Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-07-01 / 1326. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 JULY 1 NUMBER 1326 SZÁM Honmentési gőzhenger a magyar sajtóban (f.) A magyar határszéli csa­tározásoknál mély csend van néhány hét óta. Annál nagyobb a lárma a honmentő vásári bó­dék előtt. Minden régi fajta Horthy védő alakulat az átved- lett kommunistákig, nyakig van a hazát védő munkában. Az átöltözött Horthy vigécek már egészen jól beilleszkedtek az uj helyzetbe és a szivárvány szinü Horthy bebörtönzése mi- ». att “akit szilaj ellenállása és a nagy magyar védelmi munká­jáért zártak börtönbe Hitler magyarországi csatlósai.. Hort­hy volt a nagy hős az amerikai magyar szemét újságokban, de azért a nem éppen finyás ame­rikai magyarság mégis a kezé­be vette. Sőt a tegnapi fasizta Eördöghel ma már mint a leg­nagyobb demokratával parolá- zik. Amikor - aztán az Eördögh otthagyta a régi cimboráit, megváltozott a szintér a ma­gyar újságokban. Ha Horthy csakugyan nincs börtönben, ak­kor ő is bűnös és a honmentő szekérről, csakugyan oldalt minden fájdalom nélkül leeresz­tendő. Az' Amerikai Magyar Szövetség melyen keresztül az ébredő Eckhardt fasizta vezért, az amerikai magyarság élére akarták lopni, hogy a Horthy féle uralmi rendszert Magyar- országon megerősíteni tudják, a magyar tömegmozgalomon keresztül a washingtoni kor­mánnyal. Most az amerikai ma­gyarság vérével akarják beta­karni ezt a szennyfoltot. Nin- csennek ma nagyobb demokra­ták széles nagy Amerikában, mint a Magyar Szövetség csat­lósai és legfőbb szószólójuk az Amerikai Magyar Népszava. Itt .aztán található magyar zsidó rabbi Horthy védelmében, egész le a zugügyvédig és még lejebb, hogy tükör előft állva mondogatja “ujsgiró vagyok”! Ezek védik a hazát a csehektől, az oroszoktól, a jugoszlávoktól, Károlyitól, Jászitól és hozzájuk hasonló hazaárulóktól. Mind­egyiküknek meg van a saját maga által kotyvasztott hon­mentő pirulája, melyet sokszor két három hasábon elkenve nyeleinek le az amerikai ma­gyarokkal. És megy az üzlet és a honmentő haccacáréban föle­melik a lapjuk árát, a nagy ri­csajban sokan észre sem vet­ték, hogy zsebmetszés történt. Pusztul a szegény magyar nép Magyarországon fizikailag, de pusztul a szegény amerikai magyar nép is szellemileg. Er­ről a szellemi pusztulásról szo­morú tanúbizonyságot tettek a közelmúltak eseményei. A régi amerikás magyarokat most már úgy látszik örökre járszal- lagjára fűzte a reakciós sajtó, és csak mély tisztelet illeti azt a csekély kisebbséget, akik kü­lönösen az utóbbi időben vilá­gitó fáklyaként tűntek ki a szellemi sötétséget terjesztők­kel szemben. Sajnos az úgyne­vezett munkáslapok mindegyi­kére sem mondhatjuk ezt és némelyike csaknem egyszinvo- nalra került, a reakciós polgári sajtóval a honmentésben.- Nem mint dicsekvés, hanem csak mint az egyszerű tényt, jóleső érzés e sorok írójának leszögezni, hogy a mi lapunk a Bérmunkás, milyen hatalmasan tűnik ki a magyar újságok kö­zül és ezt különösen akkor lát­juk, ha magyar lapok honmen­tő cikkezéseiket böngésszük. Vi­szont tény az is, habár a mi lapunk magyar nyelven jelenik meg, nincs a magyar határok közé szorítva, mert az ipari unionizmus elmélete a világ összes dolgozó emberiségét fel­öleli. így nekünk nincs hon­mentő programunk, de attól sem kell félnünk, hogy más ma­gyar újságok ezt a programot átveszik és híveket fognak to­borozni. Ez a munka azokra vár akik a sötétség ostorozói. Saj­nos, hogy nem tudtak legalább annyi eredményt elérni ennyi sok év után, hogy legalább a sajtó kuliknak ne lenne ilyen vig aratásuk. Nekünk nincs mó­dunkban a rádión keresztül a magyar néphez beszélni. Any- nyit azonban szeretnénk nekik üznenni, testvérek vigyázzatok mert Horthy bitangok mentik a hazát. Lyttleton nagy kijelentése MESTERSÉGES GUMI WASHINGTON — Az Ame­rican Automobile Association (AAA) kísérletei azt bizonyít­ják, hogy a teljesen mügumiból készített automobil tire-ok ki­bírnak 20 sőt 25.000 mérföldet is, ami hasonlítva a természe­tes gumiból készültekhez igen jó eredménynek mondható. A kísérlet alkalmával 20.000 mérföldön át hajtották az auto­mobilt többnyire vidéki, vagy­is másod, vagy harmadrendű utakon. (Vi.) A világ legnagyobb bombája sem keltett volna oly nagy zavart, mint Oliver Lytt­leton azon kijelentése, hogy a pearl harbori támadást Ameri­ka provokálta ki. Ámbár mi ezen kijelentéseket gyakran hallottuk itt Ameri­kában Gerald K. Smih, Cough­lin, Hearst és McCormick lapok­tól és szónokoktól, de mivel ezekre az urakra nem sokat hallgattak itten, igy szükséges­nek látták egy angol ipari feje­delemmel, angol kormány em­berrel is világgá kürtöltetni a választások előtt. Mert amint De Gaullek nem tetszenek Rooseveltnek, mert nagyon radikálisok, úgy Roose­velt sem tetszik az angol és amerikai iparbáróknak, ugyan csak ezen téves ráfogás miatt. Úgy az amerikai, mint az angol iparféjedelmek, kékvérüek sok­kal szívesebben látnának egy Hoover féle kormányt Ameriká­ban, igy összemüködnek az ame­rikai társaikkal, hogy Roosevel- tet megbuktassák. Ez a japánokat provokálási vád, már régen hasznává van itten. Ezzel magyarázzák meg, hogy az adminisztráció nem me­ri Kimmel és Short hadvezére­ket a hadbíróság elé állítani a választások előtt. Ez nagyon igaz lehet, hiszen Roosevelték is tudják, hogy az ellenzék ezt igyekezne politikai előnyök, szerzésére felhasználni a válasz­tások előtt. Lyttleton éppen az oly ipar­bárók csoportjához tartozik, akik szívesebben látnák még Hitlerrel is megalkudni, mint az oroszokkal. Ez a csoport az, mely Francoékkal nagy barát­ságban van. Valamint a nemzet­közi kartelnak, az acél trustnek is tagja. Nem csak itten, de Angliában is vannak Fordok, N.A.M. szer­vezetek, fasizta vezérek, akik szabadon járnak és szervezik azt a reakciót mely Hitlert, Mussolinit, Francot juttatta a hatalomra, ezt látják megbíz­hatónak, hogy nem csak ma­guk, de más országokban, sőt Németországban levő társaikat is megmentsék az elpusztulás­tól, esetleges akasztófától. Ezek az urak rettegve látják, mi történik a francia-olasz-ju­goszláv fasiztákkal, akik között nagyon sok gazdag bankár és iparfejeledelem, ezen uraknak közeli barátjaik vannak. Méltán félnek attól, hogy ez a nagy tisztogatás esetleg Angliára is átterjedhet. Hiszen minden gondolkozó ember ,de legalább a fasizta ellenesek tudják azt, hogy Anglia volt a fasizmus bankárja. Azt is tudják, hogy az egész világra kiterjedő kar­telek legnagyobb részben az angolok kontrolja alatt vannak és voltak, mely felfegyverezte úgy a nácikat, mint a japáno­kat és hatalomra juttatta, ba­rátságos védelmébe részesítette Francot még ma is. A MAGYAR ZSIDÓSÁG SORSA A MAGYAR NÁCIK KIAKARJÁK IRTANI A MAGYAR ZSI­DÓSÁGOT. — ELRABOLJÁK VAGYONUKAT. — MÉG AZ ÁRVA GYERMEKEKET SEM KÍMÉLIK. WASHINGTON — Magyarországon az uj rezsim olyan in­tézkedéseket foganatosít a magyar zsidóság ellen, amelyet az amerikai szenátus külügyi bizottságában “hidegvérrel elkövetett gyilkosságnak” neveztek. Ezen intézkedésekről részben a már külföldre érkezett magyar lapokból, részben a magyar rádió le­adásokból és a Budapesten időző semleges országok újságíróinak a tudósításaiból értesülünk.*—------------------------------ -...­Ezen forrásokból az Office of War Information az alábbi részleteket tette közzé. A “Magyarság” nevű magyar újságban élesen kikelnek az el­len, hogy magyar városokban még mindig találhatók zsidók­ról elnevezett utcanevek. A “Magyarság” követeli, hogy az ily utcák neveit meg kell vál­toztatni és mindjárt azt ajánl­ja, hogy az olyan utcákat anti­szemita vezérekről kell elnevez­ni. Ugyanez az újság azt is kö­veteli, hogy a Magyarországon 1914 óta tartott minden olyan törvényszéki tárgyalást, amely­ben a vádló, az ügyvédje, vagy a tanuk zsidók voltak, újból kell tárgyalni. A “Magyarság“ követelése szerint az ilyen po­rokét “nép-biróság elé kell vin­ni amelynek ítélete nem felleb­bezhető meg. Csakis ily módon lehet jóvá tenni a zsidóság ja­vára hozott ítéleteket”, — irta a Magyarság. Szász Lajos iparminiszter ki­jelentette, hogy “nem szabad elhamarkodni a zsidók elleni akciót, mert-kerülni kell, hogy felkeltsük saját népünknek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom