Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-12-30 / 1352. szám

1944. december 30. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL . 1..CS...Ő MEGJEGYZÉSEI BÉKESSÉG! Hatodik alkalommal ülte meg a keresztény kultúrában felnőtt emberiség Krisztusnak a “béke és szeretet” fejedelmé­nek a születés napját ,olyan öl­döklés, rombolás közepette, amilyent az emberi történelem eddig nem ismert. A kétezer éves keresztény kultúra, hamis hipokrata vol­tát, soha jobban nem mutatta ki, mint éppen napjainkban. Millió és millió keresztény fi­atal embert ölnek meg más ke­resztények, kik egyforma dog­ma alapján hiszik az istent. A keresztény kultúra alap­ján felépült kormányrendsze­rek, mint Francoé Spanyolor­szágban ,vagy Horthyé magyar földön, halomra gyilkol más ke­resztényeket, mert azok hisz­nek a krisztusi tanokban, mely egyenlőséget, szeretetet hirdet. A reformáció földjén, Né­metországban, a vallás hazájá­ban Magyarországon és e két keresztény hatalom alá került országokban, millió számra pusztítottak el ártatlan civile­ket, mert a véletlen folytán’ más nyelven beszélnek, vagy másként imádják az istenüket. Városok százai hevernek ro­mokban, maguk alá temetve asszonyok, gyermekek száz ez­reit. A “felszabadított” Görög­országban a “felszabadítók” ha­lálra bombázzák a görög népet, mert tényleg elhitték, hogy szabadok. Belgiumban, Olaszor­szágban a szabaditó tartja kor­dában a felszabaditottakat. Amerikában a nagytőke óriási aparátussal készül arra, hogy megvédje a korlátlan kizsákmá­nyolási szabadságát. Két ezer éves keresztény kul­túra idején a nyomor a föld nagy részén nagyobb, mint va­laha volt, uj tágas börtönök épülnek, hogy be tudják fogad­ni a “szent magántulajdon” el­leni bűnözőket. Mindenfelé nyo­mor, szenvedés, gyász és mind ennek tetejébe, most amikor legjobban ömlik a második vi­lágháború tengerébe a kiontott embervér, amikor a technika csodái, repülő erődök .tankok, robot bombák ontják a halált, akkor az előrelátó vezetőink máris készülnek a minden kép­zeletet felülmúló harmadik vi­lágháborúra. Igaz az, hogy mindezt a ször­nyűséget, amely már hatodik éve zudul reánk ,a nácizmus idézte elő, de kétségtelen az is, hogy a nácizmus szülőanyja a keresztény világnézeten felé­pült profitrendszer volt. Véres harcok után letörik ez a rém, amelyet nácizmus vagy fasiz­mus néven ismerünk, de ha a profitrendszer marad meg, ak­kor el lehetünk készülve, hogy a mai katonák gyermekei 10­20 év múlva ,ujra elfoglalják apáik helyeit a harctereken. Tiz-husz év múlva még moder­nebb hadieszközökkel irtják egymást a keresztény világné­zettel, a keresztény erkölcsei — amelyet senki nem tart be) — elbolonditott emberek, ha csak be nem látják azt, hogy egy uj világnézetre ,egy uj tár­sadalmi felépítményre van szükség, amely nem a profit, hanem a szükséglet szerint tér-) mel, amely rendszerben min­den ember a képességének a javát adja oda, hogy mindenki a termelt javakat a szükségle­te szerint élvezze. A hazug keresztény erkölcs helyett a szabad, boldog, egyen­lő ember erkölcsét kell tenni, amely nem börtönnel, hanem az okok, a profitrendszer eltör­lésével szünteti meg a bűnt. Akik gondolkodni tudnak, akiknek a szemeik felnyíltak és látnak, azok tudják, hogy a krisztusi szeretet országa az Ipari Demokráciába, a szocial- lizmusba jön el. De nem elég ezt tudni és hinni, hanem azért dolgozni, harcolni kell és mi az IWW hí­vei, lapunk a Bérmunkás, több mint harminc éve végzi ezt az apostoli munkát és ma a hato­dik vérzivataros karácsony éj­szakáján, sorai közé szólítja Amerika dolgozó magyarjait, hogy összefogva minden dolgo­zóval, teremtsék meg az Ipari! Demokráciát, amelyben min­den ember boldog, szabad és egyenlő lesz. A NAGYTŐKE FELVILÁGOSÍT A közelmúltban országos ér­tekezletet tartottak Amerika iparbárói, ahol természetsze­rűleg megtárgyalták azt, hogy miként érhetnének el minél na­gyobb profitot. Ez idáig rend­ben is volna, ehez a nagytőké­nek joga van és kétségtelen hogy ők éltek is minden időben ezzel a jogukkal. Megszervez­kedtek, nemzetileg és nemzet­közileg is úgy, hogy ha a mun­kásosztály olyan jól volna meg­szervezve és főleg olyan osz- tálytudatosan, akkor a gyáros uraknak már nem volna szük­sége konvenciózni, mert akkor már nem mint profit hajszolok hanem mint munkások, mérnö­kök volnának hasznos tagjai a társadalomnak, miután a gyá­raik már a társadalom tulajdo­nába volnának . Nagyon érdekes, ámbár egy­általán nem uj dolog az, hogy a gyárosok a meghozott hatá­rozataikat nem saját, hanem a munkásosztály érdekében hoz­ták meg. Ha nem ismernénk a konvenciózó urakat, Úgy azt kellene hinnünk, hogy a mun­kásosztály jó barátai, egy cso­mó jóhiszemű ur jött ott ösz- sze, akiknek csak egyetlen óha­juk van: a munkásosztály bol- dogitása. De úgy látszik, hogy nemcsak mi ismerjük a gyáros urak “jó szivét”, de azt már kezdi megismerni az egész munkásosztály is és amint a gyárosok fő és alvezére kije lentette, a helyzet az, hogy az amerikai munkásosztály “elve­szítette a gyárosokban a bizal­mát” és nagyon fontos és sür­gős dolognak tartják azt, hogy egy nagy felvilágosító hadjára­tot kezdjenek, hogy az elve­szett bizalmat visszanyerjék. Elhatároztatott, hogy a közvé­leményt fokozott mértékben fogják megvásárolni, értve a közvélemény alatt az amerikai lapokat .amelyek — az idegen nyelvű sajtóban is — állandó nagy fizetett hirdetést helyez­nek el. A hirdetések nem autót, bo­rotvát, patent medicinát fog­nak hirdetni, hanem a gyáro­sok elgondolását, programját) akarják eladni a népnek. Meg akarják értetni, hogy csak a magán kézben levő, minden ál­lami beavatkozástól mentes ipar képes munkával ellátni a munkásságot. Ezért megakar­nak szüntetni minden állam be­avatkozást, korlátot és ellenőr­zést, minden olyan törvényt, amely “elkedvetleníti” a vállal­kozási szellemet. Kívánják a vállalatokra kirótt adók alapos leszállítását ,hogy “kedvet kap­jon” a tőke a befektetésre. Ez és sok más mind a mun­kásosztály érdekében fog tör­ténni. Persze a lapok .amelyek így jól fizetett hirdetésekhez jutnak, melegen pártolják a tervet és el lehetünk készülve, hogy a közel jövőben egy ha­talmas arányú propaganda fog megindulni, még a magyar la­pok is hozzáfognak jutni egy kis friss “dohány”—hoz. Ez a kampány sem jelentene veszélyt ,ha a munkásosztály, megfelelő osztálytudatos szer-' vezetekbe volna megszervezve, amely által elég erejük lenne arra, hogy a kizsákmányolok propagandáját ellensúlyozzák. Megértessék a munkássággal azt, hogy a gyárosok a korlát­lan kizsákmányolásnak a hívei, amelyet ne korlátozzon se az állam, sem . pedig az uniók. Megértetnék azt, hogy á kapi­talista termelési rendszer túlél­te magát, a technikai fejlett­ség és modern munkabeosztás, olyan arányú termelésre lesz képes, hogy a munkásosztály­nak egy harmada állandó mun­kanélküliségnek lesz kitéve, hogy nem állami beavatkozást óhajt, hanem a javaknak bizto­sítását .amely ideig-óráig le­tartja a munkanélküli tömegek lázadását, más részt a munká­ból kiesettek jó részét a szolgá­lati, ügynöki, kis vállalkozói, katonai szolgálat felé igyekszik terelni, de ez nem megoldás,’ mert ezek az elemek .amelyek nem termelnek, csak a fölösle­ges közvetítői szerepet játszák, csak ideig-óráig találnak elhe­lyezkedést, de miután a vásár­lási erő csökken, igy az ő szol­gálatuk feleslegessé válik és is­mét a munkanélküliek tömege­it fogják szaporítani. Végül közmunkákkal, ut, la­kás és vízmüvek ,erődítések, stb. akarja a válságot enyhíte­ni, amelyet a nagytőke elismer most, mert az belevág az ő ér­dekeibe és amellett terheket rak rá. Nagyon jellemző volt erre a St. Lawrence viziut kié-» pitésének a terve, amelyet a kormány szorgalmazott. Ez a vizi ut, nemcsak a nagy tava­kat és ott levő nagy iparválla­latokat kötötte volna össze köz­vetlenül a tengerrel és ezzel mérhetetlenül olcsóbbá tette volna a szállítást, hanem hatal­mas villanytelepeket is épített volna a csatorna gátjain fel, amely miután az energia ter­melést a vizi erő idézte volna elő, nagyon olcsón láthatta vol­na el az ipart és a falvakat, vá­rosokat villanyerővel és világí­tással. Ez a terv elbűkott, a szenátus leszavazta, mert az érdekelt nagy tőke, a vasút, bánya és villany társulatok meg­mozdították a befolyásukat és ezt a közérdekű tervet elbuk­tatták dacára, hogy ez nagy­ban. enyhítette volna a szénnel folytatott rabló gazdálkodást, amely a jövőre nem gondolva pazarolja el a természeti kin­cseket, holott azt meglehetne kímélni. Hogy a munkásosztály ismét nemtörődömmé váljon, hogy újra szabad prédájává legyen a nagytőkének, azért kell a gyá­rosoknak “felvilágosítási” kam­pányt folytatni, amellyel szem­ben a munkásosztály öntudatos csoportjainak kellene ellen ak­ciót kezdeni. A politikai mun­kás pártok apró koncokon ma­rakodnak, nekünk kell a kis erőnket megsokszorozni és fel­világosítani a munkásosztályt, hogy nem a korlátlan vállalko­zás, hanem az Ipari Demokrá­cia biztosíthatja a megélheté­sét, szabadságát és boldogságát az egész emberiségnek. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Helen Alakszay, Tarzana 5.00 Bischof Józsefné, Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron .... 6.00 Detky E.-né, Phila ........... 3.00 özv. Farkas, Imréné, Akron 6.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 5.00 Feczkó J.-né New York .. 6.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 8.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanchar, Bay City 3.00 Kern Péterné, Akron ..... 5.00 Kollár Józsefné, Cleveland 2.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 6.00 Lefkovits, Lajosné, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila ........... 5.00 Molnár A.-né, Cleveland 3.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 2.00 Udvarnoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... ^.00 Vizi Józsefné, Akron ....... 6.00 1 Zára Jánosné, Chicago .... 6.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom