Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-02-19 / 1307. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. február 19. Bendix Aviation Corporation- nak. A CARTEL CÉGEK Amikor 1933-ban Hitler ha­talomra jutott, a német Bosch cég igazgatósága az itteni kor­porációhoz ezt irta: “A politi­kai helyzetre vonatkozólag egy már bizonyos és ez az, hogy minden adminisztratív és gaz­dasági erők, mint például a kar­telek, stb. az uralkodó politikai párt (náci) elvéhez fognak si­mulni. Minden egyéni vélemény nyilvánításnak ugyancsak ezt a szabályt kell követni.” Department of Justice tröszt- ellenes osztályának 77 oldalra terjedő jelentése azonban a Bosch kompánián kívül több más cégekkel is foglalkozik. Ezekről azonban már előző je­lentésekben és vádiratokban nyert információt a közönség. A vádolt cégek közül ezek az ismertebbek: General Electric Company, Standard Oil Company of New Jersey, E. I. Du Pont de Nemo­urs Company, American Dow Chemical Co., Aluminum Com­pany of America. Mindezen cé­gek szoros kapcsolatot tartot­tak fenn a hasonló német cé­gekkel, amelyekkel kartelt al­kottak. A new yorki Chemical Marketing Company még az üz­leti leveleit is a “Heil Hitler” köszöntéssel végezte. A vád szerint a General Elec­tric Company, amikor a kartel révén csaknem végetvetett a versenynek, leszállította árui­nak minőségét, hogy nagyobb profitra tegyen szert. A villany­lámpák árainál 15-35 százalék fizeti az összes kiadásokat, vagyis a tiszta profit 65 és 85 százalék között váltakozik. A DuPont cég viszont az I. G. Farben céggel cserélte ki bi­zonyos találmányainak a titka­it, amelyek lehetővé tették a selyemutánzatok készítését. A Standard Oil Company (New Jersey) ugyanezt tette a mü- gumi készítés titkaival. A je­lentés szerint Standard 1938- ban a rendelkezésére álló ösz- szes technikai információt meg­adta a Farben cégnek, viszont ettől másfél évig nem kapta meg a mügumi gyártás német módszerének titkait és ennek köszönhető, hogy a mügumi gyártás itt évekig elmaradt. HITLERNEK NEM LEHET NYUGODT ÁLMA LONDON, feb. (ONA) — A lengyel szabadcsapatok betöré­se nagy izgalmat keltett Szlo­vákiában. Középeurópából érkezett je­lentések szerint a lengyel haza­fiak förgeteg gyanánt söpörtek végig Szlovákia északi határán, lefegyverezték a határőröket és nagy kárt okoztak a közleke­dési vonalakban. A szlovák kormány erős kü­lönítményeket küldött a határ­ra. Ugylátszik, hogy a bátor lengyel gerillák példája felvil­lanyozta Pozsonyt, a szolvák fővárost és hogy a lengyel be­törés célja az volt, hogy a szlo­vák antifasiztákat is gerillate­vékenységre serkentse. Olcsó politikai akció (a.l.) Csak néhány éve, hogy a CIO megalakult, aminek a nem gondolkozók, de magukat forradalmároknak nevezők öröm- rivalgásban törtek ki. Sokaknak talán fájt is, hogy a forradalmi ipari unionizmus eltántorithatatlan hívei, korcsszülött ipari szer­vezetnek bélyegezték a CIO-t. Mi, forradalmi ipari unionisták és mint ilyenek sohasem vol­tunk hívei másnak, mert minden ténykedésünk csak oda irányult, hogy a munkásosztály hogyan valósíthatja meg célkitűzését. Kezdettől fogva tudtuk, hogy a CIO nem az a szervezet, amely iránt a munkásosztály bizalommal lehet a felszabadító tö­rekvésekben. Sokan azt akarták bizonyítani, hogy a CIO elleni kritikánk helytelen. Ma azonban, akik tényleg éber figyelemmel kisérik a napi eseményeket, azok határozottan megállapítják, hogy a CIO az osztályharc színteréről a semmit, jelentő politikai posványba igyekszik az amerikai munkásokat terelni., A CIO zászlóbontása annak idjén nagy hullámot vert fel, Nem mint forradalmi szervezet, amely az üldöztetések közepette vagy alatt bontott zászlót, hanem az önkényeskedő John L Lewis, aki személyes aspirációja révén az AFL elnöki székébe szeretett volna ülni, de mivel ettől elesett, igy volt azután szűk ség egy CIO megalakítására. A kezdet-kezdetén Lewisék a bá­nyászok szervezetének pénzes kasszáját nyitották meg. Százával állították munkába a sajátkezüleg kiszemelt szervezőket. A hosszú munkanélküliség alatt letaposott munkásosztály, — akik lassan visszakerültek az iparokba — természetesen az iparbárók kihasználva az alkalmat és éhbérért próbáltak dolgoz­tatni. Ugyan ebben az időben bontott zászlót a CIO, mint aho­gyan fentebb említettem a bányászok szervezetének pénztára elegendőnek bizonyult a nagy munka megkezdésére. Azonfelül a jelenlegi adminisztráció nem lépett fel olyan kegyetlenséggel a munkások harcai ellen, mint azt a múltban tették. Mert hiszen ugyan azon időben készült az adminisztráció annak a törvény­nek életbe léptetésére, amit a Wagner-féle munkásvédő törvény­nek ismerünk, amely törvények szerint az amerikai munkások­nak törvényesen biztosítják a szervezkedési jogát. A CIO harcai ebben az időben gazdasági előnyöket biztosítot­tak a harcban álló munkások számára. így aztán minden szél a CIO malmára hajtotta a vizet. Igen ám, de a diktatórikus hajla­mú Lewis, aki saját magánál hatalmasabbat el sem tudott kép­zelni, amig az 1936-os választásokra egy fél millió dollárt emelt ki a bányászok pénztárából, hogy segítse Rooseveltet másodszor is elnökké választani. Amint tudjuk Lewis az 1940-es választá­sok idején teljesen a reakció mellé állt, az a John L. Lewis, akit az elvtársak az egekig dicsérték, de különösen azok, akiknek jó fizetéses szervezői munkát osztott ki. De hiszen nem csak Lewis, de maguk az elvtársak is, öles hirdetéseket közöltek a tényleges nagytőkét .képviselő republikánus párt jelöltjének érdekében (bizonyság kedvéért elvtársak olvassátok a Daily Worker 1940- es választások előtti számait). A fenti adatok mind annak bizonyítékai, hogy ténylegesen sem a CIO, sem az irányitó politikai csatlósai, nem képviselik a munkásosztálynak felszabadulásra irányuló törekvéseit. Addig, mig a CIO nagy gazdasági harcokat vívott, amig a munkások gazdasági előnyöket biztosítottak maguknak a CIO révén, addig lelkesedéssel voltak iránta. Hiszen ez természetes is, mert maga az a tény, amit mi IWW-isták már nagyon, de nagyon sokszor hangoztattunk, hogy a munkásosztályt csak gazdasági érdekeik révén lehet egyesíteni. Ha mostan már a gazdasági érdekek színteréről politikai zűrza­vart tárunk elébük, mindjárt megcsömörölnek. Ezt sietteti, hogy most a CIO — az 5 millió tagot számláló gazdasági szervezet — nem rögtöni orvoslást ajánl az állandóan emelkedő árak ellen, ha­nem a novemberi választásoktól teszi függővé a munkások élet­színvonalát és jövőjét. Ebben nyilvánul meg a politikai vakvezérek ténykedése. A CIO politikai akció bizottsága, ahelyett, hogy egyesítené az ame­rikai munkásokat, ahelyett széttagolja. Politikai kortes tányává sülyeszti a munkások gazdasági szervezetét, ami annyit jelent, mint magukat a munkásokat félreállitani a saját gazdasági érde­keik megvivásától. Már magam is kiváncsi vagyok, hogy mit igér a CIO orszá­gos irodája a munkásoknak azzal a kiadvánnyal, ami most van nyomtatás alatt, amit ők “Politikai Útmutatónak’1 neveztek. A munkások bizonyára megtanulhatják belőle, hogy minden koc­káztatott osztályharc helyett, sokkal olcsóbb és előnyösebb a munkásosztály részére, ha a jövő választások előtt “lemérjük a magunk számára a jelölteket”. Amint tapasztaljuk a CIO tagsága, — értve alatta azokat, akik saját fejükkel tudnak gondolkozni — sehogy sem vannak megelégedve a CIO ezen pálfordulásával. Sok régi, kipróbált harcos, akik a CIO zászlóbontásakor re­ményeket fűztek hozzá, hogy valamikor tényleg egy igazi for­radalmi ipari union fejlődhetik belőle, most a politikai handa- bandázások idején megcsömörölve hagyják ott és jönnek az IWW-ba, belátva, hogy a CIO éppen úgy mint sok más, a politi­kusok által irányított gyülekezet, nem hivatott sem a forradalmi munkások vezetésére, de kiváltságosán nem az osztályharc meg­vívására. Nem tudjuk, hogy a munkások nagy tömegei tényleg mikor fognak tanulni. Abban azonban egészen bizonyosak va­gyunk, hogy a politikai pártok emlőjén táplált munkások, telje­sen el vannak veszve a forradalmi munkásmozgalom számára. A NÉMET NÉPET IS MEG KELL PUHÍTANI, HOGY HIMLERT BEVEGYE WASHINGTON, feb. (ONA) — A stockholni “Social Demok­raten” jelenti az Office of War Information-nak, hogy Német­országban a közeli napokban négy millió levelezőlapot fognak szétosztani Himler atyai jóság­gal mosolygó arcképével. Ennek a célja az, hogy a Gestapo fejé­nek és belügyminiszternek ne­véhez fűződő iszonyatot enyhít­sék a német nép lelkében. A le­velezőlapokat Münchenben csi­nálják: Himlert, mint jóságos apát mutatják be, aki “a bom­bázás miatt hontalanná vált két gyermekkel szeretettel beszél­get.” Előzőleg már egy másik je­lentés is beszámolt arról, hogy egyes német körök Himler hír­nevét “emberibbé akarják ten­ni”, mert, mint a jelentés mon­dotta “a német nép Himler ne­vét összeköti a koncentrációs táborok fogalmával”. A mozgalomhoz az is hozzá­tartozik, hogy egyes német uj- tartozik, hog yegyes német uj- nek Himlerről és hogy “rend­kívüli” képek a nevető Himlert mutatják be a közönségnek. A “Social Demokraten” jelentésé­hez hozzáteszi, hogy bár hiva­talosan Gőring még mindig Hitler trónörököse, senki sem hiszi, hogy Göring tényleg a Führer utódja lehetne, ha az előbbivel valami történnék. Az utód szerepére ugylátszik most Himlert jelölték ki. ÉPITÖGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang. .... 5.00 G. Barca, Bridgeport ___12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ____ 9.00 P. Csorba, New York....... 5.00 M. Danka, Cleveland ....... 8.00 L. Decsi, Akron ............... 6.00 St. Detky, Phila ............... 9.00 J .Duschek, Nutley ......... 2.00 J. Engli, Cleveland ...........12.00 L. Fishbein, New York .... 6.00 J. Farkas, Akron ........ 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 3.00 J. Geréb, Cleveland ......... 7.00 P. Hering, Buffalo ......... 3.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 E. Kovách, Cleveland ....... 4.00 J. Koszány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 5.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 5.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 5.00 J. Mogor, Cleveland ....... 1.00 A. Molnár, Cleveland ..... 6.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Nagy, New York ___ 1.00 J. Pataky, New York ....... 5.00 P. Pika, Chicago ............... 5.00 J. Policsányi, Triadelphia 4.00 L. Rost, Phila ................. 5.00 M. Stefankó, New York .... 4.00 A. Székely, Cleveland ..... 5.00 J. Spisák, New York .... 2.00 J Szilágyi, Cleveland .... 5.00 J. Varga, Cleveland ...... 4.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ............... 8.00 J Zára, Chicago ........... 5.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom