Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-12-16 / 1350. szám
1944. december 16. BÉRMUNKÁS 7 oldal- NYILT^TÉR Magyarország megmentése “Ágyúgolyók süvítenek a magyar városok háztömkelegébe .. . bombák hullanak végítéletet bömbölő repülők hasából, kártya várként omlanak össze a házak ,maguk alá temetve azt a népet, amelyet nem véd senki, nem szeret senki, elfelejt mindenki. A német béklyó ellen fellázadt magyar fegyvertelenül harcol az álig felfegyverzett némettel és a kétségbeesett patkány utolsó mérges harapásait vakon osztogató csatlósokkal . . . s közben hullanak az ágyúgolyók és a bombák és elpusztítják a nácikat is, de a nácik ellen harcoló magyarokat is.” “Soha nagyobb gyász-napja az amerikai magyarságnak nem volt, mint amilyen lesz, amikor majd kiderül az ég a magyar tömegsírok felett és elérnek ide a halotti jelentések . . . Nem lesz amerikai magyar család, melynek halottja ne lenne ... s ezek a halottak nem az ágyban haltak meg, hanem a mezőkön ... az uccákon . . . a Duna Tisza jeges hullámaiban.” “ÉS MIÉRT? MIÉRT?” (így ir a Verhovayak Lapja november 16-iki számában.) És miért? Miért? Ez a szörnyű tragédia a mestermüve az 1938 évi árulásnak. 1941-ben kellett volna igy Írni és gondolkozni és akkor talán nem lett volna ez a szívfacsaró magyar tragédia. Sajnos még ma is a Horthy iránti legmélyebb hódolat irányítja az amerikai magyarság nagy tömegeit. Még mindig Horthy Öméltósága a fő-védnöke az amerikai magyarságnak. Micsoda szörnyű igazságok, azt a népet, amelyet nem véd senki, nem szeret senki, elfelejt mindenki. A két szélsőség borzalmas vadházassága betetőzi az égbekiáltó bűnös árulást, amit az amerikai magyarság elkövetett szenvedő faj- testvéreivel szemben. Az amerikai magyarság múltbeli és jelenlegi magatartása a keresztény civilizáció csődjét mutatja. A legszomorubb tény az, hogy a leghangosabb, a legszívósabb és legaljasabb amerikai magyar Horthy ügynököket a papság között találjuk. Kegyetlenségükben felülmúlják mestereiket, a nácikat is. Azon papokat, akikben a lelkiismeret ról megemlékezünk, csak a kezünk szorul ökölbe és megfo- fagjuk, hogy másodszor jobban fogjuk csinálni. Nem szokok hála istenked- ni, de ha megérem, hogy Hor- thy-Héjjasék újra forradalmi törvényszék elé kerülnek és az a törvényszék majd kiutalja nekik a jó megérdemelt halált, ha majd a szemet-szemért elv alapján ők kerülnek Orgovány erdejének a fáira, akkor majd én is felkiáltok Halmi Józseffel: De szép istenem, de szép, hogy ezt megérhettem! “vörös tábornok” szikrája élt, állásaik elvesztésével terrorizálták, ha nem csatlakoztak a Horthy hűség ligához és nem fújták a követ az árulókkal együtt, üvöltött a piszkos magyar náci sajtó ezen papok ellen. Magyarország megmentése és a nácizmus elleni harc, valamint egy széleskörű demokratikus Magyarország kiépítését nem lehet szétválasztani. Dózsa, Rákóczi, Petőfi, Ady, Károlyi szellemében kell az amerikai magyarságnak egyesülni. Ebben az egyesülésben a Horthy ügynököknek az Újlakiaknak, a Borshy Kerekeseknek, a Nadányiknak, a Ladányiknak, a Chernitzkyknek, a B. Márkoknak, az Eördöghöknek és más két kulacsos opportunistáknak nincs helyük. A Horthy ügynökökkel való erkölcstelen egyesülés biztatás a magyarországi náci söpredéknek és megnehezíti egy demokratikus Magyarország felépítését. Ha ezek a Horthy ügynökök szívből akarják Magyarország megmentését a legjobban segíthetnek, ha félrevonulnak. Az amerikai magyarság hat országos betegsegély- ző intézménye van hivatva ezt a nemes munkát irányítani és a gyűjtési munkát végezni és harcolni egy demokratikus Magyarországért. A magyarlakta gócpontokban a fiókok körül kell csoportosítani mindazon magyar templomokat és fügA környező természeti viszonyoknak, mint a társadalmi lét keretének, ágyának jelentősége a társadalmi fejlődésben teljesen dialektikus. A környező természeti viszonyok hol erős akadályai a társadalmi fejlődésnek; hol pedig nagymértékben elősegítik azt. A tenger például, kezdetben erős akadálya a fejlődésnek, később azonban jelentős előmozdítója. Tehát; a természeti környezetnek hatása a társadalmi fejlődésre mindig a társadalom fejlettségi állapotától, az az a szóban- forgó társadalom technikájától függ. A társadalmi adottságok és a környező természeti viszonyok e dialektikus kölcsönhatá- tásban kell fölismernünk a társadalmi élet organikus, evulici- ós és determinált (létezését uraló erők által meghatározott) jellegét. A társadalmi ölet legfontosabb alapfolyamata a munka, a termelés. Mivel termelni csak termelőeszközökkel lehet, a társadalomban minden ember két alapvető viszony hatása alatt áll. Először a társadalom technikai állapotának, azaz, a termelőerők fejlettségi fokának megfelelő meghatározott viszonyban áll a természettel szemben; másodszor pedig a társadalmi körülményei, amelyekbe belészületett, meghatágetlen betegsegélyző intézményeket, belevonva oly ismert közéleti egyéneket, akik nem tartoznak magyar egyletekbe. Ez az igaz, becsületes munka, harcolni a nácizmus, a Horthy- izmus ellen, egy demokratikus Magyarországért. Ha őszintén akarunk segíteni magyarországi testvéreinken, akkor a dollár adományok csak pennyk. Minden adománynak két számmal kell kezdődni és bizony sok adománynak három, sőt négy számúnak kell lenni. Az amerikai magyarság teljesen elvesztette erkölcsi érékét és Ítélő képességét. Amerikai magyar szülők katona fiai harcolnak a nácizmus s Horthyizmus kiirtásáért, sokak ifjú életüket adták és félrevezetett, becsapott szülők támogatják Horthy elkölcstelen amerikai ügynökeit nem csak elvileg, hanem még anyagilag is. Mikor fog ez a gyáva tömeg öntudatra ébredni és megtagadni a judás pénzek, havi járulékát megvonni a here, a magyarságra szégyent hozó Horthy ügynökötől. Ez a gyűjtési munka évekig fog tartani, ép ezért az alapnak becsületesnek és őszintének kell lenni. Ebben a nemes munkában minden magyarnak részt kell | venni, csak azoknak nem ,akik I égbekiáltó árulásaikkal kiérdemelték azt, hogy neveiket átadjuk annak a bizottságnak, akik összeírják a háború kriminálisait. Ha Amerika magyarságának van erkölcsi érzéke, akkor tudja kötelességét. Egy mindért, mind egyért, gyors győzelemért, tartós békéért és egy boldog demokratikus Magyarország kiépítéséért! Frank Földi. rozzák a termelőeszközökhöz való viszonyát is, amelyet termelő viszonynak nevezünk. A termelő viszonyok jelentőségének fölismerése rendkívül fontos. Úgy az egyes emberre,i mint az egész társadalomra nézve alapvető kihatással van a termelő viszonyok állása. A termelő viszonyok az egyes ember és az osztályok gazdasági helyzetét határozzák meg. Mennyit tart valaki a termelő- eszközökből a tulajdonába? Ez meghatározza a társadalmon belül az egyén gazdasági helyzetét, egyéni jólétét, vagy nyomorúságát. A proletár, aki munkaerején kívül semmiféle termelőeszközzel nem rendelkezik, állandó nyomorúságnak és a munkanélküliség következtében teljesen bizonytalan létnek van kitéve. Általnosságban pedig a termelő viszonyok virágzása, vagy bomlása az egész társadalmi forma bomlását, vagy virágzási lehetőségeit határozza meg. A társadalmi viszonyok alatt, amelyekbe, az emberek belészületnek, tulajdonképpen szintén a termelő viszonyokat kell értenünk, mivel nemcsak az egyes ember gazdasági helyzetét, hanem az emberek érzelem- és gondolat- világát is ez határozza meg. “Nem az emberek öntudata az, mely társadalmi elhelyezkedésüket eldönti, hanem fordítva, társadalmi elhelyezkedésük az, ami öntudatukat maghatározza.” A termelőviszonyok összessége jelenti a társadalom gazdasági szerkezetét, struktúráját, vagy az úgynevezett reális “alapépítményt”, amelyen éppen az alapépítmény által meghatározott társadalmi gondolkozásmódok, érzelmek és szokások, röviden: “az ideológiai föl- épitmény” nyugszik. A termelő viszonyok ezenkívül még a különböző társadalmi formák egymásbaalakulásának, fejlődésének kulcsát is szolgáltatják.' A technika, vagy a termelőerők állapota és a termelőviszonyok kölcsönhatásának összefüggése adja a társadalom dialektikus feszültségének az alapját. A technika a társadalom és a természet dialektikus ellentétét ,a termelő viszonyok pedig a társadalom belső ellentéteinek, azaz az emberek, osztályok egymás elleni küzdelmének a termelőeszközök birtokáért, vagy ami ezzel egyet jelent, a termelő, a létföltételekért vívott harcok viszonyainak a kifejezője. E dialektikus ellentétek közepette fejlődik ai társadalom. A társadalmi élet első szakaszában, a primitiv közösségi társadalomban még a technika, vagyis a társadalom és a természet viszonya jelenti a társadalom dialektikus hajtóerejét. A primitiv közösségben élő és a termelő emberek társas küzdelmének fejlődése a természettel szemben eredményezte a termelőerők olymérvü kifejlődését, hogy a társadalom egy része már munka nélkül is megélhetett. Ez a helyzet akkor állott elő, amikor már az egyes ember a saját léte fönntartásához minimálisan szükséges termékeken kívül már egy bizonyos többlet termelésére is képes volt. A magántulajdon kialakulásának ez a föltétele. Ezt a fejlődési fokot a földnek, mint termelőeszköznek a kialakulása jelzi. (Folytatjuk) TELJES A HOMÁLY HITLER FELÖL RÓMA, nov. (ONA) — Egy amerikai, akinek a Vatikánhoz közeli kapcsolatai vannak, kijelentette tudósítónk előtt, hogy még a Vatikán megbízottjai sem tudják, hogy hol van Hitler, sőt még azt sem, hogy vájjon él-e még? Ez a kijelentés elég fontos, mert a Vatikán diplomáciai képviselői a legjobban vannak értesülve a németországi állapotokról. Az angol-amerikai testvéri szeretet véget ért a chicagói értekezleten, amikor a üzlet felosztásra került a sor. Amint a magyar közmondás tartja: “sógor nem sógor, le a cseresznye- fáról”. NYUGTÁZÁS A new yorki társas estély jövedelméhez utólag még 10 dollárral járultak hozzá a new yorki munkástársaink. így tehát az összes bevétel melyet lapunk javára beküldtek 55 dollár, mely összegért ezúton is köszönetünket nyilvánítjuk. Dl A L E K T I K A Irta: LA JER JÓZSEF
