőt”. Legtöbb a száműzött kormányokból, száműzve maradnak a háború után is. Se a görög, jugoszláv, lengyel nép nem akarja őket haza. Ugylátszik jobban meg vannak a régi kormányok nélkül, mint velük. Ma sokat beszélnek, szónokolnak a lelkesedés fentartásáról, a “moral”-ról. De a farkas lelkesedése nem valami jó a bárányok részére. Úgyszintén amikor a kapitalisták lelkesednek, a munkások sirhatnak. A “Bank of England” 250 éves születésnapját ünnepli. Már éppen elég idős az elpusztulásra. A katonaságnál a gyűlöletet kifejlesztik, mert csak úgy tudja az ellenséget halomra gyilkolni. Ezt az amerikai tőkések olyan formában használják ki, hogy a németek elleni gyűlölet mellett, a hazai munkások, de leginkább a szervezeteik elleni gyűlöletet is nagy mértékben kultiválják, mesterségesen fokozzák. Tervszerűen csepegtetik a katonákba a gyűlölet mérgét az unionok ellen. FORRONGÓ VULKÁN NÉMETORSZÁG STOCKHOLM, jul. (ONA) — Módunkban áll közölni egy figyelmeztetést, amely a berlini nem-katonai földalatti körökből származik, a jelenlegi német- országi fejleményekkel kapcsolatban. A megbízható forrás ezt mondja: “Ami történt, az tulajdonképpen nem a tábornokok forradalma, hanem egy uj junius 30-ika. A kivégzett tábornokok és katonatisztek legnagyobb részét ágyukból hurcolták el, ezek nem is tudták, mi történt. A tábornokok összeesküvésére vonatkozó sok történet, amely a külföldi sajtóban kering, egyenesen Göbbelstől származik.” BOMBÁZTÁK CSEPELT LONDON, augusztus — A Földközi tenger bázissal biró amerikai repülőgépek nagy tömege bombázta a Budapest melletti Weiss Manfred tölténygyárat. A jelentés szerint a bombázásban 500-on felüli négy motoros gép vett részt. Az amerikaiak jelentése szerint a Weiss Manfred gyárak bombázásánál sok német “fighter” repülőgépre és erős légvédelemre alkadtak, ami bizonyítja, hogy a németek mily nagy fontosságot tulajdonítanak a csepeli gyáraknak. A hazatért pilóták jelentése szerint ez a “misszió” (támadás) nagy károkat okozott a töltény gyárakban. Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! ELŐFIZETÉST KÜLDTEK Julius 31-ig: J. Hudik, Cleveland .............. 1 J. Kollár, Cleveland .............,.. 1 J. Bischof, Akron ........... 1 J. Policsányi, Elm Grove ..... 2 M. Odor, Glendale................... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 1 J. Zára, Chicago ................... 2 S. Bihary, Newark ................. 1 A. Lelkó, Pittsburgh ........... 1 G. Takács, Canada ................ 1 A. Heim, Los Angeles ........... 1 S. Yeddy, So. Norwalk ...... 1 J. Kopasz, Cleveland ........... 1 P. Molnár, Los Angeles ....... 1 P. Pozsgai, Connerville ....... 1 F. Schnekszer, Riverside ..... 1 J. Kutasi, Pittsburgh ........... 1 özv. Farkas Imréné, Akron .. 1 Paul Kunst, Chicago ........... 1 F. Pekárovich, Encino ......... 1 J. Weidinger, Manayunk ..... 1 M. Bertha, Akron ...... 1 G. Deme, Akron ........... 1 L. Decsy, Akron ................... 1
