Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-11-18 / 1346. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1944 november 18. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 i/ne Year .......................$2.00 Félévre .........................., 1-UO Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy .................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még , nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Önmentési akció Eördögh prelátus és a két Kerekes fogja Magyarországot ERKÖLCSI IRÁNYBAN SEGÍTEM! Ugyan milyen erkölcsök is lehetnek azok? Semmi kétség, csak olyanok, amilyeneket eddig vallottak, vagyis amiket Hitlertől, Horthytól vettek át. Igazán sajnáljuk azt a pár jóhiszemű embert, akik beálltak falazni az ilyen embereknek. Tudjuk jól, hogy annyira készek az ínségben szenvedő magyar nép támogatására, hogy nem gondolták meg ,mit csinálnak, amikor felhagyják magukat használni azok átmentésére, akiknek méltó büntetés járna. A szenvedő magyar népen lehetne segíteni azok mellőzésével is, akik bűnösök ezen szenvedések felidézésében. Jól tudjuk, hogy az éhező emberek el fogják fogadni az alamizsnát Eördögh prelátus urnák kezet fognak csókolni érte. De nem fog-e el keserű mereg minden tisztességes embert, amikor látja, hogy az ELÁRULT MAGYAR NÉP azoknak hálálkodik, azoknak mond köszönetét a pár falatért, amit esetleg kaphatnak, AKIK EZT A NAGY ÍNSÉGET, EZT A BORZALMAS VILÁGÉGÉST RÁJUK ZÚDÍTOTTÁK! Ha volt valaha valahol KESERŰ ALAMIZSNA KENYÉR, úgy bizonyára ez az lesz! Ezt kellett volna meggondolni annak a pár jóhiszemű embernek, akik beálltak fedezéknek ehez az ÖNMENTÉSI AKCIÓHOZ. A Free Enterprise győzelme (gb.) Az amerikai magyar berkekben megint nagy gyűjtési akcióra készülődnek. Ezúttal, — mint a gyűjtési akciót rendezők felhívásából látjuk, “a sarokbaszoritott és elárult magyar népen” akarnak segíteni. És mint mondják, “ez minden magyar származású amerikainak szent kötelessége.” Kétségkívül, Magyarország népét a negyedszázados Horthy uralom rettenes helyzetbe sodorta. A Horthy véres köpenyege mögött meghúzódó magyar uralkodó osztály száz és százezer magyar ifjút küldött a messzefekvő oroszországi csatamezőkre, ahol jórészük elveszett; száz és százezrekre mehet azoknak a száma, akiket otthon pusztítottak el politikai, gazdasági, vagy vallási nézeteik miatt és végre százezrekre mehet azoknak a száma, akik elhultak a mindenéből kifosztott fellépő éhínség miatt? Ily körülmények között igazán senkinek sem lehetne kifogása az ellen, hogy küldjünk valami anyagi támogatást azoknak, akik a rettenetes világégést túlélték és akik bizonyára nagyon is rászorulnak az ilyen támogatásra. Nagyon sajnálatos dolog azonban, hogy az a segélyakció, amely a new yorki Park Cental Hotelból indult ki, NEM LEHET ILYEN SEGÉLYAKCIÓ. Ennek a segélyakciónak igazi célja nem az éhező magyarok megmentése. Csak végig kell néznünk ezen mozgalom vezetőségén és azonnal láthatjuk, hogy valójában itt egészen másféle mentésről van szó. Mert hogyan képzeljük el, hogy UGYANAZON EMBEREK, AKIK NEGYEDSZÁZADON ÁT MINDENBEN TÁMOGATTÁK A HORTHY VÉRES URALMÁT, TEHÁT SEGÍTETTEK A MAGYAR NÉPET EBBE A KÉTSÉGBEESETT HELYZETBE HOZNI, most egyszerre hivatottnak érzik magukat az általuk ELÁRULT MAGYAR NÉP KÉTSÉGBEESETT SZENVEDÉSEINEK ENYHÍTÉSÉRE?! Szó sincs róla, vannak a felhívást aláírók között olyan jóhiszemű emberek is, akik azt tartják, hogy az éhezőkön segíteni kell és egészen mindegy, hogy kitől jön az a segély, mégha magától az ördögtől is. Pedig ezen emberek legtöbbje jámbor, vallásos egyén, akik tehát tudhatnák, hogy az ördöggel semmiféle szerződést sem szabad kötni. Mi úgy tartjuk, az ördöggel, — ha mindjárt Eördögnek is Írja a nevét és azokkal akik ennek a szent Eördögnek a vezetése alatt egészen napjainkig a legodaadóbb módon szolgálták Horthyt majd Hitlert is, nem szabad semmiféle mozgalomba közösködni, mert ha mentésről van szó, ezeknek a céljuk most az ÖNMENTÉS. A náci uralom alól felszabadított összes területekről jönnek a hírek, hogy a szadista banditákkal kooperáló, azoknak szolgálatokat tevő egyéneket lefogják, bíróság elé állítják őket és remélhetőleg elveszik méltó büntetéseiket. Csupán Magyar-Ame- rikában lesz ez másképpen! Pedig évek óta köztudomású dolog, hogy Eördögh prelátus ur milyen erélyesen támogatta a Horthy uralmat, miként nyalta-falta Ottó ‘királyfi’ talpát és miként segített az amerikai magyarságot is kiszolgáltatni a siófoki és or- goványi gaztettek hőseinek.'Avagy mit mondjunk például Nadá- nyi Pálról, a reakciós lengyelek magyar lapjának, az Amerikai Magyar Népszavának a szerkesztőjéről? Hát a bridgeporti heccpapról, Chernitzky István páterről. Aztán ott szerepelnek mint fővezérek a hírhedt Kerekesek is, akiket az ugyancsak hírhedt Amerikai Magyar Szövetséggel kapcsolatban szoktak emlegetni. Aztán láttunk közöttük olyan neveket, akiknek egészen mindegy, hogy hol és milyen célra GYŰJTENEK, nekik a szenvedélyük az ilyen gyűjtések közelébe furakodni. Hát a levitéz- lett öreg Cukor Mórichoz mit szóljunk, aki zsidó létére igen sokáig fedezte a zsidó-irtó Horthy bandát? Szerintünk ezeknek az embereknek van szükségük erre a mentési akcióra, hogy önmagukat átmentsék a háború utáni korszakba, hogy továbbra is mint az amerikai magyarság VEZÉREI SZEREPELJENEK, noha a magyar nép kálváriájáért éppen oly felelőség terheli őket, mint azokat, akik Magyarországon hajtották végre a Horthy-Hitler rendeleteket. Sőt mi több, a legszemérmetlenebbül ezt merik mondani a felhiásukban: “Ezzel (a gyűjtési akcióval) kapcsolatban a célunk, hogy gazdasági, ERKÖLCSI ÉS KULTURÁLIS IRÁNYBAN SEGÍTSÜK MAGYARORSZÁGOT HELYREÁLIITANI.” Tessék csak jól megérteni! Nadányi Pál, Chernitzky páter, (gb) Roosevelt elnök győzelmével végződő elnökválasztási kampány, amelyhez rágalmazásokban, hazudozásokban és sértegetésekben hasonlót az Egyesült Államok története nem mutat fel, egyenlőre végétért, a november 7-én lezajlott választásokkal. Az izgatottsággal telitett választási éjszaka kora reggeli óráiban Dewey kormányzó elismerte a vereséget s a rádión keresztül erőt, egészséget és “isteni útmutatást” kívánt győztes ellenfelének, majd hozzátette: “Ezzel az intenzív választási hadjárattal elősegítettük az Egyesült Államok EGYSÉGÉT.” Hogy a csaknem késhegyik menő veszekedésekkel hogyan segítették elő az ország EGYSÉGÉT, azt csak a politikai nyelvezettel ismerősek tudják megérteni. Mert a valóság az, hogy még ha volt is valamilyen egység, a/t is szétrombolták ezzel a “totális” hazugság kampánnyal. A politikusok frázisait nem kell komolyan venni. A Dewey köré csoportosult “free enterprise” fiuk az erős vereség dacára is már készülnek az újabb harcra, mert nem akarnak belenyugodni, hogy kizsákmányolási eshetőségeiket bármily módon is korlátozzák. Egyébiránt most már erősebben és nyíltabban hangsúlyozzák, hogy az elnökválasztásnál ez volt az egyetlen és igazán fontos kérdés; mert minden más kérdésben úgy a pártok, mint a jelöltjeik egyetértettek. És amig minden más kérdésre kimondják, hogy “a nép döntött, amit mindnyájunknak el kell fogadni”, addig a free enterprise fogalma alá vett kizsákmányolási szabadság kérdésében nem vetik alá magukat semmiféle döntésnek. A nagytőke egyik szócsövében, a Scripps-Howard újságokban például a választások napjan az első oldalra helyezett vezércikkben elmondják, hogy miért szeretnék, ha a választók Roose- veltet kicserélnék. Az egész hasábra kiterjedő indokolásban többek között ezt Írták: “Rooseveb elnököt le kell szavazni, mert ha szavakkal dicséri is a free enterprise-t, adminisztrációjának rekordja mutatja, hogy semmi remény sincs arra, hogy azt őszintén gondolja.” Ugyanezen lapok a választások utáni napon Roosevelt győzelméről irt vezércikkükben ezt írták: “Ne feledjük el Roosevelt elnök ezen kijelentését: ‘Hive vagyok és mindig is hive voltam a treff enterprisenak. És hive vagyok a profit rendszernek is, hive is voltam mindig.’ Mr. Roosevelt sok más megnyugtató kijelentést tett. Most tehát figyelhetjük, hogy komolyan értette-e azokat!” Megnyugtathatjuk a free enterprise híveit, hogy Roosevelt nagyon is őszintén tette a fent) kijelentéseket. A free enterprise mégis kátyúba kerül, nem Roosevelten fog múlni, hanem a termelő eszközök fejlődésén amely elavulttá teszi a profit rendszert. Rooseveltnek a kizsákmányolás hatásfokát korlátozó intézkedései inkább uj életet öntenek a haldokló free enterpriseba, legalább is bizonyos időre, de megmenteni már nem tudja. A háború utáni évek hamarosan eldöntik azt a nagy kérdést, hogy a profit rendszert minden foltozgatás dacára is fenn lehet-e tartani? MELLŐZZÜK A KARÁCSONYI KIVILÁGÍTÁST WASHINGTON — A Hábo rus Termelési Iroda háborús felszerelési osztálya azzal a kérelemmel fordul a városok köz tisztviselőihez, a klubbokhoz. kereskedelmi kamarákhoz, valamint általában a kereskedőkhöz és polgárokhoz, hogy az idén karácsonykor mellőzzék házaik és üzleteik külső kivilágítását, mint ahogy ezt tavaly és tavaly előtt is tették. Ez a kérelem tulajdonképpen a szilárd fűtőanyagok háborús szervező irodájától, származik. A Háborús Termelési Iroda emlékeztet ugyanis arra, hogy a karácsonyi kivilágítás sok szenet fogyaszt a villánytelepeken. Tüzelőanyagban az ország nagy részében nagy hiány van és ezért takarékoskodnunk kell vele. Szerkesztői üzenetek Érdeklődő. Naptár zárlat idejét kénytelen vagyunk december 10-re eltolni, mivel több Munkástárs cikkét kell bevárnunk. így az üdvözlő-hozzájárulásoknak is az ideig helyet adhatunk.
