Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-11-04 / 1344. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 NOV. 4 NUMBER 1344 SZÁM (T.) Sokat hallunk arról, hogy már most kell tervszerűen be­rendezkedni a háború utáni idő­szakra, hogy minden nagyobb megrázkódtatás nélkül léphes­sünk vissza a rendes társadalmi életre és foglalkozásunkra. Az iparmágnásoknak meg van a tervük, hogy ugyan úgy men­jen tovább a termelés, mint a háború előtt, legfeljebb csak azzal a különbséggel, hogy ők több profitot zsarolhassanak, mint a háború előtti években. A politikusoknak szintén meg van a tervük a háború utáni beren­dezkedésre és a céljuk, hogy a sok ígéret mellett elsősorban a saját részükre biztosítsák a zsí­ros fizetéseket. A papok szintén a háború utáni aratásra készülődnek és erre jól előkészítették a talajt, azzal a propagandával, hogy a háború az isten büntetése volt, mert az emberek nem imádkoz­tak eleget és nem jártak a templomokba. Szóval minden szakmának megvan a sajátsá­gos előkészítő terve a háború utáni időszakra. Volt itt Ame­rikában egy sajátságos szakma, amit különféle kétes elemek gyakoroltak a magyar berkek­ben. Ez a szakma pénzgyüjtés volt, melyre mindig kieszeltek valamit a pénzgyűjtők és a jó­szívű magyarok csak adtak és adtak/ Ilyesmi volt a hüségliga az első világháború idején, az aranyat-vasért gyűjtési mozga­lom. Később pedig .amikor oly hírek jöttek, hogy a kisdedek­nek nincs pelenkájuk Magyar- országban, a gyűjtési szakmát űző amerikai magyar vezérek, gyütést indítottak pelenkára, de a bejött pénzből ők maguk­nak vásároltak takarót. Majd később, amikor már az első háború utáni viszonyok kis­sé egyensúlyba kerültek, nagy lármát csaptak, hogy az ame­rikai magyaroknak milyen szé­gyene az, hogy nincs Kossuth szobor New Yorkban. Még is­meretes az a botrány, amit a Kossuth szobor pénzgyüjtéssel csináltak. Az első szobrot dacá­ra a nehéz ezreseknek, olyan si­lány anyagból készítették, hogy szétfujta a szél. Ahelyett, hogy ezért felelősségre vonták volna a pénzgyűjtőket, ők egy másik gyűjtést rendeztek egy tartó- sabb Kossuth szoborra. És az amerikai magyarok csak adtak és adtak. De nemcsak a polgári hazafi­as berkekben voltak ilyen pénz- gyűjtési akciók, de az úgyneve­zett munkásmozgalmi alakula­tokba is bekerültek a pénzgyüj- tési szakmát űző alakok. Külö­nösen a régi Előrének és Uj Előrének voltak ilyen kétes gyűjtési jelenségei. Ezek közé tartozott a hírhedt tüzgyüjtési akció, amikor az előréék egy kis tűz árán, amiért a biztosítási társulat megfizette a néhány száz dollár kárt, ők külön tíz­ezer dollárt könyörögtek össze a magyar munkásoktól tűzkár­ra. Ezen mozgalomnak a más köntösbe bujt utódai jelenleg is kétes körülmények között üzérkednek a háborús gyűjté­seknél, amiről egyelőre még jobb nem beszélni. Amiről azonban beszélni aka­runk még pedig jó hangosan e kis történelmi múlt áttekintése után ,az az Egységes Amerikai Segély Mozgalom, melynek meg­alakítására 19 magyar egyesü­let jött össze október 25-én a new yorki Park Central szállo­dában. Az összejövetel célja gyűjtési akciót előkésziteni a magyar nép háború utáni se­gélyzésére. Mondanunk sem kell, hogy az ártatlanul szenve­dő magyar nép segitése minden jóérzésü magyar ember szive ügye. De az ilyen gyűjtési akci­ónál jó lesz kissé szemeinket is kinyitni még a pénztárcánk kinyitása előtt és erre a gyűj­tési történelmi múlt erőteljesen figyelmeztet bennünket. Mert eltekintve attól, hogy a 32 ala­kitó neveik között vannak olya­nok, akik mint becsületességi márka szerepelnek az amerikai magyarság körében, ezek közé tartoznak első sorban Dr. Taka­ró Géza, Varga István, Vasas József és még többen mások, de viszont a 32 név között legtöbb olyan van, akinek ha nincs gya­nús múltjuk a pénzgyüjtésnél, annál gyanusabb múltjuk van a horthyizmus elősegítésében és támogatásában. Csak néhányat sorolunk föl közülök: Eördögh Elemér pre- látus, Rév. Pap Károly, Borshy Kerekes György, Dr. Kerekes Tibor, Father Chernitzky Ist­ván, Dr. Gyetvai János (régi nevén Kish és Nagy János) Na- dányi Pál és Székely Izsó. Ezek­nek az uraknak a nagyrésze, vagy az Amerikai Magyar Szö­vetségen át, vagy pedig egyéni­leg beszédeikben és Írásaikban mindenkor Horthy hűséges kö­EGYMÁSNAK ELLENTMONDÓ HÍREK JÖNNEK MAGYAR- ORSZÁGBÓL. — SZÁLASI MEGGYILKOLÁSÁT JELENTIK. — NEM TUDJÁK, HOL VAN HORTHY. — SÁNCOKAT ÁSNAK MINDENFELÉ. Az utóbbi időben Magyaror­szágról nagyon zűrzavaros, sok­szor egymásnak teljesen ellent­mondó hírek érkeznek, amelyek­ből csak azt lehet megállapíta­ni, hogy Magyarországot két­ségbeejtő helyzetbe sodorták azok, akik negyedszázad óta uralták. Tudjuk jól, hogy az amerikai magyarság szivszo- rongva várja a Magyarország­ból kiszivárgó híreket .amelye­ket tehát ismertetünk az Offi­ce of War Information jelentése alapján. De maga a háborús in­formáló iroda is rámutat a hí­rek zavaros voltára, megnevezi azok forrásait, igy az olvasókra bízza, hogy mit higyjen el a hí­rekből. A legutóbbi hírek szerint a Budapest ellen vonuló Vörös Hadsereg Kecskemétet vette körül. Ugyanakkor északról is közeledik egy másik orosz se­reg .amely már Ungvárt is el­foglalta, A harmadik orosz had­sereg délről Belgrád felől jön a Bánáton át. így katonai szem­pontból Magyarország helyzete teljesen tarthatatlan lenne még akkor is, ha a németek nagyobb csapatokat tudnak oda vezényel­ni. Horthy Miklósnak október vetői voltak, vagyis segítették előidézni azt a szomorú helyze­tet, amelybe a magyar nép ke­rült. Hogyan lehet elképzelni azt, hogy ezeket az urakat so­rozzák be a magyar nép segíté­si mozgalmának a vezetői köz­zé. Úgy néz ez ki, mintha meg­rögzött gangsztereket ültetné­nek a bank igazgatói székbe. Még mielőtt ez a mozgalom nagyobb méreteket ölt és ha csakugyan azt akarják, hogy a magyar nép számottevő segít­séget kapjon, nagy tisztogatás­ra van szükség az alakulási bi­zottságban. Nem a mozgalom élén, hanem még a hátsó sarok­ban sem szabad megtűrni azo­kat, akik a múltban kétes gyűj­tések résztvevői voltak vagy egész az utolsó időkig Horthy vállát veregették. A mozgalom alakulásának pillanatában apel­lálunk azokhoz, akik őszintén a szivükön viselik a magyar nép segítésének ügyét, sürgősen cselekedjenek ezen gyűjtési ! mozgalom szellemi és anyagi , tisztántartásához. Ellenkezőleg ja szegény magyar nép segély­ezése is nagyon szegény lesz. 15- iki állítólagos beszédéből azonban az tűnt ki, hogy a né­meteknek nincs rezerva erejük Magyarország megerősítésére. Ily körülmények között ter­mészetes, hogy a magyarorszá­gi német csapatok és a velük kooperáló nyilaskereszteseknek a helyzete válságossá lett. És amily mértékben közelednek az oroszok, oly mértékben bátor­kodnak fel a magyar munkások, a parasztok és általában a libe­rális elemek, akik, a hírek sze­rint már fegyveres felkelést is rendeztek. VÉRFÜRDŐ BUDAPESTEN Az “Aftonbladet” svéd újság szerint az uj Szíálasi kormány borzalmas vérfürdőt rendezett Budapesten, amelynek áldozatul estek nemcsak a zsidók, hanem azok is, akik az utóbbi időben elpártoltak Hitlertől. Ezen lap szerint bármint végződne is a háború, “a Horthy regime által képviselt uralkodó osztály sor­sát a most folyó események végleg lepecsételték.” Ezzel azt akarja mondani, hogy ez az uralkodó osztály többé nem jut­hat hatalomra Magyarországon. Konstantinápolyból jövő, ál­lítólag igen “jól informált for­rásból” eredő hírek szerint ok­tóber 20-án a munkások és a hozzájuk csatlakozott magyar katonák nagy ütközetet vívtak a német S.S. csapatokkal és ve­lük kitartó magyar kormány csapatokkal. Ezen összecsapás­sok alkalmával megölték Szá- • lasi Ferencet, a nyilaskereszte­sek vezérét, akit Hitler Horthy helyébe kormányzónak nevezett ki és aki átvette a miniszterel­nöki szerepet is. Ezen hírek szerint a németek 60 tankkal vonultak fel és sike­rült nekik leverni a munkások és hazafiak felkelését, amely után az S.S. csapatok és a ma­gyar nácik rettenetes vérfürdőt rendeztek. Október 21-én tan­kok és páncélos automobilok cirkáltak Budapest uccáin. HOL VAN HORTHY? A berlini rádió jelentése sze­rint “Horthy Miklós, Magyar- ország kormányzója, október 16- án annak az óhajának adott kifejezést, hogy vissza akar vo­nulni a privát életbe és azért Magyarország kétségbe­ejtő helyzete Történelmi lecke az Egységes Amerikai Magyar Segély­mozgalom alakulásához

Next

/
Oldalképek
Tartalom