Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-12-09 / 1349. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1944. december 9. DIALEKTIKA Irta: LAJER JÓZSEF A természet-dilaketika legfontosabb összefüggéseit mutatja ki. Keretünknek megfelelően, sajnos, a társadalom-dialektikának is csak ily rövid vázlatát nyújthatjuk. A társadalom a természet dialektikájának a szintézise. A szintézis kialakulása után tézissé válik és az ellentétek magasabb fokon folytatódnak uj szintézis felé. így a társadalom, mint a természet szintézise, a természet dialektikáját magában foglalva, azt meghaladva, mozog saját tagadása — egy uj társadalmi forma felé. Mivel a társadalom a természet szintézise, a társadalom dialektikájától annyira elütően érvényesül, hogy a tárgyalás külön keretbe tartozik. A társadalmat, mint egységet kell fölfognunk, amely egység elválaszthatatlan ellentétességgel kapcsolódik a természetbe, mint létezésének alapjába, ugyanakkor mint egység, önmagán belül ellentétekre (osztályok) hasad és igy a természettel és önmagával való ellentétességéből alakul ki a társadalom dialektikája, azaz a társadalom fejlődő mozgása. Mármost, melyek azok a tulajdonságok, amelyek a társadalmat a biológiai léttől megkülönböztetik? Két ilyen tulajdonság van: a gondolkozás és a munka. A gondolkozás, amint már említettük, a létföntartás- nak tudatos harci eszköze, amely a biológiai lét ösztönéből fejlődött ki. A munka pedig az a speciális emberi tevékenység, amelyben a természetben található javakat fogyasztásra alkalmassá alakítjuk át. Ez a tevékenység az emberi életfunkciók legfontosabb ja; ezen épül föl az emberi, azaz, a társadalmi létezés teljes egésze. A munka Marx szerint, az emberi élet föltétele: “ a munka örök természeti szükség, hogy az anyagcserét ember és természet között, vagyis az emberi A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1944-45-re befizettek: Bischof Józsefné, Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron ....... 4.00 Detky E.-né, Phila ...........* 3.00 özv. Farkas Imréné, Akron 5.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 4.00 Feczkó J.-né New York „ 6.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 8.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanchar, Bay City 3.00 Kern Péterné, Akron ....... 4.00 Kollár Józsefné, Cleveland 2.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 6.00 Lefkovits, Lajosné, Clev. 6.00 Mary Máyer, Phila ........... 5.00 Molnár A.-né, Cleveland 3.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 2.00 Udvamoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 4.00 Zára Jánosné, Chicago .... 6.00 élétet közvetítse . . . általános föltétele az ember és a természet közötti anyagcserének.” Munkát azonban csak termelőeszközökkel lehet végezni. A társadalmi élet akkor kezdődött, amikor az ember termelő- eszközöket kezdett készíteni és vele munkát végzett. Termelő- eszközöket pedig csak úgy tudott létrehozni, ha azok alakját, formáját, rendeltetését és eredményességét már előre át tudta gondolni. Munkát csak gondolkozással lehet végezni és valóban, a munka és a gondolkozás egymást föltételező, egymás nélkül nem létező cselekvések. Elválaszthatatlanul egymásba kapcsolódnak és kialakulásuk párhuzamosan történik a társadalom kialakulásának folyamatában. Az emberek gondolkozása és munkálkodása jelenti a társadalmi létet, azaz, a biológiai lét oly magasabbrendü formáját, amelynek fejlődési törvényszerűségei, létezési föltételei, egyenes ellentéte a biológiai létnek. A biológiai lét alkalmazkodik a környezethez és igy nem lehet más alanyi (szubjektív) fegyvere a létért való küzdelemben, mint az ösztön. Az ember szükségleteinek megfelelően átformálja a környezetében található dolgokat és ebben az átformáló cselekvésben tudatosul az ösztön gondolkozássá. A biológiai lény fejlődési föltétele a minél ügyesebb alkalmozkadás a természeti környezethez az élő szervezet testi, szervi átalakulása által. A társadalmi lény fejlődési föltétele a környezetben található dolgok minél na- gyobbmérvü átalakítása, egyre több és komplikáltabb eszközök által. Az átalakítás eredményessége pedig a dolgok minél nagyobbmérvü fölismerését, át- értését követeli meg. így a társadalmi lény kényszerül a természeti környezetét úgy lefelé, a föld mélyébe (bányák), mint fölfelé, a légkörbe (repülőgépek) fölismerni, hogy a fölismerés által a természeti javakat egyre biztosabban és na- gyobbmérvüen legyen képes átalakítani és ezáltal létét a fejlődés irányában fönntartani. A létföntartásnak ezt a követelményét az ember csak társasán képes végrehajtani. Egyedül, vagy egy családban az ember föltétlenül elpusztulna a vad természeti környezetben. Társasán azonban fejlődésre képes. így e társadalom nem más, mint az emberek együttélésének öntudatlanul kialakított formája. A társadalom oly emberi közösség, amelyet termelő vagy munkaviszonyok fognak össze és szabályoznak. Az együttélésnek a gondolkozás és a munka ad társadalmi jelleget. Éppen ezért, az állatoknál is előforduló csoportéletet (fal- kák, csordák, stb.) nem lehet társadalomnak nevezni, bár ez a legtöbb polgári tudós fölfogásában előfordul. Mivel az ember csak társadalomban létezhetik, az emberek összessége, a társadalom, olyan organikus egységet képez, amelynek törvényszerűségei az egyes ember létét, gondolkozását, érzéseit meghatá- hozzák. Vagyis az egyes ember meghatározott társadalmi vi- szonnyok terméke. Á társadalom fejlődési fokát viszont a társadalomnak a természethez való viszonya, azaz a technika határozza meg. A technika tehát a társadalmi ember viszonya a természethez, amely az embernek megmaradási küzdelmében jön létre, abban a küzdelemben, amelyet úgy az élő, mint az élettelen természeti környezettel szemben folytat. A technika igy az emberek társas küzdelmének viszonyát jelenti a természettel szemben és ez a viszony tárgyi formát is ölt, azaz, megtestesül a termelőerők összességében. Valamilyen társadalom fejlettségi fokát tehát annak technikája mutatja meg. A társadalom a természettel szemben vívott harca által mozog előre a fejlődés vonalán és ezen az utón először a természeti környezetben és e környezet által kitermelődött társadalmi adottságban (gondolkozásmód, osztály viszony ok) kell keresnünk azokat az erőket, amelyek a társadalmi fejlődés irányát és lehetőségeit meghatározzák. (Folytatjuk) ÁLLAMTITKÁR UR, STETINIUS (Vi.) Az amerikai kormányforma keretein belül, az elnök mellett az államtitkárnak van legnagyobb hatalma és befolyá- ha. Mostan háborús időkben fontos élet-halál fölött tanácskoznak, döntenek, úgy a belső, mint külügyi dolgokban. Ez az államtitkári hivatal végzi mindazon funkciókat, melyeket az európai országokban három hivatal, külügyi, belügyi miniszterek és a miniszter elnök végez. Valamint ha az elnök és alelnök elhalna vagy lemondana, akkor az államtitkár veszi át az elnöki széket is. így nagyon fontos jnegismerni azt az embert, aki az Egyesült Államok sorsát, sőt sok más ország sorsát is intézni fogja. Mert nagyon lehetséges, hogy egy másik háború vagy polgárháborúk láncolata fogja követni Mr. Stetinius határozatait. Mr. Edward E. Stetiniusnak már az apja is hűséges Wall Street-i ember volt, az első világháborúban. ő kezelte az angol birodalom ügyét a J. P. Morgan bankháznál, valamint sok Morgan ház által uralt társulatnál igazgatósági tanácstag vagy elnök volt. így junior is szinte beleszületett az igazgatósági tanácsi székbe. Már fiatal korában tagja volt sok Wall Street-i üzemnek. Először Hyatt Roler Bearing Co.-nak, majd onnati a General Motorsnak és hamarosan, 37 éves korában elnöke lett a világ legnagyobb acél trustjének, a U.S Steel-nek. Az apja mellett sok ilyen tologató ja volt, köztük Roosevelt is. Ugyanis Roosevelt közbeszolására tették meg a U.S.S. corporáció elnökének amikor Roosevelt kedves ba rátja, Myron C. Taylor vissza vonult és Roosevelt egyéni kép viseletét elfogadta a Vatikánban. Junior Stetinius nem azért hagyta ott a 250.00 dollárt fi zető elnöki pozíciót, hogy olyan nagy hazafi, hanem ezért mer megértett, hogy a Wall Street érdekeit sokkal jobban szolgálhatja az ilyen államtitkári I székből, mint a korporáció elnöki székéből. Azt is tudnunk kell, hogy a Wall Street és ennek egyik másik szülöttje, mint a General Motors és a U.S. Steel az egész j világra kiterjedő trustnek, helyesebben megállapítva kartelnek a tagja. Ők éppen úgy vannak érdekelve a német, angol, francia acél termelésnél és piacoknál, mint maguk a németek vagy angolok. A részvényeiket annyira összeadták, kicserélték, hogy nincs olyan ember, aki ezen nagy trusttöknél megtudná határozni a vonalat, hogy melyik angol, német vagy amerikai. így nem kell csodálkoznunk azon a híren, hogy Franciaországban levő General Motors nagy gyártelepét teljesen sértetlenül foglalták vissza az amerikai csapatok. És azt láthatjuk most is és majd később hogy mennyivel nagyobb hasznára lehet Mr. Stetinius úgy a Wall Streetnek, mint a G.M. és a USS-nek a béketárgyalásoknál, valamint most is a háború alatt. Azonban a Wall Street és a U.S. Steel befolyása nem most kezdődött. Taylor nagy barátja Rooseveltnek, a DuPonték meg sógorai. Ezen tények szabták meg az Egyesült Államok külügyi irányelvét, politikáját, Taylor Rómából, Stetiniusék meg itten. Mert még Hull is csak bábu volt ezen egyéneknek a kezeiben és csak az történhetett, amit Taylor ék jónak láttak és mint baráti tanácsot Rooseveltnek átadtak. Ez a barátság nem is annyira üzleti, mint elvi a U.S, Steel és a Morgan ház vezérei között, akik belátták, hogy a New Deal maszlag alkalmasabb volt Amerikát megmenteni a zavargásoktól és esetleges társadalmi forradalomtól, mint a nyílt terror. Nagyon szomorú sors és jövő vár az emberiségre úgy itt mint Európában, amikor ilyen egyéneknek tesznek olyan nagy hatalmat a kezeibe, mint a State Department és a közeli tárgyalások, melyek azt a beígért tartós békét fogják próbálni megalapozni a Wall Street alapján. //Szervezés/> — //Nevelés// — ^Felszabadulás** y/ I y/ Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága y/ I \y
