Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-10-07 / 1340. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1944. október 7. ! JEGYEZD MEG... ■ Ajánlja: St. Visi, kik 25 éve elszakadtunk tőlük, de mindig velük voltunk és a harcunkat értük is harcoltuk. Sok csalódás dacára is, hiszem azt, hogy újra hangzik Pesten az a harci dal, hogy: “Van még lámpavas” és ezeket a tényleg meglevő lámpavasakat igénybe is fogják venni, nem feledkeznek meg arról, hogy a magyar munkások történelmi hivatása bosszút állni a magyar munkásosztály sok ezer mártijaiért, akiket a föld legbecstelenebb urai, a magyar tiszti banditák végeztek ki. \ ŐRÜLET A polgári igazságszolgáltatás mindig arra hivatkozik, hogy az igazságszolgáltatás célja nem annyira a bűnös megbüntetése, mind annak a megjavítása, hogy ezt a célját a polgári igazságszolgáltatás mennyire nem éri el az ő börtöneivel, az megint más kérdés. A modern jogtudósok viszont azt tartják fontosnak, hogy a bűnt megelőzzék azzal, hogy megszüntessék a bűnt előidéző okokat. Minden társadalom védekezett és védekezni is fog a társadalom ellenes egyének ellen, de ha a védekezés olymódu, hogy az a bűnöst megrögzötté teszi, megakadályozza azt, hogy az a társadalom kereteibe újra belehelyezkedhessen, úgy az nemhogy nem javít, hanem inkább rombolni fog, tehát maga a büntetés is társadalom ellenes cselekedetté lesz. Ami áll az egyénre, az fokozott mértékben áll fen ha egész országokról van szó. Ma, amikor a háború a befejezéshez közeledik .amikor a nácizmus végleges elpusztulása csak rövid idő, pár hét vagy hónap kérdése, állandóan felszínen tartott kérdéssé lett az, hogy a háború előidézője és annak az ürügye alatt elkövetett aljasságokért, milyen büntetést érdemel Németország. Sajnos a nácik által elkövetett hihetetlen gazságok, amelyek felülmúlnak minden elkép- zelhetőséget .amelyek oly borzalmasak, hogy annak a leírására még a legedzettebb újságíró sem vállalkozik, olyan hangulatot teremtett az egész világon a németség ellen, hogy nem lehet olyan súlyos .megtorlást, nem a nácik, hanem az egész németség ellen javasolni, amelyet a közvélemény magáévá ne tenne. Kétségtelen az, hogy nagyon nehéz a németség szétválasztása, nemcsak nácik és náci ellenesek, de még náci és semleges csoportra való szétválasztása is. Tagadhatatlan az, hogy magában Németországban az öt éves háború alatt, amikor a náci fenevadak millió és millió ártatlan civilt gyilkoltak le, amikor a legemberetelenebb harcmodort valósították meg, semmiféle olyan megmozdulás nem történt, amely azt igazolná, hogy van a németségnek egy olyan része is Németországban, amely nem azonosítja magát Hitlerrel és cselekedeteivel, igy maga a közvélemény és ma már a hivatalos aparátus is, az egész német népet teszi felelőssé a történtekért. Most került nyilvánosságra az, hogy Amerika pénzügyi államtitkára Henry Morgenthau, hivatalosan az európai országokból visszatérve, egy tervezetet terjesztett elő, amelyhez állítólag Roosevelt, Churchill, Eden és Hull külügyminiszterek is hozzájárultak. Ez a javaslat nem foglalkozik az egyes bűnösök mikénti megbüntetésével, hanem hivatkozva arra, hogy Németország az elmúlt évtizedekben állandóan erőszakosan háborúkat provokál ki, olyan helyzetbe kell hozni, mely képtelenné tegye arra, hogy háborút viselhessen. Morgenthau nagyon helyesen látja, hogy a modern háború viselésének az előfeltétele az, hogy egy modern, nagy ipara legyen. Németország erőszakoskodását és az ellentállását a hatalmasan kifejlett ipara teszi lehetővé, másrészt az ipar nagy békebeli termelési uj piacokat igényel, ami uj összeütközések alapja, azért Mr. Morgenthau azt javasolja, hogy Németországot oszlassák fel a múlt századbeli apró fejedelmességekre és teljesen szüntessék meg a nagy iparát. A gyárait szedjék szét és osszák fel a szövetségesek között, vegyék el a bányáit és teremtsenek a modern ipari Németországból egy földműves országot, ahol mindenkinek any- nyi földje volna, amennyi a megélhetéshez szükséges. Németországot nagyon hosszú ideig, amig magáévá nem tette a demokratikus élet ideált, a szövetségesek kormányozzák és ellenőrizzék az iskolákat, az óvodától az egyetemig. Ez az a büntetés, amely nem javit, hanem megrögözött bűnözővé tesz. Elképzelhetetlen az, hogy egy 80 milliós népet úgy lehessen “megjavítani”, hogy legalább egy évszázaddal visszalökik a fejlődés útjáról. Egy iparilag fejlett és jól képzett népet arra kényszeríteni, hogy a kezdetleges földművelésre térjen át, oly abszurdum, hogy ha azt megvalósítanák ez mindent jelentene csak azt nem, hogy a német nép kiábrándul a náci tanokból és beilleszkedik a népek békés együttélésébe. Először is egy súlyos gazdasági elnyomatás volna, lehetet- lenn tenné azt, hogy az életmódjuk emelkedjen, tisztára gyarmati néppé sülyednének, amely még a saját ipari szükségletét sem állíthatná elő. A kis farm termelés, melynél a gépek használata nem kifizető, miután csak saját fogyasztásár^ termel, csak nagyon szűk, primitiv megélhetést nyújtana. A világ legtermészetesebb dolga volna az, hogy az egész német nép egységesen olthatatlanul gyűlölné az. egész világot, amely szövetkezett az elnyomatására. A német birodalmat szétdarabolnák és ezeket az államokat a szövetségesek kormányoznák, nagyon hosszú éveken keresztül. Akármilyen igazságos is volna ilyen kormányzás, még akkor is, idegen uralom volna, amely nem csak ellenszenves lenne, hanem a nacionalizmust a legmagasabb fokra emelné és olyan nemzeti egységet hozna létre, amilyent Hitler még a dicsőségének tetőfokán sem tudott elérni, A gazdasági és nemzeti elnyomatáshoz járna még a kulturális elnyomatás is, amely azután betetőzné azt, hogy a német nép folytonos lázadásokkal, Azt mondják, hogy Hitler a szőnyeget rágja amikor mérges. De azt jobban ellehet hinni, hogy a fürdő törölközőt rágja, mert az úgy néz ki mint a pacal. Most, hogy a nácik is a föld- alá készülnek, ellehetünk készülve, hogy esetleg itt is egy uj Hitler fog a földből előbujni, mint tavasszal a kukac, mely ősszel elbújt. Az oroszok dijat adtak egy kollektive mezőgazdasá g n a k, mert egy aker földön 144 bus- hell búzát termeltek. Itt Amerikában azért adnak dijakat, hogy ne termeljenek. A tej felesleget itten is meglehetne oldani azzal, hogy több tejet, illetve kevesebb vizet osztanának szét a tejjel. Michigan államban, ahol nagyon sok cukorrépát termelnek, nagy cukor hiány van, mely miatt mostan sok ezer tonna barack és szőlő ment tönkre, nem tudják bekannázni. James Watson, indianai szenátor mondta, hogy ha a Klu Klux Klan nagyon megerősödne, nagyon sok politikus fehér lepedőbe járná az országot a választások ideje alatt. Ezzel nagyon helyesen jellemezte a politikai választásokat. Pegler, aki a munkások lin- cselését írásban helyeselte, most felcsapott főügyésznek, azt mondja, hogy a Wagner törvény a bűnözőket segíti. Szerinte minden munkás bünps, ha szervezkedni mer. Elnökjelölt Dewey lassan kijön, hogy a New Deal reformok igyekezzen szabadulni az idegen uralom alól, Nem, hogy “megjavítaná” hanem megrögzött nácivá alakítana át minden élő és születendő németet, Ezekre az intézkedésekre még az sem ad jogot, hogy a nácizmus mindezeket, még gyalázatosabb formában akarta megvalósítani. Nem sokat változtat a lényegen az, hogy Hitler az egész világot akarta rabszolga sorsba dönteni, mig a szövetségesek csak Németországra akarják ezt ráerőszakolni, büntetés és a jövő biztosítása alapján. Mindenki megérti és helyesli azt, hogy a náci bűnözőket súlyosan büntetni kell, még pedig fokozatosan, mennél nagyobb hivatalt töltött be, de módot kell találni arra, hogy a vereség által amúgy is kiábrándult német népet, amelyet elkábitott Hitler légvárai, visszavezessék az emberi közösségbe, szeretettel, megértéssel és megbocsáj- tással. Nem az életnívó leszállítással, hanem annak a felemelésével, hogy érezzék azt, hogy a fele melkedés nem háborúval, más népek leigázásával, hanem emberi és népi szolidaritással, nem széttagoltsággal, hanem a népek szövetkezésével érhető | el. jók voltak és ő is számit olyasmit megtartani. Csak az nem jó, hogy nem ők, hanem a demokraták csinálták azt. Ezzel aVt is megmutatják, hogy milyen kevés különbség van a két párt között. Ezt a különbséget én azzal mutattam ki, hogy amikor a PÁC részére a gyárunkban gyűjtötték a dollárokat, én azt mondtam, hogy nekem nem ér meg egy dollárt a két párt közötti különbség. Öt centre becsültem. Donald Nelson már visszajött Kínából és majd nagy bölcsen ő is bejelenti, mint az előtte ilyen ügyekben járók, hogy Kina még mindég a régi és olyan átalakuláson megy keresztül, melyre azt sem tudják a politikusok rámondani, hogy jó-e, vagy rossz. Európában már olyan büdös a levegő, hogy még a pápa is Amerikába akar jönni, A gyárunkban egy Szovjet ellenes lengyel munkással vitatkozva az egyik amerikai odavágta a lengyelnek, hogy .ha az oroszok nem állítják meg a nácikat, nem hogy Lengyelország, hanem lengyel egyén sem maradt volna Európában. És hozzátette ez áll sok más népre is. Károly Mihály levelét olvasva meg kell jegyeznem, hogy a csehszlovák elnök, Edward Benes irt egy nagyon is hasonló cikket az egyik folyóiratban, sőt annyira hasonló, melyet jó jelnek vehetünk, hogy igy lehet remény, hogy legalább azt a két országot nem tudják egymásnak, vagy az oroszok ellen uszítani. A Chemical Engineering News folyóirat állítása szerint egy katonai tank előállításánál több mint ezer különböző vegyiszert használnak. A csatahajó készítésénél pedig kétezerén felüli vegyiszerre van szükség. ÉPITŐGÁRDA 1944-45-re befizettek: Buzay J., Cleveland ......... 1.00 Detky E., Phila ........... 3.00 Engli J., Cleveland ........... 1.00 Farkas I., Akron ............... 1.00 Fishbein L., New York .... 6.00 Gáncs L., Carolina ...........12.00 Geréb J., Cleveland _____ 1.00 Hering P„ Buffalo ........... 1.00 Kucher A., Pittsburgh .... 1.00 Kollár J., Cleveland ....... 1.00 Kovách E., Cleveland ....... 1.00 Kanchar J., Bay City ....... 1.00 Lefkovits L., Cleveland .... 1.00 Lelkó A., Pittsburgh ..... 1.00 Mogor J., Cleveland ..... 2.00 Munczy J., Cleveland ___ 5.00 Mácsay J., Detroit .......... 2.00 Molnár A., Cleveland ...... 1.00 Pika P., Chicago ........./.... 1.00 Reppman J., Detroit ....... 1.00 Szilágyi J., Cleveland ...... 3.00 Székely S., Cleveland ........... . 3.00 Visi I., Detroit ................. 2.00 Varga J., Cleveland ....... 1.00 Vizi J., Akron ................... 1.00
