Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-12-30 / 1352. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office^ at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 -------- ' ------------------------------------------------------------VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 DEC. 30 NUMBER 1352 SZÁM Mi történt Kárpátalján? — LAPSZEMLE — A magyar munkásmozgalom jövője Nézegetem az Ungváron megjelenő Kárpáti Híradó című magyar náci lapot, amelyet az egykor bolseviki Dr. Simon Menyhért szerkeszt. Azaz nincs szerkesztésről szó. Mert a lapban alig van politikai vélemény. Hosszú hivatalos közlemények, nehezen érthető magyarsággal Írva. A lap példányok 1944 május, junius, julius és augusztusi dátumot viselik magukon. Végig lepozgatom a sárguló lappéldányokat, amelyek nagyon rossz1 minőségű papirosból valók, borzalommal látom, hogyan fest a valóság a “magyar” paradicsomban. Vince Andrásnak hívják Kárpátalja kormányzóját. Nyugalmazott altábornagy. Csak az ördög tudná megmondani, honnan a fészkes fenéből szedték elő ezt a kivénült gazembert. Buta tökfilkó. Ezt bizonyítja első nyilatkozata, amelyben biztosította a kárpátaljai közvéleményt, hogy nincs semmi félni való az oroszoktól. Sőt tovább megy amikor kijelenti, hogy Arad elvesztése nem jelent semmit, mert a magyar és német ellenszabályok útban vannak és pár nap múlva érezhető- lesz azoknak hatása. Olvasom, hogy Máramaros- sziget 13.000 főnyi zsidóságát munkatáborokba küldte, de mielőtt elküldték őket — még egyszer alaposan átkutatták őket és kincseket találtak náluk. 800.000 pengő és ékszerek voltak a cipő talpok alatt, a ruhák béléseibe bevárva. Tessék elképzelni, minden egyes zsidónak kb. hatvan pegőnyi “kincse” (5 dollár) volt elrejtve. Nem lopott pénze, hanem az a pár garas, amit sikerült a magyar náciktól megmenteni. Ezt a kincstárt azután ellopták Hitler méltó tanítványai. Más helyen olvasom, hogy Dr. Me- gay László, Ungvár város polgármestere, elkeseredett hangú kiáltványban tiltakozik azon vádak ellen, mintha az ő emberei a zsidó vagyonok átvételénél loptak volna. Ez a zavaros múltú footbalista ,aki ruszin származású és Pesovnyiknak hívták, természetesen résztvett a zsidó lakosság kifosztásában és nagy vagyont lopott el. Mérges kiáltványa után a náci kormány is megelégelte lopásait, zsarolásait és csalásait és elhelyezte egy másik városba. Ugyanez a sors érte Hubay Kálmán doktort, akinek az apja különböző lopásokat követett el mint végrehajtót és öngyilkos lett, hogy ne kelljen a börtönbe menni. Ennek a sem- mirekelő apának nyomorult fiát tették meg Beregszász város főpolgármesterévé. Természetesen, hogy ellopott mindent ami a kezeügyébe esett. Ezt is átették egy olyan helyre, ahol már a zsidóságot előbS kifosztották . . . Sátoralja Ujhelyre. Külön élvezet olvasni, hogy a zsidóktól ellopott zongorákból csak az kaphat, aki beigazolja, hogy zongorázni is tud és szüksége van a zongorára. Ugyancsak törvényesen intézkedtek a zsidó fehérnemű és bútorok elosztását illetőleg. Házasulandók két ezer pengő értékű bútort igényelhetnek és* megfelelő fehérneműt. A megmaradó zsidó ruhákat és egyéb lopott holmit az arra igény jogosultak közijtt osztják el. Más helyütt olvasóm, hogy az orosz bombák által megsebesített marhák húsát az egyik mészárszékben kilónként 5 pengő tízért árusítják és minden kilóhoz 1 pengő 90 fillér illeték adandó, ezt kapja a károsult. Ebből az látható, hogy a mészáros .akinek ezt a jó üzletet valamelyik panamista átadta— a hús kivágásáért 5 pengő és tiz fillért kap ,a marha tulajdonosa, valamelyik szegény magyar földműves valamivel többet mint egy harmadát kapja a befolyt összegnek. “Élvezetes olvasmány”, hogy Hubay Kálmán beregszászi rablásait azzal fejezte be, hogy elrendelte a város közepén “éktelenkedő” zsidó templom lebontását. Igaz, hogy a nagy templom már közel egy éve van zárva és raktárnak van használva, azonban “éktelen” és emlékezteti a várost arra, hogy tele van zsidókkal. (Nota bene: Beregszász város zsidói a csehszlovák uralom alatt magyaroknak vallották magukat. Sokan őrjöngtek örömükben, amikor megtudták, hogy a bécsi arbitrage visszaadta a várost a magyaroknak. Az öröm csak 24 óráig tartott .amikor a magyarok bevonulása utáni napon a Royal kávéházból az összes zsidókat kipofozták.) Más helyen szó van a zsidó szöllők bérbevételéről. A rendelet előírja ki vehet át zsidó zsöllőt. A jogosultak természetesen nácik. Megírja a Híradó, hogy “gaz csempészek” 50 zsidó gyereket akartak átcsempészni Szlovens- kóba. Tervük kiderült és a gyerekeket a csempészekkel internáló táborokba csukták. Végül Ur József barátom kölcsönadta a “Bérmunkás” dec. 2-iki számát, amelyben egy cikk a magyar szakszervezetekkel, illetőleg a jövőbeni kialakulás-i sál foglalkozik, a maga érdemében. Úgy mellesleg jegyzem meg, hogy erre nálunk, New1 Brunswick-on, nagyon kevés az olyan “mindentől” elrugaszkodott emberek, akik Bérmunkást, Harcot, vagy egyéb nevelő irodalmat és nem patent pálinkás üveget kölcsönöznek egymásnak. A jelzett cikk tényleg megéri, hogy ne csak elolvassuk, de foglalkozzunk vele annál is inkább, mivel (f.) munkástárs jogot ad hozzá. Igazán dicséret illeti (f.)-et, amiért ebben a világ kataklizmában elevenné varázsolta előttünk azt a magyar munkás- mozgalmat, amihez sokunkat olyan felejthetetlen emlékek fűznek. Fiatalságunkat, küzdelmeinket és a hibái miatt szigorú kritikánkat, de ragaszkodó szeretetünket adtuk. És mindezek után, Horthy rendszer “jóvoltából” örültünk, hogy egy ingben “eltávozva” megmentettük életünket. Minden helyes következtetései mellett is engedje meg f. munkstárs, hogy a szakszervezetekről alkotott véleményét korrigáljam mely esetleg rossz következtetésre ad alkalmat. Hogy a szakszervezetekben is dúlt a szakmai megkülönböztetés az igaz, de az is áll, hogy ezt a társadalmi rákfenét a tagok hozták magukkal mint sok* egyebet mást, iszákosság, kártya, stb. Más kérdés az, hogy a harc ezen betegség ellen, nem folyt kérlelhetetlenül. Ez a szakmai sovinizmus azét nyert itt élesebb kifejezést, mert a szakpár cikk számol be az oroszok repülő aktivitásáról. Stalin gyertyának nevezi az újság azokat a rakétákat, amelyekkel az orosz repülők a városokat megvilágítják. A nagyobb városokat gyakran támadták az orosz repülők. A legsúlyosabb támadás augusztus 27-én érte Ungvárt, amikor 9 repülőtámadás során 58 ember elpusztult. Rövid kivonatban közöltem a Kárpáti Híradó cimü náci lap híreit. Ebből látható, hogy a magyar nácik állatiasságban nem maradtak el a német náciktól. R. I. mák közelebb kerültek egymáshoz, de sohasem kulminált ösz- szeütközésben. A baloldali ellenzék, hová ezen sorok Írója is tartozott, sok kellemetlen órát szerzett azoknak, kik nem tudtak eligazodni a szakmai “labirintusban”. A VALLÁSOS NEVELÉS HIBÁI Mi, akik a sárkunyhók nádfödele alatt jöttünk a nagyvilágra és az egy “idvezitő” vallás csöpögtette belénk a szeretet ostyájába csomagolva a faji és vallási gyűlölködést, tudjuk azt, mit eredményez ez az embert lealacsonyító nevelés. Bicskával várni a faluvégen a kálvinistát vagy a katholikust csak azért .amiért más volt a vallása, de a zsidó gyerekeket különösen agyaltuk el, a vallás legnagyobb dicsőségére. Ennek a folyamán menve tovább, fejlődött a szakmai és egyéb elfogultság és a szakszervezetbe kerülve a munkásmozgalomé volt a feketeleves, illetőleg az áldozat. A sors iróniája az, hogy egy Horthy-iHtler gázkamrás világ- katasztrófa tudta teljesen megértetni annak a jelentőségét, hogy mire lehet fölhasználni a gyűlölettel telitett lelkű embereket. Ha a magyarországi munkás- mozgalmat analizáljuk, nem lehet leegyszerűsíteni a szak- szervezet szimpla nívójára. Ha a Payer-ista pislogó baglyokat tesszük meg az események mozgatóivá, igy hamis képet nyerünk a magyar munkásmozgalomról. Bár a káderját a szakszervezet adta, de a Szociálista Pártszervezet volt a társadalmi harc irányitója és vezette bele a tagokat a szocializmus eszmevilágába. A SZERVEZETEK NEVELŐ MUNKÁJA Ellentétben f. munkástárs véleményével a szakszervezetekről, bár tudva a súlyos hibáit, az a hitem, hogy a szakszervezetek, illetőleg a magyar munkásság osztálytudata miatt nem tudott az egekig csapni a fajgyülölködés. Mi, akik ismerjük azt a nevelő anyagot, előadásokat, könyvtárakat, Já- szik, Szabó Ervinek, stb. szellemi munkáit, tudjuk értékelni a magyar munkásság nevelési színvonalát. Frappáns bizonyítékai vannak e föltett állitá-
