Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-10-14 / 1341. szám

1944. október 14. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI MAGYAR IMPORT Egyik lapban egy kimutatást olvastam arról, hogy mit és mennyit szállított Magyaror­szág külföldre. Ez a kimutatás a háború következtében alapos változáson ment keresztül, mert amíg a múltban egyes magyar termékek és ipar cikkek az egész világon piacot találtak, ma a kiszállított értékek 98 százaléka Németországba, vagy a vele szövetséges országokba ment és a háború óta a kivitel nagy mértékben emelkedett, de ez tulajdonképen katasztrófát jelentett, mert egyrészt az élel­miszer kivitel úgy emelkedhe­tett, hogy maga a termelő ma­gyar nép a szó szoros értelmé­ben éhezik, mert a kormány mindent elrekvirál, hogy kielé­gíthesse a nácik fokozott köve­teléseit, amit az orosz, lengyel és most a román és bolgár terü­letek elvesztésével mindig na­gyobbodik. Más részt a kivitel csak akkor érték, ha azért ne­mes valutát kapnak, de ma a németek csak rossz márkával, de főleg csak váltóval fizetnek, aminek az a következménye, hogy a magyar kormány vi­szont teljesen elértéktelenedett magyar pénzel fizet, ezzel a leg­nagyobb nyomorba dönti a gaz­dákat. Ha elszámolásra kerül majd a dolog és ma úgy néz ki, hogy nagyon rövidesen sor kerül er­re, a magyar nép ezt a gazsá­got, hogy a magyar kormány őket teljesen kifosztotta és a termékeikért értéktelen papír­ral fizetett, szintén oda írja a számlára. Viszont kétségtelen az is, hogy Horthy és a bandi­tái az elmúlt 25 év alatt any- nyi aljasságot követtek el, hogy egy-két újabb aljasság már nem sokat nyom a latban, hisz ezeknek a bitangoknak is csak egy hitvány életük van, igy méltó büntetést amúgy sem kaphatnak. Nagyon elszorul a szivünk, ha a szerencsétlen óhazai test­véreink sorsára gondolunk. Nem volt .elég Horthyéknak 25 éves sáska járása, utána a nácik csiz­mája alá való kerülése, ma harctérré vált egész Magyaror­szág, a vörös hadsereg már az alföldre jutott. Budapest és a más ipari városokat szétbom­bázták az amerikai-angol repü­lők, minden rom, nyomor és szenvedés. Átkozott legyen a a magyar úri rend, amely ezt a rettenetességet a magyar nép­re szabadította. Azt mondják, hogy az oro­szok “likvidálni” akarják a po­rosz “Junkereket”, reméljük, hogy nem feledkeznek meg a magyar nemes osztályról sem, amely még a porosz junkerek­nél is aljasabb. KÉT SZÁLLÍTMÁNY Mi már sokszor irtunk a ná­cik és a Horthy betyárokkal kapcsolatban arról, hogy az ál­taluk előtérbe tolt zsidó kérdés, ma sem más, mint a régi orosz, lengyel és román zsidó pogro­mok. Abban a jó cári időkben, amikor az orosz és lengyel pa­rasztság már képtelen volt to­vább bírni az elnyomatást, a nyomorúságot, már a lázadás előtt állottak, ezt a veszélyt az urak úgy vezették le, hogy a hivatásos agent-provoka tőrje­ikkel, az úgynevezett “fekete százak”-al a zsidók ellen uszi- tatták a szegénységet. Ilyenkor halomra gyilkoltak pár száz sze­gény zsidót, falusi szatócsot, vagy nincstelen robotost, elra­bolva a kevéske holmijukat. Mikor már jól kitombolták magukat, megjelentek a kozá­kok és szét kancsukázták a pog- romosokat. Ezzel a jól megren­dezett zsidó üldözéssel, elterel­ték a figyelmét a népnek a nyo­morúságának a tulajdonképeni okozóiról, az uralkodó osztály­ról ,amely minden zsidó gyűlö­lete mellett is készséggel csi­nált üzletet a gazdag zsidóval, amely zavartalanul csinálhatta az üzleteit. Horthyéknál sem volt más­ként, ott is a kis zsidót szolgál­tatták ki az ébredő, később a nyilas csőcseléknek, csak jóval később nyúltak hozzá a közép- osztálybeli zsidóhoz, de a nagy zsidók, a bankár, gyáros, föld- birtokos, továbbra is vavartala- nul csinálta a nagy üzleteit, legfeljebb osztozott a profiton' Horthy pereputyával. Magyarországon még egy más okból is nagyon jól érezte magát a gazdag zsidó, ez pe­dig az volt, hogy a magyar gentry és mágnás amely elher­dálta és elkártyázta a vagyo­nát, hogy meg meneküljön az árverezéstől ,amely előtt állott az adóssággal túlterhelt “ősi” birtok, hát hozomány vadászat­ra adta magát. Nem mindenki volt olyan szerencsés, hogy amerikai milliomos nőt kapa­rintson meg, ezeknek ha ló nincs, a szamár is jó, elmélet alapján, be kellett érni a ma­gyarországi gazdag zsidók leá­nyaival, ez annyira be vett szo­kás lett, hogy a magyar “felső” osztály egyáltalán nem volt faj­tiszta. be van szétszórva, ahol azt csinálják, amit mondanak nekik; ahol óriási mennyiségű vagyont termelnek, amelyet azonban ők nem jkapnak meg. Ha ezt a két tényezőt elimináljuk, háború többé nem lehet­séges. Az igazi unionizmusnak kötelessége a jelenlegi állapotok oly megváltoztatása, hogy a háború többé meg ne ismétlődjön. Ez a jó mód egészen addig tartott, amig Hitlerék teljesen be nem kebelezték Magyaror­szágot, akkor Horthyék a gaz­dag zsidót is kirabolták, millió­kat harácsoltak össze, de nem ölték meg a gazdag zsidót, mi­után jól tudták, hogy ezek, szá­mítva arra, hogy megszűnik ez a kiváltság, hát éppen Horthy­ék segítségével, vagyonuk te­kintélyes részét külföldre csem­pészték ki. Amelyik gazdag zsi­dó jókor megérezte a veszélyt, a pénze után szökött, de ott se feledkezett meg az üzlettársá­ról és a legjobb propagandistái lettek a szegény zsidók gyilko­sának, remélve, hogy a náciz­mus után Horthy újra nyereg­be kerül és a közös üzlet zavar­talanul folyhat újra. A kevésbé szerencsések, akik otthon rekedtek, még azután is kivételes elbánásban részesül­tek. Az előkelő zsidók külön koncentrációs táborokba kerül­tek, ahol a pénzükért és családi összeköttetéseik folytán jobb elbánásba részesültek, mig vagy három tucat, leggazdagabb zsi­dót, valószínű bőséges váltság­díjért, Portugáliába szállítottak ki, ahol a régi henye életüket folytatják a kicsempészet va­gyonukból, amely még Horthy­ék vámszedése után is nagyon tekintélyes. Hogy a nagy zsidó — ur a pokolba is ur — és a kis zsidó közti különbség teljes mérték­ben kirívó legyen, ugyanakkor, amikor a három tucat nagy zsi­dót Liszabonba szállították, kényelmes repülőgépeken, egy másik szállítmány is útra in­dult a hírhedt lengyelországi halálgyárak felé, krisztusi esz­mék jelszavával szédelgő bandi­ták valószínűen Jézus ama sza­vára hallgatva, hogy “Engedjé­tek hozzám a kisdedeket” 62 teher vagon zsidó gyereket, több mint százat zsúfolva egy- egy teher kocsiba, utaztatták el Lengyelországba, illetve a ha­lálgyárba. Ez nem zsidó kérdés, nem is magyar ügy. Ez az emberiség­nek olyan arculcsapása, amely­nél bitangabb dolgot még em­ber el nem követett. Micsoda szörnyű elállatiasodás kell ahoz, hogy odáig sülyedjenek egy or­szág urai, hogy 62 vagon 10 éven aluli ártatlan gyermeket, azért toloncoljanak el, hogy azokat ott a cimboráik kivégez­zék. Te magyar anya, ki olvastad ezt a borzalmat, teneked is van­nak kis gyermekeid, talán uno­káid, kik a szivedhez nőttek, ki­ket gondozol, kiket igyekszel megóvni minden bajtól, gondolj arra, hogy ezeknek a kis apró­ságoknak is volt anyjuk, ki vi­lágra hozta, ápolta, altatta és szerette őket. Te magyar mun­kásasszony, csak te tudod el­képzelni azt a rettenetes szen­vedést, amin ezek a kis aprósá­gok és az ő anyjuk keresztül mentek. Tudom, hogy a te szemedbe is könny szökik, a kezed ökölbe szorul és az ajkadról méltó átok fakad, a minden emberi képze­letet felülmúló gaztett elköve­tőinek a fejére. Várj csak az átkoddal, mert Horthyék még nem is olyan kegyetlenek, ők nem akarták, hogy az anyák szive szakadjon meg, nem, ők mint jó keresz­tények, mielőtt a kis porontyo­kat bezsúfolták a vagonokba, már hetekkel előbb elszállítot­ták a legtöbb gyermeknek a szüleit is a halálgyárba és ha szerencséjük van, akkor az elé­getett holttesteik megőrölt po­ra talán a műtrágya gyárban egyesül, az anya és az apa már előzőleg odaszállított poraival a 20-ik század “keresztény vi­lágnézet” dicsőségére. Az osztályuralom keresztmet­szete: egy sorban a 33 gazdag zsidók szállítmánya Liszabonba, a másik 62 vagon zsidó gyerek a halálgyárba. ÍTÉLKEZNEK PETAIN FE­LETT PÁRIS, október — A párisi rendőrség kebeléből alakított bizottság összeállítja Philipe Petain és 59 társának a bün- lajstromát, amelyet azután a bíróság elé terjesztenek. Az átlagos pár férficipőben körülbelül 100 acéldarab van; (a szögek, kapcsok stb.) A Department of Agriculture adatai szerint a dohányrágás és a tubákszivás csúnya szokásai emelkedőben vannak, miután igen sok hadigyárban tilos a dohányzás. Karácsonyi ajándékot a ten­geren túl szolgáló amerikai ka­tonák részére az eddig megsza­bott október 15-iki dátum után is lehet küldeni. Az office of War Information értesítése sze­rint a határidőt áttették decem­ber 10-re. építő gárda 1944-45-re befizettek: Buzay J., Cleveland .......... 1.00 Detky St„ Phila ............... 3.00 Engli J., Cleveland ............ 1.00 Farkas I., Akron ............... 1.00 Fishbein L., New York .... 6.00 Fodor J., Cuy Falls ........... 1.00 Gáncs L., Carolina ...........12.00 Geréb J., Cleveland ............ 1.00 Hering P., Buffalo ......... 1.00 Kucher A., Pittsburgh .... 1.00 Kollár J., Cleveland .... 1.00 Kovách E., Cleveland ........ 1.00 Kanchar J., Bay City ....... 1.00 Lefkovits L., Cleveland .... 1.00 Lelkó A., Pittsburgh ....... 1.00 Mogor J., Cleveland ......... 2.00 Munczy J., Cleveland ....... 5.00 Mácsay J., Detroit ............ 2.00 Molnár A., Cleveland ....... 1.00 Pika P., Chicago ............... 1.00 Reppman J., Detroit ....... 1.00 Szilágyi J., Cleveland ....... 3.00 Székely S., Cleveland ....... 3.00 Visi L, Detroit ............ 2.00 Varga J., Cleveland ....... 1.00 ! Vizi J., Akron ................... 1.00 Zára J., Chicago ............... 2.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom