Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-07-01 / 1326. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1944. julius 1. A mexicoi szinarkista mozgalom (Mexikóban tartózkodó amerikai újságírók tudósításaiban mind többet hallunk az ott csak pár évvel ezelőtt kezdett, de mostanában gyorsan terjedő uj mozgalomról, amely a Szinarkista (Sinarquism) nevet viseli. Az amerikai megfigyelők egyöntetű véleménye az, hogy ha ez a mozgalom tovább is igy halad ,akkor egyrészről polgárháborút fog felidézni Mexicóban, másrészről pedig nagy hatással lesz az amerikai kontinens többi országaira is, már csak azért is, mert Mexico az amerikai latin (spanyol-portugál) államok között vezető szerepet játszik. A szinarkista mozgalomra vonatkozó adatokat részben a New York Times, részben a PM újságok mexicói tudósítóinak a híreiből vettük át. — Szerk.) A szinarkista mozgalom lényegében fasizta mozgalom, noha a vezetői tagadják azt, sőt azt hirdetik, hogy a nácizmus ellen éppen úgy küzdenek, mint a bolsevizmus ellen. A szinar- kisták mozgalmukat “Uj Keresztény Rend” név alá foglalták. Ezt olyanformán akarják használni, mint például itt használják a “New Deal” kifejezést. Mint magából a névből már következtetni lehet, a mozgalomnak vallási mázt adtak. Követőinek legtöbbje a valláso mexi- cóiak sorából kerül ki. A szinarkista mozgalom születéséhez az első segédkezet a spanyolországi “Fallange” párt nyújtotta. Ez a párt a Francot támogató spanyol túlzó fasiz- ták pártja. így egészen természetes, hogy ez a mozgalom úgy elvileg, mint taktikailag nagyon hasonlít a spanyol, az olasz vagy a német fasizta mozgalmakhoz. Hivatalosan a mexicoi kathó- likus egyház nem támogatja a szinarkista mozgalmat, azonban a vezérek legtöbbje mind túlbuzgó kathólikus s “nem hivatalosan” erős támogatást élveznek a kathólikus papok részéről is. A mozgalom híveit a “szinarkista union” szervezetben egyesitik. A tagok számát nem lehet megállapítani. A szi- narkisták hivatalos lapjukban, az “El Sinarquista”-ban azt állítják, hogy több mint egy millió tagjuk van és a» szimpatizálók számát három millióra becsülik. Azonban ez csak propaganda nagyítás. ÁLLAMOSÍTOTTÁK az ISKOLÁKAT Ez a mozgalom 1937-ben keletkezett, amikor Mexikó államnak a kathólikus egyháztól való függetlenitéséért folyó harcok még alig értek befejezést. Ezen harcok legfőbb eredménye az lett, hogy az iskolákat kivették a kathólikus egyház kezéből. Ma Mexikóban a tanítás az állam monopóliuma, nem vallásos, még kevésbé áll az egyház szolgálatában. Semmi kétség, a papok ennek ellenhatására kezdték a szinarkista mozgalmat, mint az iskolán kívüli vallásos tanítást, amely csakhamar politikai irányt vett fel. A mozgalomnak nagy lendületet adott az, hogy Mexikóban az utóbbi években mindjobban érezhető az infláció. Az agrár termékek jelentékeny részét az Egyesült Államok vásárolja meg s igy aránylag sok a pénz, de nincs mit vásárolni rajta, ami nagy drágaságot hoz. Ez oly nagymérvű, hogy a kötött jövedelmű emberek életstandardja igen sokkal esett. Ez adja magyarázatát a szinarkista mozgalom gyors terjedésének. Ez a mozgalom éppen úgy, mint minden fasizta mozgalom, teljesen a “parancsuralom” alapján áll. A fővezért “az isten rendelte ki erre a tisztségre”. Ez az isten által kiválasztott fővezér nevezi ki az alantasabb tiszteket és mindenkinek kötelessége a vak engedelmesség. Egyenruhájuk a zöld ing. Karszalagjukon fehér alapú körre zöld festékkel nyomták Mexikó térképét. Programjukban, amelyet a “Keresztény Társadalmi Rend” név alatt foglalnak ösz- sze, a józanság, tisztaság, jobb lakásviszonyok s általában magasabb életstandardért való küzdelmet hirdetnek. KATONAI SZERVEZET ♦ Ezen jelszavak azonban inkább csak a csalétek számban mennek csak, mert ugyanakkor követelik a SZABAD SZAK- SZERVEZETEK MEGSZÜNTETÉSÉT IS. Ugyancsak követelik azon állami kollektiv farmok feloszlatását,, amelyeket a kathólikus egyháztól elvett földbirtokokból alakítottak. Követelik továbbá, hogy Mexikóból a hírszolgálatot csak az általuk kontrolált Hispano-Ame- rican Press Service lássa el, Külpolitikai nyilatkozataikban követik a spanyol falangisták- nak az Egyesült Államok “im- periálista törekvései’ elleni állásfoglalását. A szinarkisták még abban is követték a nácikat, hogy a német “Host Wessel” dalhoz hasonló hivatalos énekük van, amelynek a “Hűség, Vér és Győzelem” nevet adták, öt tag képviseli a legkisebb csoportot, ennek neve “cuadros”. Három “cuadros”-ból lesz egy “centu- ria” és három centuria képez egy “compania”-t. Ez mutatja a szinarkista mozgalom militarista jellegét. Huszonhat pontból álló programjukat a “Nuestra Lucha” (A mi harcunk) cimü könyvben magyarázzák meg, a Hitler “Mein Kampf” mintájára. Ebben a könyvben Hitler számos frázisát átvették. Hivatalos lapjukban, az “El Sinarquista”-ban ilyen kifejezéseket találhatunk: “Demokrácia korruptálta a szabadságról tartott képzetünket, az embert elválasztotta az erkölcsös és igazságos törvényektől”. Ez az egyház kiváltságainak korlátozására vonatkozik. “A nemzet ugyanazon foglalkozású tagjainak korporációkban kell egyesülni”, — mondják a programjukban. Ez a fasizta korporált állam követelését jelenti. ANTISZEMITA MOZGALOM Egy másik idézet szerint: “A szinarkista gyűléseken nem tárgyalják az ügyeket. A szinarkista mozgalom hierarchikus, tehát a vezér adja ki az összes rendeleteket, oldja meg az összes problémákat. A katonák engedelmeskednek.” Elképzelhető, mire lehet használni az ilyen mozgalmat, ha egy igazi Hitler kezébe kerül. A szinarkisták ellenezték Mexikónak a háborúba való beavatkozását. Az Egyesült Nemzetek szövetségét “zsidók nemzetközi szervezetének” mondották. Később a második front felállítása ellen agitáltak. Az ilyen propagandában szolgalel- küen adták tovább a német forrásból jövő frázisokat és hazugságokat. A megfigyelők állítása szerint a szinarkista mozgalom a hatalmuktól részben megfosztott klerikális erők és a feudális nagybirtokosok törekvése a mexikói nép újabb leigázására 1 és kizsákmányolására. Középeurópai hirek (A német cenzúra következtében “Európa erődből” — minth ahogyan a németek az általuk megszállva tartott országokat elnevezték, — nagyon keveset hallunk. A hirek egy részét a semleges országokba elkerült újságok szolgáltatják, másik részét a rádió leadásokból nyerik. Van azonkívül némi “földalatti” hírszolgálat is. Az ily híreket állítólag részben titkos rádiók, részben az “erődből” kiszökött egyének révén nyerik. De bárhonnan is jönnek a hirek, ily körülmények között mindig csak bizonyos fentartással kell fogadni azokat. Az alábbiakban néhány olyan hirt hozunk, amelyekről úgy véljük, hogy olvasóinkat különösen érdeklik. — Szerk.) TELJESEN KIFOSZTJÁK MAGYARORSZÁGOT WASHINGTON — Az Office of War Information híradása szerint a svéd Social Democra- ten újság arról irt, hogy a németek “gazdasági biztosokat” neveztek ki a magyar gazdasági élet minden szakában. Magyarország gazdasági életét igy teljesen a háború szolgálatába állították. Ez azt jelenti, hogy a németek Magyarországtól még több élelmiszert és bizonyos nyersanyagokat követelnek, mint eddig kaptak. A németek azt akarják, hogy Magyarország helyettesítse Uk- ranát, amelyet az oroszok visz- szavettek tőlük. Hogy többet termelhessenek, Jurcsek földművelési miniszter máris több műtrágya gyár és gabona raktárak építését rendelte el. Az élelmiszerek fokozott mennyiségű kiszállítása természetesen még inkább ejteni fogja a magyarság életszínvonalát. A svéd újság azonban megjegyzi, hogy Magyarországon regisztrálják az összes földművelő munkásokat és bizonyos mennyiségű munkást Németországba visznek kényszermunkára. MÁR NEM TÖRŐDNEK MUSSOLINIVAL WASHINGTON — A budapesti rádió leadása szerint a magyar kormány már semmibe sem veszi Mussolinit, akinek a kegyeit annyira hajhászták még nem is olyan régen. Magyarországnak a Déli Vasúttal kapcsolatban valami követelései voltak, amire egyezséget kötöttek a Mussolini kormánnyal. Ezt az egyezséget most jóvá kellett volna hagyni. Sztoyaj miniszterelnök azonban a főrendiházban ezt a kijelentést tette: “Olaszországban olyan változások álltak be, amelyek az egyezmény megerősítését már nem teszik kívánatossá.” WASHINGTON — A Stockholm Tidningen berlini tudósítója írja, hogy Berlinben örömmel fogatták az uj bolgár kormányt, amelynek feje Ivan Bagrianov, mert ez az uj miniszterelnök, aki Cyril herceg bizalmát bírja, nagyon erélyes és nem tűr ellenmondást. A török Tan nevű újság azonban nem jósol hosszú jövőt az uj bolgár kormánynak, mely ezen lap állítása szerint csupa “német-barát bolgárból áll”, akiknek nincs semmi népszerűségük és azonkívül maguk között is veszekszenek. NEM HISZ A MAGYAR A NÉMETNEK WASHINGTON — A magyar kormány mindenféle gyülekezetei megtiltott. A tilalom értelmében nem csak politikai pártok, de semilyen más szervezetek sem tarthatnak gyűléseket még akkor sem, ha a gyűlés csupán az egyesület ügyeivel foglalkozik. Kivételt képeznek "Szervezés7* — "Nevelés" — "Felszabadulás" W ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága VV ^ W
